Kiemelte, hogy fontos szerepe ellenére, le kell szögezni, hogy egyelőre nincsenek „megfelelően erős bizonyítékok arra nézve, hogy a plusz magnézium bevitel hasznos lenne”. Hozzátette, hogy szerencsére kockázatok nélkül adható, szedhető, nem áll fel túladagolás veszélye – a legrosszabb esetben is egy hasmenést okozhat a túlzott bevitel.

A szakember azt is elmondta, hogy bár valószínűleg, ha valaki egész életében változatosan étkezik, a szervezete a táplálékból is megkapja a megfelelő mennyiségű magnéziumot, az orvosok neki is előszeretettel írják fel.

„A placebo hatása jelentős mind neurológiai, mind pszichiátriai szempontból” – szögezte le, hozzátéve, hogy épp a „nem is árt” tulajdonsága miatt javasolják széles körben az orvosok. A szakember szerint, hogy az olyan problémákat, melyeken talán egy pszichológus, pszichiáter, önismeret, önvizsgálat segítene, valószínűleg nem „oldja meg”.

– vélekedett a szakorvos. Kiemelte, hogy viszonylag kevés ismerettel rendelkezik a tudomány a témában, például az is homályos, hogy milyen a tipikus magnéziumhiány, mik a tünetei, és az is, hogy kinek mennyit, meddig kéne az elemből pótolni. Ezt a bizonytalanságot használja ki a gyógyszeripar, pontosabban a reklámok, felnagyítva a tényeket vagy épp feltevéseket, igyekeznek hatni a népre.

A téma kapcsán felkerestük Molnár Emőke endokrinológust is, aki elmondta, hogy szakterületén is fontos elem a magnézium, hiszen az emberi test magnézium tartalékának közel fele a csontokban található, így összefüggésbe hozható a csontritkulással is. Azt is hozzátette, hogy a vérben levő magnézium a testünkben található magnézium egy nagyon kis százaléka, így a vérvizsgálat a téma szempontjából nem jelent túl nagy segítséget. A magnézium az emberi testben intracelluláris formában van leginkább jelen, s bár ennek mérésére is van lehetőség, mivel a vizsgálat ára 60–70 lej körül mozog, a szakemberek általában csak akkor írják fel, ha valami miatt – felszívódási rendellenesség, tartós hasmenéses állapot – felmerül, hogy esetleg hiány alakulhat ki.

Molnár Emőke egyébként szokott magnézium készítményeket felírni, olyanokat, melyekben B6-vitamin is van, ugyanis az segíti az előbbi felszívódást. Elmondása szerint a készítmények, melyeket az emberek általában szednek, nagyon kevés magnéziumot tartalmaznak, így nem egy-két darabot, hanem négy-hat darabot kellene azokból naponta bevenni.

„Én is szoktam felírni szorongásos tünetetekre, torokszorító érzésre, inkább placebohatással. De ezzel együtt is elmondhatom azt, hogy tapasztalataim szerint nagyon sok embernek segít” – szögezte le a szakember, hozzátéve, ő alapvetően azt vallja, hogy

Molnár Emőke szerint bár a magnézium tartalmú készítményeknek nincsenek ismert mellékhatásaik, ám arra érdemes figyelni, hogy általában B-vitaminokkal vannak kombinálva, amik növeli az étvágyat, így hozzájárulhatnak az elhízáshoz.

korábban írtuk

Nem kell a vitamin? Utolsó helyen Románia a gyümölcs- és zöldségfogyasztás terén

Háromból egy európai uniós (EU-) polgár (33 százalék) vallotta azt 2019-ben, hogy nem eszik naponta zöldséget és gyümölcsöt, és mindössze 12 százalékuk mondta azt, hogy elfogyasztja az ajánlott napi öt vagy ennél több adagot;