Fotó: Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség
Június elseje és augusztus 20. között 112 esetben riasztották az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget tarló- és bozóttüzekhez, és összesen mintegy 250 hektárnyi területen kellett megfékezniük a lángokat a tűzoltóknak. A tűz gyakran lakóházakat vagy mezőgazdasági telephelyeket veszélyeztetett. A környezetvédelmi felügyelőség három esetben büntetőjogi feljelentést tett hanyagság vagy szándékos gyújtogatás miatt.
2024. augusztus 21., 17:552024. augusztus 21., 17:55
Az Arad Megyei Vasile Goldiș Katasztrófavédelmi Felügyelőség összegzése szerint a nyár eddigi szakaszában legtöbbször a gabonatáblákban és a legelőkön keletkezett tűz, gyakran a mezőgazdasági gépekből kipattanó szikra okozta a katasztrófát. Emellett erdőkben és bozótosokban felcsapott lángok eloltásához is riasztották a tűzoltókat.
Fotó: Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség
A környezetvédelmi felügyelőség azt közölte az Agerpres hírügynökséggel, hogy a 112-ből mindössze nyolc esetben kezdeményeztek hatósági intézkedést: három figyelmeztetést adtak ki, két pénzbírságot szabtak ki, illetve három esetben tettek büntetőjogi feljelentést a rendőrségen, mert szándékos gyújtogatás gyanúja állt fenn.
A katasztrófavédelem emlékeztetett arra, hogy a tarlók, bozótosok égetése, a hulladék – beleértve a növényi hulladékot is – felgyújtása tilos, és a tetten ért magánszemélyek 7500 és 15 ezer lej, a jogi személyek 50 ezer és 100 ezer lej közötti pénzbírsággal sújthatók.
Fotó: Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség
Amellett, hogy tilos, roppant veszélyes is a tarló- vagy bozótégetés, főleg a mostani kánikulában, mert a száraz aljnövényzet miatt gyorsan tovaterjedhetnek a lángok – hívták fel a figyelmet. Arad megyében is több esetben lakóházak, mezőgazdasági gépállomások vagy középfeszültségű villanyvezetékek kerültek veszélybe a lángok miatt.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
szóljon hozzá!