„Felgyújtották a villanyt”: új megvilágítást ad az erdélyi falképkutatásnak a szenzációs magyarvistai felfedezés

„Felgyújtották a villanyt”: új megvilágítást ad az erdélyi falképkutatásnak a szenzációs magyarvistai felfedezés

Hétszáz éves emlék, egyben Erdély legrégebbi fedélszerkezete a vistai

Fotó: Teleki László Alapítvány

Hatalmas előrelépést jelent az egész erdélyi falképkutatásra nézve, hogy sikerült datálni a magyarvistai református templom fedélszerkezetét és ezáltal a freskóit. „Ez kicsit olyan, mint mikor az ember sötétben tapogatózik és felgyújtják a villanyt” – írta le a Krónikának a kalotaszegi feltárás jelentőségét Kiss Lóránd falképrestaurátor. A „művészettörténeti mérföldkőnek” számító felfedezésről csütörtökön délután budapesti sajtótájékoztatón számoltak be az erdélyi és magyarországi szakemberek. 

Pap Melinda

2022. november 24., 19:312022. november 24., 19:31

2022. november 25., 00:302022. november 25., 00:30

Művészettörténeti szempontból szenzációs felfedezésnek minősül és az egész erdélyi falképkutatást új megvilágításba helyezi, hogy a szakemberek datálni tudták a magyarvistai templom 700 éves fedélszerkezetét és annak freskóit. Ezáltal ugyanis egy egész, számos erdélyi templomban megtalálható falképfestési stílust sikerült beazonosítani, időben behatárolni – vázolta a Krónikának a magyarvistai felfedezés jelentőségét Kiss Lóránd falkép-restaurátor.

A Kolozsvártól mindössze 14 kilométerre található kalotaszegi faluban tett jelentős felfedezésről csütörtökön délután budapesti sajtótájékoztatón számoltak be a szakemberek, a műemlék épület felújítása ugyanis a Teleki László Alapítvány égisze alatt zajlik a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében.  Ennek részeként végeztettek dendro­kronológiai vizsgálatokat (a fák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló kormeghatározási módszer) a templomban.

A kutatás alapján megállapítható, hogy a magyarvistai templomhajó egykori famennyezete és tetőszerkezete, valamint az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1329–1330-ban épült, és ezzel – mai tudásunk szerint – ez Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete.

A felfedezés a templom rendkívül értékes falképeinek kutatásában is új eredményeket hozhat, közvetetten azok datálását is segíti.

Galéria

Élő közösség is. A vistai gyülekezet a falképekkel díszített templomban

Fotó: Facebook/Magyarvistai Református Egyházközség

Az online közvetített budapesti sajtótájékoztatón Diószegi László, a Teleki László Alapítvány vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Perényi Lóránt, a magyar kormány Építési és Beruházási Minisztériumának építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára vette át a szót. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány nagy hangsúlyt fektet az épített örökség védelmére, és nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy jelen lehet a magyarvistai felfedezés ismertetésén, hiszen mint fogalmazott, „mérföldkövet jelent a határon túli műemlékvédelemben”.

„A határon túli magyarság emlékei közös kultúrtörténetünk emlékei” – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány saját felelősségének tekinti ezek felkutatását, megmentését.

Kovács Gergely művészettörténész a különböző szakterületek közötti átjárás fontosságáról beszélt, hiszen a magyarvistai felfedezés is ennek eredménye. Előadásában a Kárpát-medencében található, italo-bizantin stílusban készült freskók közötti hasonlóságokra hívta fel a figyelmet, melyet eddig számos szakember kutatott, de ezek keletkezési idejére nem volt biztos utalás. Magyarvistáról a most ismertetett dendrokronológiai vizsgálatokból tudják, hogy freskói 1330-ban készülhettek, mutatott rá a szakember, aki szerint ez számos freskó keletkezésének meghatározásában segíthet.

Galéria

A falkép vakolata érintkezik a mennyezetet, és azon keresztül a tetőt is támasztó mestergerendával a vistai istenházában

Fotó: Teleki László Alapítvány

Elmondta, a freskók közül a leglátványosabb rokonságot az úgynevezett Gelencei-körbe tartozók mutatják, azaz amelyek a háromszéki Gelence templomában található falképekhez hasonló stílusban készültek.

Ezeken az alakokra széles, markáns szemek, orrok, erőteljes, metszett áll, vastag kontúrok jellemzők. Hozzátette, bár a felsorolt példák nem tekinthetők szigorúan homogén csoportnak, az egyes freskók között reális és szoros kapcsolat mutatható ki.

Galéria

A homoródkarácsonyfalvi templom falképei is más megvilágításba kerültek

Fotó: Bakó Zoltán

„Nagy művészettörténeti felfedezésről van szó, de ott mégiscsak emberek élnek” – jelentette ki Dr. Diószegi László, majd a budapesti szervezők élőben kapcsolták a magyarvistai templomot, ahol az erdélyi szakemberek ismertették a felfedezést. Felházi Zoltán magyarvistai református lelkész házaspár a falu történetéről mesélt, elmondva, hogy legalább ezeréves településről van szó, és nemrég kelta temetőre bukkantak a határában. Külön kitért a messze földön híres vistai kőfaragókra, majd felesége, a szintén lelkipásztor Felházi Klára beszélt a templom eddigi felújításáról, megköszönve az ebben részt vállaló közéleti személyiségek és szakemberek segítségét.

„Az, hogy ez a templom évszázadokon megmaradt így, egy csoda, isteni kegyelem” – fogalmazott.

„Állunk elébe”

Csók Zsolt régész az eddigi kutatásokat ismertetve elmondta: eddig inkább csak találgatások vannak, így szerintük a templom belsejében átfogó régészeti kutatásra lenne szükség, mely az időbeli keletkezési folyamatokra is jobban rávilágítana. „Kíváncsian várjuk a további fejleményeket, és állunk elébe ennek a csodálatos szakmai kihívásnak” – fogalmazott.

Galéria

A kőből rakott, egyhajós, négyzetes szentélyű magyarvistai református templom román kori nyugati kapuzata alapján a 13. század végén épülhetett

Fotó: Teleki László Alapítvány

„Örülök annak, hogy a középkori Erdély ilyen új dimenziókkal bővül, mint ez a felfedezés” – jelentette ki Kiss Lóránd falkép-restaurátor is, hangsúlyozva: az, hogy a diadalív falképe szépen rá van simítva a mestergerendára, egyértelműen jelzi, hogy ezt nem törhették utólag bele a falba, csakis előtte kerülhetett oda. Elmondta, örül, hogy ez a felfedezés mediatizálva lett, ugyanis a vistai templom még sok meglepetést tartogat, hiszen a teljes északi hajófal ki van festve, de a nyugati és a déli hajófal egy része is „Valószínűleg, hogy a további falképek feltárásához is hozzásegít ez a felfedezés, mediatizálás” – vélte a szakember.

Nagy szakmai sikernek tekintik, hogy már ott tart az erdélyi dendrokronológiai kutatás, hogy 14. századi tölgyfa szerkezeteket tudnak keltezni, hangsúlyozta Tóth Boglárka, a dendrokronológiai vizsgálatokat végző csíkszeredai cég képviselője.

Elmondta: húsz év kutatására volt szükség ehhez. Azt is nagy eredménynek nevezte, hogy az erdélyi műemlékvédő szakma is ott tart, hogy számol a dendrokronológiai vizsgálatok eredményével, és tisztában vannak azzal, hogy semmilyen más módszer nem ad ennyire pontos kormeghatározást. „Nagyon gazdag ez az épület” – hívta fel a figyelmet Weisz Attila művészettörténész egy korábbi tanulmányát ismertetve. Elmondta, hogy az említettek mellett a magyarvistai templom kutatása során még számos érdekesség került elő, értékes kőmaradványok is vannak, és számos új falképet is sejtenek a meszelés alatt.

Galéria

A fák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló kormeghatározási módszerrel állapították meg a faszerkezet korát

Fotó: Teleki László Alapítvány

„Szerintem, azaz reményeim szerint itt csak elkezdődtek a kutatások, feltárások” – mondta, hangsúlyozva, hogy a régészeti feltárások izgalmas felfedezéseket hoznának e tekintetben. „Bármi kiderülhet még, rengeteg kutatnivaló van még” – összegzett.

„Fogódzót jelent”

A műemlék épület restaurálásán dolgozó Kiss Lóránd falkép-restaurátor a Krónika kérdésére korábban telefonon elmondta, hogy ilyen jelentős felfedezésre eddig nem nagyon van példa Erdélyben, egyedülálló a maga nemében. „Számunkra, falkép-restaurátorok számára a jelentősége abban áll, hogy indirekt módon a falképeket is datálja. Teljesen be lehet bizonyítani, hogy a gerenda a falképek elkészülte előtt került a helyére és a falképeket nekidolgozták a gerendának. Így a falképekre vonatkozóan is van egy hozzávetőleges datálásunk, és nemcsak erre, hanem egy egész csoportra, stílusvonulatra kivetíthető” – magyarázta lapunknak Kiss Lóránd.

Mint mondta, ez elsősorban azonos stílusú falképeket rejtő erdélyi templomok feltárásánál, kutatásánál jelent plusz támpontot, ezekről ugyanis eddig nem lehetett tudni az időszakot, amikor készülhettek, hiszen nagyon kevés ábrázoláson vannak évszámok. Ezért a mostani datálások nagy segítségükre vannak a szakembereknek, hangsúlyozta.

Galéria

A gelencei falfestmények

Fotó: Bakó Zoltán

„Ez kicsit olyan, mint mikor az ember sötétben tapogatózik és felgyújtják a villanyt vagy kap egy elemlámpát. Fogódzót jelent” – érzékeltette a felfedezés jelentőségét a szakember.

Hozzátette, hogy a vistai templom falkép-restaurálási munkálatainak még a kezdetén vannak, és az eddigi kutatás alapján egyértelmű, hogy nagyon nagy meglepetés vár a szakemberekre, ugyanis a templomhajóban óriási festett felületek vannak a meszelésrétegek alatt. „Ezek két nagyon jól elkülöníthető festőcsapat munkái, a 14. század eleji diadalíven található falképcsoport a korábbi” – magyarázta Kiss Lóránd.

Kérdésünkre, hogy a mostani felfedezés felülírhatja-e azt, amit a szakemberek eddig gondoltak az érintett erdélyi templomok kapcsán, Kiss Lóránd úgy fogalmazott: „egyáltalán most már lehet gondolni valamit”. Mint mondta, a vistai restaurálási munkálatok évekig el fognak húzódni, és az ígéretek szerint folyamatos lesz a finanszírozás.

Egész stíluskört sikerült datálni

A Kolozsvártól 14 kilométerre fekvő magyarlakta település református temploma Erdély és a Kalotaszeg egyik legismertebb középkori műemléke, így a szakembereket annyira nem lepte meg az újabb, művészettörténeti szenzációnak számító felfedezés. Tájékoztatásuk szerint a kőből rakott, egyhajós, négyzetes szentélyű épület román kori nyugati kapuzata alapján a 13. század végén épülhetett.

Galéria

A magyarvistai református templom bejárata

Fotó: Flickr

A templom gazdag festett faberendezéssel rendelkezik, melynek kiemelkedő darabjai az átalakított, késő gótikus papi szék, a hajó fölötti kazettás mennyezet, melyet faoszlop által tartott mestergerenda támaszt, a padok, a déli és a nyugati bejáratok ajtószárnyai, a szószék és a szószékkorona. Az épület mellett 18. századi harangláb emelkedik, legrégebbi harangja Mátyás-kori, 1487-es.

Falképei stilisztikailag egy Erdélyben jól ismert stíluskörbe igazodnak, melynek közismert példája a gelencei Szent László-legenda, de számos más helyszínen is megjelenik: Csíkszentimre, Homoródkarácsonyfalva, Felvinc, Boroskrakkó, Szék, Ördöngösfüzes stb.

„A látványos stíluskört egyes kutatók italo-bizantinnak nevezik, de elterjedtsége miatt helyesebb egy itáliai hagyományokat használó, közép-európai gótikus tendenciáról beszélni” – fogalmaz közleményében a Teleki László Alapítvány. Rámutatnak, hogy a csoport falképeinek pontos keltezése problematikus volt, mivel sem történeti adat, sem évszámos felirat vagy más jellegű információ nem állt rendelkezésre egyik épület vonatkozásában sem, így az 1310-es évektől az 1340-es évekig terjedt a szakirodalomban az emlékek datálása. Emiatt volt különleges fontossága annak a restaurátori megfigyelésnek, hogy a falkép vakolata érintkezik a mennyezetet, és azon keresztül a tetőt is támasztó mestergerendával. A faelemek kivágását ugyanis dendrokronológiai elemzéssel ideális esetben éves (sőt évszakos) pontossággal keltezni lehet.

Galéria

Magyarvistán a budapesti Teleki László Alapítvány a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében végeztetett dendrokronológiai vizsgálatokat

Fotó: Teleki László Alapítvány

„A Teleki László Alapítvány támogatásával ez az igen fontos vizsgálat is megvalósult, melyből kiderült, hogy a szerkezet egyik pontosan keltezhető fáját 1329–1330 telén vágták ki, így a szerkezet megépítésre már 1330-ban sor kerülhetett, tehát a falképek ennél nem lehetnek korábbiak” – hangsúlyozzák. A dendrokronológiai vizsgálatokat idén ősszel végezte el a csíkszeredai Anno Domini Dendrolab csapata a templomban kutató falkép-restaurátorok és művészettörténész kezdeményezésére.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 08., szerda

Romániai egyetemi rangsor: 1. a BBTE, 27. a Sapientia

Közzétette szerdán a bukaresti oktatási minisztérium a romániai felsőoktatási intézmények metarangsorát, amelyet a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport (IREG) által globálisan elismert egyetemi rangsorok alapján állítottak össze.

Romániai egyetemi rangsor: 1. a BBTE, 27. a Sapientia
2024. május 08., szerda

Az összefogás sikerében bízik az MPE és az RMDSZ Kolozs megyében

Ahol a magyarok számaránya megkívánta, a Magyar Polgári Erő mindenhol összefogott az RMDSZ-szel – jelentette ki a Krónikának Kulcsár-Terza József. Az MPE vezetője Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével tartott sajtótájékoztatót.

Az összefogás sikerében bízik az MPE és az RMDSZ Kolozs megyében
2024. május 08., szerda

„A Wizz Air-nek köszönhetően a repülés bárki számára elérhető a térségben” – Váradi József vezérigazgató a Krónikának

Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.

„A Wizz Air-nek köszönhetően a repülés bárki számára elérhető a térségben” – Váradi József vezérigazgató a Krónikának
2024. május 08., szerda

Kitüntette az Akadémia a BBTE két kolozsvári oktatóját

Arany János-díjjal tüntették ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) éves közgyűlésén a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két oktatóját, Sándor Bulcsút és Bartos-Elekes Zsombort.

Kitüntette az Akadémia a BBTE két kolozsvári oktatóját
2024. május 08., szerda

Összeütközött két villamos Aradon, a balesetben megsérült két nő

Összeütközött két villamos szerdán Aradon. Két utas megsérült, egyiküket kórházba kellett szállítani.

Összeütközött két villamos Aradon, a balesetben megsérült két nő
2024. május 08., szerda

Árvízkészültséget rendeltek el több erdélyi és partiumi megyében is

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország több megyéjében.

Árvízkészültséget rendeltek el több erdélyi és partiumi megyében is
2024. május 08., szerda

Nyolcan is versenybe szállnak a jelenlegi elöljáróval Nagyszeben polgármesteri tisztségéért folyó küzdelemben

Kilenc jelölt száll versenybe Nagyszeben polgármesteri tisztségéért, köztük a jelenlegi polgármester, Astrid Fodor (Romániai Német Demokrata Fórum) – jelentette be szerdán a megyeszékhely 1-es számú választási irodája.

Nyolcan is versenybe szállnak a jelenlegi elöljáróval Nagyszeben polgármesteri tisztségéért folyó küzdelemben
2024. május 08., szerda

Szerdán is viharokra kell készülni, Erdély és a Partium egy része is érintett

Sárga viharriasztást adott ki szerdára az Országos Meteorológiai Igazgatóság az ország több régiójára, beleértve Erdély egyes részeit is.

Szerdán is viharokra kell készülni, Erdély és a Partium egy része is érintett
2024. május 08., szerda

Rendkívüli „Szent György Napok” Marosszentgyörgyön

A híres rocklegenda, a Republic, Tamás Gábor, a fiatalok által kedvelt Intim Torna Illegál, valamint a Compact is koncertezik a hétvégén Marosszentgyörgyön!

Rendkívüli „Szent György Napok” Marosszentgyörgyön
2024. május 07., kedd

Hét kihívója akadt Soós Zoltán polgármesternek Marosvásárhelyen

Nyolc jelölt száll versenybe Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért, öten közülük függetlenként indulnak a június 9-i helyhatósági választásokon – derül ki a jelöléseket véglegesítő jegyzőkönyvből.

Hét kihívója akadt Soós Zoltán polgármesternek Marosvásárhelyen