A termálvizes Ökotó látványterve
Fotó: Facebook/Antal Péter
Termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást Pécska önkormányzata. Az Ökotó elnevezésű 3,5 hektáros vízfelület és park környezetvédelmi és idegenforgalmi beruházás, és kapcsolódik az Arad megyei mezőváros helyi termálvizes projektjeihez: a középületek távfűtéséhez hévízzel, gyógy- és élményfürdő építéséhez.
2025. február 06., 18:082025. február 06., 18:08
2025. február 06., 18:092025. február 06., 18:09
Pécska idegenforgalmi potenciálja a város alatt lévő termálvízkészletben rejlik Antal Péter polgármester szerint. Ennek kiaknázására több terv is született már, de a közelmúltig egyet sem tudtak megvalósítani, mert az altalajkincsek kiaknázását a bukaresti központi hatóságok nem engedték ki a kezükből. Az elmúlt években azonban „megnyíltak a csapok”, pályázatot nyertek a termálvizes távfűtési rendszer kialakítására, amit hamarosan be is fejeznek. Két kutat fúrtak, az egyiket a városközpontban, amelyből 735 méter mélyről tör fel a 46 Celsius-fokos termálvíz, a másikat pedig a város szélén, a 2022-ban átadott szabadidős park mellett, ami a használt termálvíz visszasajtolására szolgál.
Mivel a termálkutak már „adottak”, Antal Péter szerint „logikus volt”, hogy a pécskaiak rég dédelgetett álmát, a termálstrand tervét is elkészítsék, de ezt megelőzően a távfűtési rendszerben keringő használt víz kötelező újrahasznosításának is meg kellett találni a módját. Ennek egy része táplálja majd az Ökotavat, másik részét pedig visszasajtolják a mélybe – magyarázta.
Az Arad megyei Pécskán több mint egy tucat önkormányzati fenntartású intézményt fognak termálvízzel fűteni hamarosan. A távfűtési vezetékrendszer kiépítése a befejezéséhez közeledik, de már egy másik projekt is készült a hévíz felhasználására.
Az önkormányzat a Nyugati Fejlesztési Régió zöld infrastruktúra programja keretében meghirdetett támogatási összegekből nyert el pályázat útján kétmillió eurónak megfelelő lejt vissza nem térítendő támogatásként (az összköltségvetés 2,2 millió euró, a hiányzó összeget önrészként kell hozzátenni). A finanszírozási szerződést a múlt pénteken írták alá Temesváron.
A környezetében parkot alakítunk ki fákkal, sétányokkal köztéri bútorokkal, ami a pécskai lakosok kikapcsolódási helye és a város turisztikai vonzereje lesz. A víz felett fából készült sétány épül, de egy szigetet, kilátókat és madárleseket is kialakítunk, így a látogatók megismerkedhetnek a tó, valamint a szomszédos Maros-ártér Natúrpark biológiai sokféleségével – ismertette a terveket Antal Péter.
„A következő lépés a közbeszerzés kiírása lesz, és reményeim szerint májusban már kiválaszthatjuk a kivitelezőt, akinek jövő őszig kell befejeznie a munkálatokat” – nyilatkozta a Krónikának a pécskai polgármester.
Az Ökotó és a park összesen 3,5 hektáron terül majd el, ami a Nyugati Fejlesztési Régió közleményében olvasható számítás szerint 47,92 négyzetméterre növeli Pécskán az egy főre eső zöldövezetek nagyságát, s ez már megközelíti az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 50 négyzetméter/lakos méretet.
Pécska a 2010-es évek elején egy Mórahalommal közösen lebonyolított határon átnyúló pályázat keretében hozott létre bivalyrezervátumot a város határában, az állatokat a szikes élőhelyek helyreállításának céljával telepítették be. Ezen belül egy látogatói központot és digitális múzeumot is építettek, és ha az igás állatok már nincsenek is a farmon, a központ működik, sőt 60 kerékpár továbbra is ingyen bérelhető, ha a turistacsoportok biciklin akarják felfedezni a Maros-ártér növény- és állatvilágát. A város 2022 óta helyi érdekeltségű turisztikai település, így új források nyíltak meg az idegenforgalom fellendítésére. A volt bivalyrezervátum mellett szabadidős parkot alakítottak ki, jövőre elkészül az Ökotó és park, de a fejlesztések folytatódnak a strand tervezésével.
„A múlt héten benyújtottuk a projektet a minisztériumnak, reméljük, hogy pozitívan bírálják el, és akkor nekikezdhetünk a gyógy- és élményfürdő építésének. Öt-tíz éven belül Pécskának egy 25 hektáros idegenforgalmi övezete lehet majd” – vázolta a jövőt Antal Péter. Szabadtéri színpad is lesz, és a városnapok, továbbá a különböző fesztiválokat is ott fogják majd tartani.
Antal Péter polgármester ismertette a termálvizes projekteket
Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal
A strand tervében különböző méretű és mélységű, fedett és szabadtéri medencék, csúszdák, élményelemek, éttermekkel, napozóteraszok szerepelnek.
A strandépítéssel egyidőben a szálláshelyek számát is bővítenék. Pécskán jelenleg három hotel vagy panzió üzemel, ezek összesen 110 szobával rendelkeznek, de a leendő strand közelében egy 150-200 férőhelyes szálloda is fog épülni, az autósok számára pedig egy egyhektáros parkolót is építenek. A városvezető reményei szerint a beruházás különböző szolgáltatások létrejöttét generálja majd, ezáltal fellendül a helyi gazdasági és kulturális élet.
Pécskán él Arad megye második legnagyobb számú magyar közössége: a legutóbbi népszámlálás szerint valamivel több mint 2300-an vallották magyarnak magukat, ez az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka. A Maros-parti város többek között arról nevezetes, hogy 150 évvel ezelőtt ott született gróf Klebelsberg Kuno volt magyar vallásügyi és közoktatási miniszter, akinek szobra is áll a római katolikus templom kertjében. A múzeumalapító Ormós Zsigmond művészettörténeti író, Nagy Oszkár festő és Balla Ignác, az A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is Pécskán látta meg a napvilágot. A központi parkban található az 1956-os emlékmű, amely a Szoboszlay Aladár néhai római katolikus pap nevével fémjelzett koncepciós per áldozatainak állít emléket. Impozáns a város gótikus stílusban, szilárd nyerstéglából épült római katolikus temploma, amelynek tornya 49 méterre magasodik a központ fölé, és a település határában található a Maros-ártér Natúrpark, amely Románia nyugati vidékének legfontosabb vizes élőhelye. A híres pécskai kenyér 2023-ban európai oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék lett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására – jelentette be hétfőn a pénzügyminiszter.
A Hargita megyei prefektúra hétfőn bejelentette, hogy elegyengetik a több helyen megsüllyedt földfelszínt a parajdi sóbánya Telegdy-ágának területén a lehetséges morfológiai változások megfigyelése érdekében.
A törvénytelen építkezéseknek és a közterületek illegális elfoglalásának hadat üzenő elöljáró több ingatlan esetében indított pert, és a bírósági végzések értelmében azokat visszahelyezte köztulajdonba, illetve bontás útján „eltűntette a föld színéről”.
A Magyar Református Szeretetszolgálat kutató-mentő csapata az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra érkezett hétfőn, ahol az árvíz sújtotta falu lakónak segít.
Felmelegedés és 30 Celsius-fok feletti csúcsértékek várhatók a következő két hétben, de záporokra, felhőszakadásokra is számítani lehet, főleg június 9-e után – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Megérkezett az árvíz sújtotta Nagyborosnyóra az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya: 2 tonna tisztítószer és 9 szivattyú – közölte a segélyszervezet az MTI-vel hétfőn.
A parajdi sóbányánál a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek – jelentette ki hétfő reggel az Agerpres hírügynökség megkeresésére Bíró Barna-Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
Egy 19 éves fiatalember meghalt, két másik pedig súlyosan megsérült egy közúti balesetben vasárnap éjjel Beszterce-Naszód megyében.
Megérkezett vasárnap délután az első Lufthansa-járat Münchenből Nagyváradra.
Belső ember adhatta le az információt a temesvári főpostáról tízmillió lejt ellopó rablóknak arról, hogy mikor és hol kell betörniük az ingatlanba – vélekedett Valentin Ștefan, a Román Posta igazgatója vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!