Tévhitek és álhírek a népszámlálás körül: sokan betelepülőktől tartva óvakodnak a cenzustól

Számos tévhit terjeng a lakosság körében a népszámlálással kapcsolatban: egyesek attól tartanak, ha kiderül, hogy egyedül lakják nagyobb felületű otthonukat, ukrán menekülteket telepítenek lakásukba.

Mások attól félnek, hogy a háború esetleges kiterjedése miatt írják őket össze.

Akadnak olyanok is, akik azért nem kérik az önkitöltéshez a magyar nyelvű telefonos segítséget, mert ismeretlenül nem szeretnék „a vonal túlsó végén lévő népszámost, a fiatalnak képzelt Botit” zavarni.

A lakosság egy része nincs tudatában annak, hogy a vonal túlsó végén válaszoló Boti, a Népszámlálás.ro oldal virtuális önkéntese lényegében egy robot, aki nem veszi zokon, ha a nap bármely órájában hozzá fordulnak útmutatásért.

A többség viszont érdektelenségből nem kereste fel az információs irodákat.

Mindennek dacára az ország magyarlakta vidékein az átlagosnál jobban halad a cenzus önszámlálási szakasza, az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint magas a magyar részvétel.

Brassó és Bihar megyében a legnagyobb eddig a népszámlálási kedv erdélyi összevetésben

Három hét alatt Románia lakosságának 12,3 százaléka „számolta meg magát”, a magyar részvételt is hasonló mértékűre becsülik, Erdélyben Brassó és Bihar megye viszi a prímet.

Marosvásárhelyen a legjobban a romák által lakott Hidegvölgyben indult be a népszámlálás – mondta el lapunknak az akció koordinátora, Gáspár Botond. A polgármesteri hivatal itt külön munkapontot működtet a további kilenc mellett.

Az eddigi tapasztalat szerint a segítségért forduló személyek túlnyomó többsége nyugdíjas, aki sem számítástechnikai ismeretekkel, sem internettel nem rendelkezik.

„Harminc-harmincöt éven aluli fiatalt nemigen láttunk betérni a munkapontokra, annál több viszont az idős személy” – ismertette a helyzetet Gáspár. Mint mondotta, az önkormányzat nem csak az önkitöltésben segít a hozzá fordulóknak, vállalja a szabadnaphoz szükséges igazolások letöltését is.

Ezekkel mindössze egyetlen gond van: az irodák nem rendelkeznek nyomtatóval, így annak, akinek szüksége van a dokumentumra, egy adathordozóval kell érkeznie a munkapontra, majd magának kell gondoskodnia a nyomtatásról.

Gáspár Botond szerint jó, ha a nyugdíjasok is rendelkeznek az igazolással, mert hasznát vehetik a népszámlálás őszi, ellenőrző szakaszában.

„Előfordulhat, hogy rendszerhiba miatt valaki nem jelenik meg a megszámlált állampolgárok között, ezzel a dokumentummal viszont igazolni tudja, hogy részt vett a cenzuson” – magyarázta a marosvásárhelyi felelős.

A tíz munkaponton segédkezőknek arra már nincs fizikai idejük és kapacitásuk, hogy házhoz menjenek, mint ahogyan egyesek a cenzusnak ebben a szakaszában elvárnák tőlük.

Míg Marosvásárhelyen a cigányok egymásnak adják a kilincset, a megyeszékhelytől mintegy ötven kilométerre fekvő Holtmaroson, Magyarón és Fickón éppen a romákat a legnehezebb „beterelni” a számlálóirodákba.

„Nem értik, miről van szó, miért kell nekik ott megjelenni, iratokat bemutatni, nyilatkozni” – vázolta Kristóf József polgármester. A közösség azon tagjait, akik napokig, hetekig az ország más-más részében dolgoznak, jóformán nem is érdekli a népszámlálás.

Amúgy nincsenek fennakadások, a cenzus jól halad.

A Felső-Maros menti községben az egyetlen gondot a két népszámláló közül az egyiknek a kiesése jelentette. A harmadéves egyetemistának vissza kellett mennie Kolozsvárra, a helyébe beugrót pedig gyorstalpaló kiképzésre kellett küldeni a vásárhelyi statisztikai hivatalhoz.

Települési összeírópontok létrehozásával segítik a népszámlálás önkitöltős szakaszát

A népszámlálás önkitöltéses szakaszában az önkormányzatok úgynevezett települési összeírópontokat hoztak létre azok számára, akik nem boldogulnak az online kérdőív kitöltésével. A helyszínek a www.nepszamlalas.ro/osszeiropont nevű oldalon megtalálhatók. 

A népszámlálás első hetében eléggé kevesen bátorkodtak segítséget kérni a szilágycsehi polgármesteri hivatal illetékeseitől. Az önkormányzat egyik népszámosa, Portik László arról beszélt lapunknak, hogy a felajánlott szabadnap elveszítésétől tartva, az emberek inkább otthon próbálkoznak.

Jobbára azok fordulnak önkormányzati segítségért, akik nem rendelkeznek számítógépes ismeretekkel, vagy egyszerűen elakadtak a kérdőívek elektronikus kitöltésével. „Meg szeretnék nyugtatni mindenkit, hogy a szabadnap akkor is jár, ha államilag fizetett személy segítségével töltik ki a kérdőívet.

 – biztatott a segítség elfogadására Portik. A Szilágyságban nem csak a polgármesteri hivatalok segítségéért nem tolonganak az állampolgárok, az öncenzusra vállalkozók közül egyesek azért nem fogadják el az RMDSZ által ajánlott „Boti” támogatását, mert ők ismeretlenül nem szeretnék kérdéseikkel telefonon zavarni a fiatalembert.

Kérdésünkre, hogy az irodába betérő magyar nemzetiségű személyek vállalják-e fenntartás nélkül a nemzetiségüket, Portik László határozott igennel válaszolt. Mint hozzátette:

más kérdések megválaszolásában habozni látszanak.

A közeli, több mint ezerfős lakossággal rendelkező színmagyar Désházán akadt olyan idős személy, aki azért ódzkodott bediktálni gazdasága adatait, mert attól tartott, hogy amennyiben a hatóságok túl nagynak vélik a házát, migránsokat „küldenek a nyakára”.

Szinte teljes a cenzus iránti érdektelenség a Szatmár megyei Mezőterem községben. A Nagykároly mellett fekvő, három faluból álló településen eddig alig néhányan jelentkeztek az önkormányzat megbízottjánál, Gnadt Henrietta községházi könyvelőnél.

Ő maga sem érti, a lakosság miért tart a megszámláltatástól, mihelyt az év elején többször és több helyen tartottak felvilágosító akciót. „Az a kevés ember is, aki ide betért, nem tudta, miről van szó. Egyesek azt hitték, hogy a háborús helyzet miatt akarjuk számba venni” – mesélte Gnadt Henrietta.

A hivatal könyvelőnője elmondta, hogy a község másik két, kisebb falujában még silányabb a statisztika;

Pórtelekről és Vezendről szinte senki nem lépte át az iroda küszöbét. Az ottaniak mentségére szolgál, hogy jobbára idős személyek. A polgármesteri hivatal újabb népszerűsítési kampánnyal készül előrukkolni. Ezúttal a fizetésükért jelentkező mintegy harminc szociális asszisztensnek magyarázzák el külön-külön, mi az önszámlálás lényege és előnye.

A segítség elfogadására biztatja a község lakóit Csíkkozmás polgármestere, Szántó László. Az alcsíki település elöljárója úgy véli, még a számítógépes ismeretekkel rendelkező személyeknek is bonyolult lehet a regisztráció és a kérdőív maradéktalan kitöltése.

 – hívta fel a figyelmet Szántó. Szerinte ez a biztos módja annak, hogy a megszámláltak elkerüljék azokat a buktatókat, amelyek a végső összeadásnál a magyarság hátrányára válhatnak. Az első néhány hét tapasztalata azt mutatja, hogy a kozmásiak megértették a cenzus fontosságát, és szép számban jelentkeznek a polgármesteri hivatalban.

Szántó László ugyanakkor elmondta, hogy beosztottjai kihasználnak minden alkalmat arra, hogy segítsék a község lakóit. Például azoknak is felajánlják segítségüket, akik nem kimondottan a népszámlálás miatt térnek be a hivatalba.

Az ingatlanadójuk törlesztésére érkezetteknek töltötték ki a kérdőívet, jelenleg meg az ingyenes telekelésben részesülőket segítik a cenzus lebonyolításában.

A népszámlálás a 2021. december 1-jei állapotot hivatott rögzíteni, így azok, akik azóta születtek, nem kerülnek be az összeírásba, akik viszont azóta haltak meg, azoknak az adatait be kell vezetni. A hagyományos személyes lekérdezési időszak május 16. és július 17. között lesz, amikor a népszámlálási biztosok otthonukban keresik fel az embereket.

Népszámlálás: van-e ördög a részletek közt? Barna Gergő szociológus a Krónika Live-ban

A népszámláláson való részvétel állampolgári kötelesség, kimaradni nem is lehet belőle, de amennyiben mégis megtennénk, nem rögzülnek az olyan, önbevallásra épülő adatok, mint az anyanyelv, a nemzetiség és a vallás.