a járványhelyzet miatt a kampányban keveset tudtak találkozni, ám tervezik az együttműködést.

Tíz temetés, egy keresztelő

Krassó-Szörény megyében a 2011-es népszámláláson háromezren vallották magukat magyarnak, ám azóta eltelt kilenc esztendő, és tovább fogyatkozott a magyar közösség. „Tízet temetünk, egyet keresztelünk” – illusztrálta a szomorú valóságot Kun László. Hozzátette,

„Fontos, hogy megkeressük az itt élő magyarokat, érezzék, hogy törődnek velük, mert ha nem foglalkozik velük senki, eltávolodnak, beolvadnak a többségbe” – mondta Kun László. Kitért ugyanakkor arra is, hogy a megyében nincs magyar tannyelvű tanintézet, a magyar gyerekek román vagy német iskolába járnak, a magyarok is inkább románul beszélnek, sok a vegyes házasság.

„Több magyar programot kell szervezni, hiszen Resicabányán, Oravicabányán, Boksánbányán, Nándorhegyen is élnek magyarok. Ha egyik jobbra húz, a másik balra, nem haladunk előre, jövőre újra népszámlálás lesz, fontos, hányan vallják magukat magyarnak” – húzta alá Kun László.  

Meglepetés volt, de készen áll a munkára

Kelemen Attila 34 éves, nős, egy tizenegy hónapos kisfiú édesapja. Családjában a mérnöki tudományoknak van hagyománya, édesanyja műépítész, édesapja energetikai mérnök. A leendő képviselő építészmérnök, a feleségével együtt az elmúlt tíz évben a versenyszférában tevékenykedett, a tervezés és a tanácsadás terén szerzett tapasztalatot.

„Elismerem, számomra is meglepetés volt, hogy bejutottam a parlamentbe” – jelentette ki hétfőn lapunk megkeresésére a politikus. Kifejtette, már voltak közös programok a Hunyad és a Krassó-Szörény megyei magyarság részvételével, ám ezek idén a járványhelyzet miatt elmaradtak. Abban bízik, ha a korlátozások lazulnak, újra előtérbe kerülnek a személyes találkozások, a közösségépítés.

Már több mint tíz éve részt veszek a Hunyad Megyei Magyar Napok lebonyolításában” – mutatott rá Kelemen Attila.

A versenyszférában szerzett tapasztalata abban segíti, hogy megértse a vállalkozók, a munkahelyteremtők problémáit, meglátása szerint prioritásként az új munkahelyek teremtését kell megkönnyíteni. Az ország középső és délnyugati részét, Hunyad és Krassó-Szörény megyét társadalmi és gazdasági szempontból is megviselte az ipar eltűnése, ezért úgy látja, a döntéshozóknak a fenntartható gazdasági fejlődés feltételeit kell megteremteniük, javítva a térségben az életminőséget.

„Az itteni embereket becsületes, dolgos emberként ismerik, ez pedig már jó kiindulópont a fenntartható gazdaság kialakításához, melynek középpontjában a jelenlegi igények kielégítése és a jövő nemzedék életszínvonalának növelése kell hogy legyen” – fogalmazott a visszaosztás révén mandátumot szerzett képviselő. Úgy érzi,

korszerűsítsék a régiók közötti úthálózatokat, megfelelő feltételeket teremtsenek a befektetőknek, így elősegítve az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások fejlődését. Fontosnak tartja ugyanakkor a természeti és multikulturális örökség fenntartható fejlesztését, a helyi hagyományok, az egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények fejlesztését és korszerűsítését.

Az RMDSZ-es honatya rámutatott, a konstruktív párbeszéd és a konkrét megvalósítások híve, állandó párbeszédet szeretne a magyar, román vagy más nemzetiségű polgárokkal, hogy közösen találjanak megoldásokat. „Megtiszteltetés számomra, hogy a térség parlamenti képviselője lehetek, és mindent megteszek annak érdekében, hogy megerősítsem ezt a bizalmat, meggyőződve arról, hogy a közjó az egyedüli és valódi prioritás” – vallja Kelemen Attila.