A tüntetésen részt vevő gazdák elfogadhatatlannak tartják, hogy a palackozott tejért az üzletekben a nyerstej felvásárlási árának három-négyszeresét kérik el a kereskedők, miközben a gazda csődbe megy.

Lapunk megkérdezte a szilágysági Nyírmonban élő Marin Onaciu tehéntartó gazdát, hogyan vélekedik a tüntetéséről. A Zilah és Szilágycseh között fekvő tövisháti faluban öt tehenet tartó gazda szerint a környéken már olyan kevesen foglalkoznak tejtermeléssel, hogy a fél kezén meg tudja számlálni őket. Kifejtette, jogosnak tartja a tiltakozásukat, hátha eljut a híre a bukaresti döntéshozók fülébe.

,,Minimális támogatást kap ma egy tehéntartó gazda. Ha lenne tíz tehenem, állatonként talán nagyobb összeghez jutnék, de annyi állatot egyedül nem tudok ellátni. Így marad ez a minimális tejpénz, amit a naponta elszállított tejért kifizet a cég. Tudom, hogy nem éri meg, de egész életemben teheneket tartottam, így nem tudok megválni tőlük” – magyarázza a hatvan éves gazda.

Dán Péter marosvásárhelyi állattenyésztési mérnök szerint egy átlagos méretű erdélyi tejtermelő gazdaságban csak úgy éri meg tehéntejet termelni, ha a gazda a tej literét 3-3,5 lejért tudja értékesíteni, hogy némi haszna is maradjon. Ezzel szemben sok felvásárló cég két lejt sem fizet egy liter tejért. ,,Ma ott tartunk, hogy az erdélyi tejfeldolgozó üzemeknek jobban megéri, ha külföldről vásárolnak nagy tételben 30 ezer liter lehűtött tejet. Mivel a tej hűtött tartályban 72 óráig, azaz három napig is megőrzi eredeti minőségét,

– mutat rá a Krónikának az állattenyésztéi szakember. Dán Péter szerint tőlünk nyugatabbra nagyságrenddel magasabb a tejtermelési és állattenyésztési támogatás, amivel a romániai tejtermelők nem tudnak versenyezni, ezért kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe.

Rámutatott: sok farmnak a léte múlik ezen, ugyanis számos tejtermelő ki sem tud lépni a szektorból, mivel uniós támogatással hozta létre vállalkozását. A Digi24 hírportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján arról számolt be, hogy Románia tejfogyasztása 2015 és 2020 között tíz százalékkal nőtt. Az ország jelenleg 25-ször több tejet importál, mint 1989-ben. A legnagyobb mennyiségben Magyarországról érkezik a tej, de lengyel, cseh, német és görög tej is kerül a romániai üzletek polcaira.

Eközben a tejtermelés szempontjából Románia uniós szinten az utolsó helyen van. A szakma szerint ennek fő oka, hogy a román kormány kevésbé támogatja a gazdákat, mint más európai uniós országok. A Digi24 szerint a romániai szarvasmarha-tenyésztők évi 73 eurós támogatást kapnak egy állat után, míg Bulgáriában 189 euró, más uniós államokban pedig több száz euró támogatás jár, így ott a gazdák olcsóbban tudják megvételre kínálni a tejet is .