A világhírű játékos felmenőiről, a többségében magyarok lakta vidékről, annak lakóiról érdeklődött Székelyföldön
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Anyai ágon székelyföldi gyökerekkel bír a múlt héten, 47 évesen elhunyt Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, akiről csak most, halála után derült ki az is, hogy fél évvel ezelőtt Udvarhelyszéken járt felkutatni a családfáját. A Krónikának nyilatkozó lelkipásztor, valamint a távoli rokon elmondta: szerény, ősei iránt érdeklődő embert ismertek meg a legendás sportolóban, akiről akkor még nem tudták, kicsoda.
2020. június 24., 16:212020. június 24., 16:21
2020. június 24., 17:592020. június 24., 17:59
Magas, szakállas budapesti férfi látogatott fél évvel ezelőtt Székelyudvarhelyre és környékére azzal a kimondott céllal, hogy felkeresse ősei szülőföldjét. A jelenlegi ismeretek szerint először járt a vidéken, mégpedig azért, hogy beazonosítsa innen elszármazott felmenőit. Nagyon kevés kivételtől eltekintve senki nem tudta róla, hogy kicsoda, mivel foglalkozik azok közül, akikkel közelebbről találkozott és elbeszélgetett. Még a családfája felkutatásában segédkező lelkipásztor, valamint a távoli rokon is csak utólag, június 18-án bekövetkezett halálakor szerzett tudomást róla, hogy minden idők egyik legjobb vízilabdázójával, a háromszoros olimpiai bajnok Benedek Tiborral beszélgetett hosszasan, sok mindenről.
„Bemutatkozott, de nekem nem mondott semmit a neve, mert nem vagyok otthon a sport világában. A fiam meg is rótt emiatt később” – emlékezett vissza lapunknak Barabási Domokos, a Székelyudvarhelytől mindössze nyolc kilométerre fekvő Ócfalva református lelkipásztora. A legendás sportember decemberi-januári székelyföldi látogatásáról a korábban önkormányzati képviselőként is tevékenykedő Balázs Árpád székelyudvarhelyi újságíró számolt be először közösségi oldalán kedden posztolt bejegyzésében.
Benedek Tibor – akinek felmenői eddig apai ágon, édesapja, Benedek Miklós színművész és nagyapja, az ugyancsak színész Benedek Tibor révén voltak közismertek – elmondta vendéglátójának, hogy családfája megrajzolásával próbálkozik, és többet szeretne megtudni az Ócfalván született anyai nagyapjáról. A családi könyvek, anyakönyvi kivonatok fellapozása nyomán kiderült, hogy a nagytata, a Budapestre kivándorolt Hodgyai Albert második házasságából született a vízilabdázó édesanyja, Hodgyai Éva. A református lelkész visszaemlékezése szerint a sportoló egyik ámulatból a másikba esett, amikor nagyapja első házasságáról, majd egyéb érdekes, számára addig ismeretlen információkról értesült.
Több ezren gyújtottak gyertyát a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó emlékére a margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszodánál
Fotó: MTI/Mónus Márton
„Hitkérdésekről, családról beszélgettünk. Nagyon kedves, szerény embert ismertem meg benne” – mondta el a Krónikának a kevesebb mint 240 lelkes Ócfalva – és még három környező település – református lelkipásztora. Barabási Domokos felidézte, Benedek Tibor nem beszélt a nyilvánosság számára akkor még ismeretlen betegségéről. „Boldog, lelki utazás volt számára az ősei felkutatását szolgáló látogatás. És talán már érezte, hogy közeleg az eltávozás” – vélekedett a lelkész.
A világ egyik legjobb balkezes pólósának tartott Benedek Tibor dédnagyapja sírját is felkereste az ócfalvi temetőben, sőt vasárnap ellátogatott a kis falu 19. században épült református templomába is, ahol részt vett az istentiszteleten. Előtte a lelkipásztor segítségével felkereste a faluban élő rokonokat is. „Mi sem tudtuk pontosan, hogy kicsoda. A sportban a futballt még követem, de az úszósportokat már nem ismerem” – szabadkozott lapunknak Antal László, amikor szerdán Benedek Tibor látogatásáról faggattuk. A vízilabdázó tulajdonképpen az ócfalvi vállalkozó feleségével állt rokonságban: kettejük nagyszülei testvérek voltak. A kiváló sportoló felmenőjének, Hodgyai Albertnek egyébként hat testvére volt, egyikük Kolozsváron hunyt el, más leszármazottak Gyergyószéken élnek.
Antal László a Krónikának elmondta, a magyar férfi vízilabda-válogatott egykori szövetségi kapitánya kétszer járt náluk székelyföldi látogatása során, egyik alkalommal január 3-án, és beszélgetéseik során mindenre kíváncsi volt, ami a nagyapjával, felmenőivel, rokonságával kapcsolatos. „Megfontolt, gondolkodó férfi volt, a beszédmódján is látszott, hogy művelt, olvasott ember. Magáról nemigen beszélt, őt az kötötte le, ha mi meséltünk neki” – magyarázta Antal László. Aki tulajdonképpen június 18-án, Benedek Tibor elhunyta után szerzett tudomást arról, hogy ki is pontosan az a budapesti rokon, akit ők kétszer is vendégül láttak otthonukban. „Meglepődtünk, hogy ki is ő tulajdonképpen, erről nem beszélt nekünk. Mint ahogy azt sem gondoltuk róla, hogy súlyos beteg” – állapította meg az ócfalvi vállalkozó.
Benedek Tibor Ócfalva református templomát is felkereste és részt vett egy istentiszteleten
Fotó: Veres Nándor
„Jóisten ideküldte hozzám közel két hétre őt, és így módomban állt megismerni az egyik legnagyobb, akkor még élő magyar sportolót. 2019 advent első vasárnapján szépen fel volt díszítve az ünnepi asztal, amikor megérkezett. Beült 5 gyermekem mellé és közösen imádkoztunk. A nagyobbak énekelték neki az Adventi hírnököt. És közösen meggyújtottuk a gyertyákat” – idézte fel a decemberi látogatást a vízilabdázó vendéglátója, akivel addig nem ismerték egymást. Varga mesélt neki Székelyföldről, székelyekről, történelemről; szerinte nagyon megtetszett Benedeknek Udvarhelyszék, a régió lakói, és sajnálattal mesélte, hogy eddig erre nem volt ideje. Látogatását visszahúzódva töltötte, kerülte a nyilvánosságot, arra kérve vendéglátóját, ne nagyon híresztelje ittlétét, mert kicsit pihenni szeretne, egyedül lenni. „Sok meccséről mesélt, olimpiáról rengeteget, olaszországi éveiről. Gyermekeiről. Csapattársairól. Egy nagyra becsült emberrel hozott össze a sors. Szerencsémre, rövid életének egy kis közös szakasza egy úton haladt az enyémmel. (…) Példakép voltál… nekem is” – írja bejegyzésében Varga Péter Ákos.
Az életének 48. évében, június 18-án elhunyt háromszoros olimpiai aranyérmes, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, a magyar férfiválogatott korábbi szövetségi kapitánya családfakutatása, székelyföldi látogatása minden bizonnyal összefügg mintegy két éve felfedezett súlyos betegségének előrehaladtával. A kiváló játéktudása mellett vasakaratáról, szorgalmáról, munkabírásáról közismert Benedek Tiborra jellemző szerénységre vall ugyanakkor, hogy ősei felkutatása során nem az – őt méltán megillető – hírnevét helyezte előtérbe (2015-ben bekerült a vizes sportágak Hírességek Csarnokába), hanem felmenőiről, a többségében magyarok lakta vidékről, annak lakóiról érdeklődött. Székelyföld, Erdély büszke lehet arra, hogy ha csak szerény mértékben is, de ilyen nagyszerű embert tudhat a magáénak.
Benedek Tibor Arénára neveznék át a Duna Arénát
A Nemzeti Sport azt kezdeményezi, hogy Benedek Tibor nevét vegye fel a 2017-es vizes világbajnokságra épített budapesti Duna Aréna. A napilap honlapján nemrég megjelent közlemény szerint a háromszoros olimpiai bajnok a legtöbb magyar olimpiai bajnokkal büszkélkedő sportág, a vízilabda egyik legnagyobb egyénisége volt. „Megérdemli az emléke, hogy méltóképpen tisztelegjünk előtte. A csütörtök esti mécsesgyújtás a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Benedek Tibor második otthona előtt ilyen tisztelgés volt. Ezrek zarándokoltak el a hajnalban elhunyt háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó portréjához. A sor vége a Margit hídnál kanyargott. A nagyrészt spontán esemény a szervezők szándékától függetlenül önálló életre kelt, nemzetegyesítő aktussá nemesedett” – olvasható a honlapon.
A közlemény kiemeli, az ország jeles uszodái legendás sportemberek, úszók, vízilabdázók nevét viselik. „Benedek Tibor egyiküknél sem volt kisebb sportember. Ha valaki méltó névadónak, akkor az ő” – írták. A kezdeményezést azóta többen is felkarolták, köztük Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke és Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség vezetője.
Magam sem tudom, hányadjára nézem újra a sydney-i olimpia férfi vízilabdatornájának döntőjét, és ismét törvényszerűnek tartom, hogy a gólzáport Benedek Tibor nyitotta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás