2010. július 30., 14:372010. július 30., 14:37
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján közölte: miután több hónapon keresztül nyilvánosságra hozta azon Református Egyházon belüli tagok nevét, akik együttműködtek a Szekuritátéval, tisztázni szeretné a magyar kormány által bizonyos erdélyi kisebbségi szervezetek projektjeire kiutalt pénzek ügyét, éppen ezért bemutatott Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek minden olyan esetet, amelyről tud, és az erről szóló dokumentációt is átadta.
Tőkés arra kérte Orbánt, ellenőrizzék azon volt szekus-kollaboránsok esetét, akik időközben Magyarországon vagy más államokban telepedtek le. Az Európai Parlament alelnöke volt sógorát, Bartha Tibort említette, akit korábban többször is azzal vádolt, hogy együttműködött a Szekuritátéval a volt püspök által a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS) megszerzett információk szerint.
Minthogy Bartha jelenleg Magyarországon lakik, Tőkés szerint „reális veszélyt jelent a szomszédos ország nemzetbiztonságára”.
Ugyanebbe a kategóriába sorolta az EP-képviselő Szatmári Tibort és feleségét, Ildikót – mindketten volt RMDSZ-es tisztségviselők – akiket 2005-ben azzal vádolt a magyar sajtó, hogy a román állam számára kémtevékenységet folytatnak Magyarországon.
Ugyanakkor felidézte a nagyváradi Mecénás Alapítvány esetét, amelyben alapító tagokként érintett a Medgyessy Péter volt magyar szocialista kormányfőhöz közel álló Mudura Sándor üzletember, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke és ügyvezető elnöke, Kiss Sándor, illetve Szabó Ödön és Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-es képviselő.
Tőkés szerint az Ady Endre Művelődési Központra – amelyet a költő szülőfalujában kellett volna létrehozni – a magyar állam által kiutalt pénz „a Bihar megyei gazdasági és pártklientúra kezére” került, azaz a Mecénás Alapítványhoz jutott, amely vállalta, hogy Nagyváradon létrehozza a központot. Szerinte a pénzt eltérítették, mivel a projektet nem valósították meg.
Az EP alelnöke felhívta a figyelmet egy budapesti ingatlanra, amelyet 2001-ben kormányhatározat révén az erdélyi magyar egyházak számára ajánlottak fel.
„A Medgyessy-Gyurcsány teljesen más célra használta az ingatlant, amely a Szatmári-pár, illetve az RMDSZ szállása lett” – mondta Tőkés.
A volt püspök szerint Románia és Magyarország számára is fontos „leszámolni a posztkommunizmussal, különösen pedig felszámolni a kommunista rezsim idejéről örökölt korrupciót”.
Az elmúlt 24 órában 17 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
A csendőröknek kellett elkergetniük vasárnap este egy medvebocsot, amely egy ház udvarán álló fára mászott fel a Fehér megyei Felsővidrához tartozó Mărtești faluban.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható – derült ki vasárnap este.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.