Fotó: Mediafax
Mint mondta, a szolgáltatás minőségének javítása érdekében a cég nagyméretű javítási és korszerűsítési munkálatokat végzett a Kövesdomb és a November 7. negyedben lévő kazánházakban, valamint a Bodor Péter soron található tömbházakat ellátó rendszeren. A lakosoknak idén télen valamivel többet kell fizetniük a szolgáltatásért, a tanács a korábbi 186 lejről 193,48 lejre emelte egy gigakalória hőenergia árát.
A vásárhelyi szolgáltató helyzetét megkönynyíti, hogy a Boc-kormány október 12-i határozatában hatmillió lej értékű támogatást utalt ki számára. „Nem tudjuk azonban, mikor kerül a bankszámlánkra ez az összeg, hiszen a korábban Marosvásárhelynek ítélt 745 ezer lejes kormánytámogatásra is várunk még” – közölte Bauer Andrea, aki szerint az összegből a cég részben törlesztheti a gázszolgáltatóval szembeni adósságait.
A kormánytámogatás révén beindíthatja a távfűtést a brassói hőerőmű is azon lakások esetében, amelyek még mindig a városi távhőhálózaton keresztül kapják a hőenergiát. Florin Cuţitei, a hőerőmű igazgatója szerint kilencezer lakásban már péntek óta biztosítják a szolgáltatást, és a héten a további 18 ezer lakásban is megoldódik a távfűtés és a meleg víz problémája, de, mint fogalmazott, legalább egy hétbe beletelik, amíg a szolgáltatás zavartalanul működik majd. Hozzátette, november elsejétől még az eladósodott lakótársulások esetében is biztosítják a távfűtést.
| Nagykárolyban 2000 ősze óta minden család maga gondoskodik a fűtésről, ugyanis a helyi önkormányzat megszüntette a távhőszolgáltatást. „Annak idején közvélemény-kutatást végeztünk, és a távfűtésben érdekelt 600 családból alig 50 kívánta igénybe venni azt. Megszüntettük, mert nem érte meg működtetni a régi, elavult rendszert” – közölte lapunkkal Bekő Tamás városmenedzser. Hozzátette: a régi kazánház sorsáról a következő tanácsüléseken határoznak majd, a tervek szerint az elavult gázkazánokat ócskavasként értékesítik. Az épületet felújítanák és bérbe adnák, vagy civil szervezetek rendelkezésére bocsátanák. Szatmárnémeti lakossága 2002 óta fűti önerőből otthonát. Kereskényi Gábor alpolgármester lapunknak elmondta: a legtöbb megyeközpontbeli tömbház saját hőközponttal rendelkezik, de olyan lakások is vannak, amelyek saját kazánt szereltettek fel. „Európa több országában az a bevált szokás, hogy egy lépcsőház vagy tömbház saját kazánházat alakít ki, így oldja meg a fűtést” – részletezte az elöljáró, aki szerint Szatmárnémeti komoly pénzeket spórol meg a kormánynak azzal, hogy nem működteti a távhőrendszert, és nem igényel támogatást. A tanács a kazánházak épületeit húsz évre koncesszióba adta különböző cégeknek és nonprofit szervezeteknek, az egyikben például a magyar görög katolikus egyház készül imatermet létesíteni. Végh Balázs |
Mint ismeretes, júniusban mintegy húszezer brassói lakás maradt meleg víz nélkül, miután a lakótársulások mintegy 14,8 millió lejes adósságot halmoztak fel a hőerőműnél. Az elmúlt héten a brassói létesítmény 56 millió lejt kapott a kormánytól, amiből kiegyenlítette a GDF Suez Energy Romániánál felhalmozott több mint 60 millió lejes adóssága egy részét.
Csíkszeredában már október elsejétől fűtenek. „Idén később indítottuk be a távhőszolgáltatást, mert hosszú, meleg ősz volt. Tavaly már szeptember 18-ától fűtöttünk” – közölte a Krónika kérdésére Duda Tihamér, a Goscom Rt. igazgatója. Mint mondta, évente átlagosan 235 napig fűtenek, tavaly például szeptember 18-ától május 15-éig tartott a fűtési szezon. Az igazgató szerint idéntől 24 órás szolgáltatást biztosítanak, mert ez sokkal gazdaságosabb, mint a korábbi gyakorlat, amikor éjszaka szünetelt a szolgáltatás.
„A lakók annyit fizetnek, amennyi hőt használnak” – magyarázta, hozzáfűzve, hogy tavalyhoz képest nem növekedett a szolgáltatás ára, továbbra is 199 lejbe kerül egy gigakalóriányi hőenergia. Emellett az önkormányzat a meleg víz esetén havi 30 lejes támogatásban részesít minden, 65. életévét betöltött személyt, ami körülbelül 2,5 köbméternyi meleg víz árának felel meg. Duda Tihamér arról is beszámolt, hogy a Hargita megyei városban egyre többen csatlakoznak vissza a távhőrendszerre, a nyár folyamán 61, korábban levált lakást csatoltak vissza.
| Emil Boc ügyvezető kormányfő tegnap felkérte a parlamentet, hogy sürgősségi eljárással módosítsa a küszöböt a fűtéspótlék esetében, miután a kormány két hete csökkentette azt. Cătălin Nechifor szociáldemokrata képviselő ennek kapcsán kijelentette: az új parlamenti többség kijavítaná a Boc-kormány által elkövetett hibát, és növelné a küszöböt. Mint ismeretes, a kormány 2009/105-ös sürgősségi rendelete szerint csak azok a családok részesülhetnek a támogatásban, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 425 lejt. Tavaly ez a küszöb 615 lej volt. A honatya úgy tudja, a küszöb csökkentése révén a kormány mintegy 700 ezer lakostól vonta meg a fűtéspótlékot. A politikus szerint azáltal, hogy Boc módosítással kívánja korrigálni a sürgősségi rendeletet, a parlamenttel akarják kijavíttatni saját hibáját. Hozzátette, a pénzügyi és költségvetési szakbizottság tagjaként javasolni fogja, hogy a tavalyinál is magasabb küszöböt vezessenek be, 650 lejre emeljék a határértéket. Mint mondta, az ellenzék a szakbizottságban is többséget alkot, és megpróbálja kijavítani a hibát. Emil Boc ügyvezető miniszterelnök szombaton bejelentette: parlamenti módosítással próbálja korrigálni a fűtéspótlékra vonatkozó rendeletet, hogy vissza lehessen térni a tavalyi határértékhez. Korábban úgy nyilatkozott, november elsejétől megpróbálják emelni a csökkentett küszöböt, de csak akkor, ha pénzt takarítanak meg más területeken. Boc a válsággal indokolta a csökkentést, azt állítva, hogy az intézkedés révén 70 millió eurót takarít meg a kormány. Pap Melinda |
Székelyudvarhelyen október 15-étől biztosított a távhőszolgáltatás az Urbana Rt. által ellátott mintegy 3000 lakásban – közölte lapunkkal Ráduly Mihály, a cég igazgatója. Mint mondta, a hőenergia árát utoljára tavasszal emelték 197 lejre, és ha nem drágul jelentősen a gáz, ezt az árat a teljes fűtési szezonban tudják tartani.
A székelyudvarhelyi szolgáltatónak is vannak anyagi nehézségei: több mint négymillió lejes adóssága volt, amit önkormányzati támogatással sikerült a felére csökkenteni. A további tartozást havi lebontásban törlesztik a gázszolgáltató felé. Bár végeztek kisebb felújításokat a hálózaton, a tervezett teljes felújítást az állami támogatás késése miatt a következő szezonra kellett halasztani.
Nagyváradon idén nem emelték a hőenergia árát, bár ahhoz, hogy a hőerőmű fedezni tudja az előállítás költségét, sokkal magasabb tarifára volna szükség – tájékoztatta lapunkat Eustafie Ilisei, a hőerőmű szóvivője. A nagyváradi lakosok 145 lejt fizetnek egy gigakalória hőenergiáért, ehhez még hozzáadódnak az állam, illetve az önkormányzat által nyújtott szubvenciók, így a hőerőmű 180 lejt könyvelhet el gigakalóriánként.
A Közműszolgáltatók Működését Szabályozó Országos Hatóság (ANRSC) előírásainak megfelelően ennél drágábban nem árulhatják az energiát, mondta a szóvivő, aki szerint az ország egyéb városaiban ennek mintegy kétszeresét állapították meg plafonként az illetékesek. Ilisei azt állítja, nem tudja, mi az oka annak, hogy Váradon messze a legolcsóbb a szolgáltatás a többi megyeszékhelyhez képest, mindenesetre reméli, hogy a hatóság figyelembe veszi a hőerőmű vezetőségének legújabb kérelmét. Mint mondta, ez már a harmadik év, amikor kérvényezik a plafonemelést.
A váradi hőerőmű szenet és kőolajat használ, egyelőre sikerült megvásárolni a fűtőanyagot. „Fűtőanyagunk van, és szerződéseink a további beszerzésekre, csak pénz nincs” – összegzett Ilisei. A hőerőműnek jelentős adósságai vannak, de hogy pontosan mennyi, senki nem tudta megmondani. A kormány október 12-i ülésén az ország 21 városának utalt ki támogatást, ám a nagyváradi hőerőmű tartozásai ellenére nem szerepel közöttük. Lucia Varga Bihar megyei liberális képviselő felrótta a kormánynak, hogy politikai alapon támogatja a hőerőműveket, ugyanis a pénzt kapott önkormányzatok fele PDL-s vezetésű, Nagyvárad élén pedig tavaly óta liberális polgármester áll.
Nem nő, sőt csökken a távhőszolgáltatás díjszabása Kolozsváron. Sorin Apostu polgármester nemrég bejelentette, hogy az önkormányzatnak sikerült előnyös szerződést kötnie a Petrom gázszolgáltatóval, és ennek köszönhetően nem kell emelni a távfűtési díjat, sőt az sem kizárt, hogy a kincses város lakói idén tíz százalékkal kevesebbet fizetnek majd a szolgáltatásért, mint tavaly.
Az elöljáró szerint az önkormányzat idén télen 65 millió lejt fizet a Petromnak a földgázért, kétmillió lejjel kevesebbet, mint tavaly fizetett az E.ON Gaznak. Mint mondta, az az 50 ezer kolozsvári lakás, amely a távhőhálózatra csatlakozik, idén 4 lejjel kevesebbet, 165 lejt fizet egy gigakalória hőenergiáért, az előállítási ár 347 lej. Sorin Apostu szerint a csökkentést többek között az tette lehetővé, hogy az elmúlt években jelentős korszerűsítési munkálatokat végeztek. Egy 72 millió lejes beruházás révén a szolgáltató újabban elektromos energiát is termel a hőenergia mellett.
Emil Miron, a RAT igazgatója elmondta: a kolozsvári szolgáltató az egyetlen az országban, amely nem tartózik a beszállítóknak. Az igazgató szerint az általa vezetett vállalat abban az esetben is ki tudná fizetni a fűtőanyagot, ha nem kapna támogatást a kormánytól vagy az önkormányzattól. Miron arról is beszámolt, hogy az utóbbi időben nem nőtt a hálózatról leválók száma. Úgy vélte, a következő időszakban sokan vissza fognak térni a városi szolgáltatáshoz, hiszen egy magánhőközpont működési ideje körülbelül tíz év, és sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy új kazánt vásároljanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok