Akadnak, akik vonakodnak a népszámlálástól a háború miatt, és vannak, akik élénken érdeklődnek a cenzus iránt
Fotó: Gecse Noémi
Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint magas a magyar részvétel a népszámlálás három hete kezdődött, önkitöltős szakaszában. Ennek dacára a lakosság nincs mindenütt tisztában azzal, hogy milyen céllal zajlik a cenzus, ugyanakkor az információhiány miatt számos tévhit kelt szárnyra. Akadnak települések, ahol közömbös a lakosság, máshol sokan érdeklődnek a lakossági összeírás iránt.
2022. április 07., 14:092022. április 07., 14:09
Számos tévhit terjeng a lakosság körében a népszámlálással kapcsolatban: egyesek attól tartanak, ha kiderül, hogy egyedül lakják nagyobb felületű otthonukat, ukrán menekülteket telepítenek lakásukba.
Akadnak olyanok is, akik azért nem kérik az önkitöltéshez a magyar nyelvű telefonos segítséget, mert ismeretlenül nem szeretnék „a vonal túlsó végén lévő népszámost, a fiatalnak képzelt Botit” zavarni.
A lakosság egy része nincs tudatában annak, hogy a vonal túlsó végén válaszoló Boti, a Népszámlálás.ro oldal virtuális önkéntese lényegében egy robot, aki nem veszi zokon, ha a nap bármely órájában hozzá fordulnak útmutatásért.
Mindennek dacára az ország magyarlakta vidékein az átlagosnál jobban halad a cenzus önszámlálási szakasza, az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint magas a magyar részvétel.
Három hét alatt Románia lakosságának 12,3 százaléka „számolta meg magát”, a magyar részvételt is hasonló mértékűre becsülik, Erdélyben Brassó és Bihar megye viszi a prímet.
Marosvásárhelyen a legjobban a romák által lakott Hidegvölgyben indult be a népszámlálás – mondta el lapunknak az akció koordinátora, Gáspár Botond. A polgármesteri hivatal itt külön munkapontot működtet a további kilenc mellett.
„Harminc-harmincöt éven aluli fiatalt nemigen láttunk betérni a munkapontokra, annál több viszont az idős személy” – ismertette a helyzetet Gáspár. Mint mondotta, az önkormányzat nem csak az önkitöltésben segít a hozzá fordulóknak, vállalja a szabadnaphoz szükséges igazolások letöltését is.
Ezekkel mindössze egyetlen gond van: az irodák nem rendelkeznek nyomtatóval, így annak, akinek szüksége van a dokumentumra, egy adathordozóval kell érkeznie a munkapontra, majd magának kell gondoskodnia a nyomtatásról.
„Előfordulhat, hogy rendszerhiba miatt valaki nem jelenik meg a megszámlált állampolgárok között, ezzel a dokumentummal viszont igazolni tudja, hogy részt vett a cenzuson” – magyarázta a marosvásárhelyi felelős.
A tíz munkaponton segédkezőknek arra már nincs fizikai idejük és kapacitásuk, hogy házhoz menjenek, mint ahogyan egyesek a cenzusnak ebben a szakaszában elvárnák tőlük.
Fotó: Haáz Vince
Míg Marosvásárhelyen a cigányok egymásnak adják a kilincset, a megyeszékhelytől mintegy ötven kilométerre fekvő Holtmaroson, Magyarón és Fickón éppen a romákat a legnehezebb „beterelni” a számlálóirodákba.
„Nem értik, miről van szó, miért kell nekik ott megjelenni, iratokat bemutatni, nyilatkozni” – vázolta Kristóf József polgármester. A közösség azon tagjait, akik napokig, hetekig az ország más-más részében dolgoznak, jóformán nem is érdekli a népszámlálás.
A Felső-Maros menti községben az egyetlen gondot a két népszámláló közül az egyiknek a kiesése jelentette. A harmadéves egyetemistának vissza kellett mennie Kolozsvárra, a helyébe beugrót pedig gyorstalpaló kiképzésre kellett küldeni a vásárhelyi statisztikai hivatalhoz.
A népszámlálás önkitöltéses szakaszában az önkormányzatok úgynevezett települési összeírópontokat hoztak létre azok számára, akik nem boldogulnak az online kérdőív kitöltésével. A helyszínek a www.nepszamlalas.ro/osszeiropont nevű oldalon megtalálhatók.
A népszámlálás első hetében eléggé kevesen bátorkodtak segítséget kérni a szilágycsehi polgármesteri hivatal illetékeseitől. Az önkormányzat egyik népszámosa, Portik László arról beszélt lapunknak, hogy a felajánlott szabadnap elveszítésétől tartva, az emberek inkább otthon próbálkoznak.
Jobbára azok fordulnak önkormányzati segítségért, akik nem rendelkeznek számítógépes ismeretekkel, vagy egyszerűen elakadtak a kérdőívek elektronikus kitöltésével. „Meg szeretnék nyugtatni mindenkit, hogy a szabadnap akkor is jár, ha államilag fizetett személy segítségével töltik ki a kérdőívet.
– biztatott a segítség elfogadására Portik. A Szilágyságban nem csak a polgármesteri hivatalok segítségéért nem tolonganak az állampolgárok, az öncenzusra vállalkozók közül egyesek azért nem fogadják el az RMDSZ által ajánlott „Boti” támogatását, mert ők ismeretlenül nem szeretnék kérdéseikkel telefonon zavarni a fiatalembert.
Kérdésünkre, hogy az irodába betérő magyar nemzetiségű személyek vállalják-e fenntartás nélkül a nemzetiségüket, Portik László határozott igennel válaszolt. Mint hozzátette:
A közeli, több mint ezerfős lakossággal rendelkező színmagyar Désházán akadt olyan idős személy, aki azért ódzkodott bediktálni gazdasága adatait, mert attól tartott, hogy amennyiben a hatóságok túl nagynak vélik a házát, migránsokat „küldenek a nyakára”.
Fotó: Haáz Vince
Szinte teljes a cenzus iránti érdektelenség a Szatmár megyei Mezőterem községben. A Nagykároly mellett fekvő, három faluból álló településen eddig alig néhányan jelentkeztek az önkormányzat megbízottjánál, Gnadt Henrietta községházi könyvelőnél.
Ő maga sem érti, a lakosság miért tart a megszámláltatástól, mihelyt az év elején többször és több helyen tartottak felvilágosító akciót. „Az a kevés ember is, aki ide betért, nem tudta, miről van szó. Egyesek azt hitték, hogy a háborús helyzet miatt akarjuk számba venni” – mesélte Gnadt Henrietta.
Pórtelekről és Vezendről szinte senki nem lépte át az iroda küszöbét. Az ottaniak mentségére szolgál, hogy jobbára idős személyek. A polgármesteri hivatal újabb népszerűsítési kampánnyal készül előrukkolni. Ezúttal a fizetésükért jelentkező mintegy harminc szociális asszisztensnek magyarázzák el külön-külön, mi az önszámlálás lényege és előnye.
A segítség elfogadására biztatja a község lakóit Csíkkozmás polgármestere, Szántó László. Az alcsíki település elöljárója úgy véli, még a számítógépes ismeretekkel rendelkező személyeknek is bonyolult lehet a regisztráció és a kérdőív maradéktalan kitöltése.
– hívta fel a figyelmet Szántó. Szerinte ez a biztos módja annak, hogy a megszámláltak elkerüljék azokat a buktatókat, amelyek a végső összeadásnál a magyarság hátrányára válhatnak. Az első néhány hét tapasztalata azt mutatja, hogy a kozmásiak megértették a cenzus fontosságát, és szép számban jelentkeznek a polgármesteri hivatalban.
Szántó László ugyanakkor elmondta, hogy beosztottjai kihasználnak minden alkalmat arra, hogy segítsék a község lakóit. Például azoknak is felajánlják segítségüket, akik nem kimondottan a népszámlálás miatt térnek be a hivatalba.
A népszámlálás a 2021. december 1-jei állapotot hivatott rögzíteni, így azok, akik azóta születtek, nem kerülnek be az összeírásba, akik viszont azóta haltak meg, azoknak az adatait be kell vezetni. A hagyományos személyes lekérdezési időszak május 16. és július 17. között lesz, amikor a népszámlálási biztosok otthonukban keresik fel az embereket.
A népszámláláson való részvétel állampolgári kötelesség, kimaradni nem is lehet belőle, de amennyiben mégis megtennénk, nem rögzülnek az olyan, önbevallásra épülő adatok, mint az anyanyelv, a nemzetiség és a vallás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!