2009. október 30., 10:322009. október 30., 10:32
„Jó napot kívánok! X vagyok az Y telefontársaságtól. Értesítem, hogy sorshúzással ön a szerencsés kiválasztott, akinek hűségét jutalmazza a társaságunk. Ön 500 ingyenpercet nyert a hálózaton, és további 500 ingyenpercet bármelyik hálózatban. Ugyanakkor hat hónapig nem kell fizetnie a bérletét” – a szöveg hallatán érdemes gyanakvónak lenni, állítja Dumitru Ungureanu rendőrtiszt, a Kovászna megyei rendőrség sajtóosztályának munkatársa.
A rendőrtiszt szerint a kulturált, választékos szókincsű, bársonyos hangú telefonáló általában román nyelven beszél, és keresztkérdésekkel sem lehet zavarba hozni. A csaló általában azt kéri, hogy bizonyos összeggel, telefonon keresztül töltsék fel a SIM-kártyáját. Időközönként azonban változtatják a „receptet”, hogy a kiszemelt áldozat ne foghasson gyanút.
A rendőrtiszt elmondta, az elmúlt időszakban újra riasztóan megnőtt a telefonos átverések száma. Úgy vélte, az ilyen jellegű csalás könynyen kivitelezhető mindaddig, amíg a vonal másik végén akad valaki, aki hisz a csodákban. A forgatókönyv általában ugyanaz, csak a részletek változnak. A gyanútlan áldozatot értesítik, hogy pénzt vagy különböző értékes tárgyakat, telefont, televíziót, gépkocsit nyert, esetleg a telefontársaság jutalmazta valamilyen kedvezménnyel.
Azonban ahhoz, hogy a nyeremény birtokába juthasson, a „szerencsés kiválasztottnak” telefonos feltöltőkártyát kell vásárolnia, és ennek a kódját el kell küldenie megadott telefonszámra, vagy különböző „illetéket” kell befizetnie megadott bankszámlára. Bár ezek a történetek eléggé átlátszóak, a rendőrtiszt megfogalmazása szerint „kilóg a lóláb”, mégis mindig akad valaki, aki hagyja magát becsapni. Dumitru Ungureanu több példával is előrukkolt, hogy felhívja a lakosok figyelmét a jelenségre.
Mint mesélte, egy 34 éves sepsiszentgyörgyi fiatalasszony elhitte, hogy nyert 1750 eurót és egy utolsó generációs mobiltelefont. Több mint 750 euró értékben vásárolt feltöltőkártyát, és a kódokat elküldte a telefonálónak. Csak másnap ébredt rá, hogy csúnyán átverték, amikor a bankszámláján hiába kereste a hatalmas nyereményt. Egy berecki férfi szemrebbenés nélkül fizetett ki 2500 lejt a szélhámosoknak, akik arról értesítették, hogy 20 ezer euró szerencsés nyertese.
A berecki férfi valójában azért volt szerencsés, mert miután befizette a kért összeget, észbe kapott és jelentkezett a rendőrségen. A nyomozók néhány óra alatt lefülelték a két ploieşti-i fiatalembert, akik egy postakirendeltségen akarták felvenni a pénzt. Egy másik, ugyancsak gyakori áltörténet a téves telefonszámláról szól. A csalók felhívják az áldozatot, és közlik, hogy tévesen hatalmas összegre állították ki a számláját. Hogy korrigálja a tévedést, utasítják az előfizetőt, hogy különböző manővereket hajtson végre a telefonján. A becsapott személy utólag jön rá, hogy akaratlanul több tíz vagy több száz euróval töltötte fel mások telefonkártyáját. Előfordult, hogy a kár értéke meghaladta a 800 eurót.
Dumitru Ungureanu beszámolója szerint a rendőrség és a telefontársaságok felvilágosító kampánya ellenére több százan esnek a szélhámosok csapdájába. Sokan nem is jelentik az esetet a rendőrségen, mások abban bíznak, hogy tetten érik a csalókat és visszakapják a pénzüket.
A rendőrtiszt azonban azt állítja, nehéz felgöngyölíteni ezeket az ügyeket. A tettesek azonosítása sem könnyű, hiszen általában előre megvásárolt, név nélküli kártyáról telefonálnak. De akkor sem könnyebb a nyomozás, ha bérletes számról hívják a kiszemelt áldozatot. Ugyanis a törvény értelmében a rendőrség csak ügyészségi engedéllyel, szervezett bűnözés gyanúja esetén kérhet ki azonosító adatokat a telefontársaságoktól. A telefonos átverések viszont nem tartoznak ebbe a kategóriába.
A rendőrtiszt figyelmeztet: nem szabad figyelembe venni a nyereményekről értesítő telefonhívásokat, üzeneteket. Ilyenkor ajánlatos felvenni a kapcsolatot a telefontársasággal, és ellenőrizni az információkat. Ugyanakkor soha nem azt a számot kell hívni, amit a telefonáló megad, hanem a közönségszolgálati számokat. Ha pénzt kér, akkor találkozást kell megbeszélni a telefonálóval, ugyanis a csalók soha nem vállalják a személyes találkozót. Emellett soha nem szabad személyes adatokat közölni senkivel, hangsúlyozta Dumitru Ungureanu.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.