A belga székhelyű, de az Egyesült Államokban, Brazíliában, Kanadában és Mexikóban is gyárakat működtető Sonaca globális szinten az egyik legnagyobb repülőgép-alkatrészgyártó vállalat. Első bágyoni üzemét hét évvel ezelőtt valósította meg mintegy 12 millió eurós beruházással – a befektetés fontosságát jelzi, hogy a költségekbe a román állam is „belepótolt” 5,4 millió eurót. A második üzem megépítése jóval többe kerül, de az új munkahelyteremtések ezúttal is bevonzanak állami támogatást, igaz, csupán 2,7 millió eurót.

Az első Kolozs megyei gyárban főként alkatrészeket és vázelemeket állítottak elő repülőgépek, rakéták és műholdak, illetve a hadiipar számára, különböző kutatásokat, innovációs tevékenységeket is kiszolgálva. Az Airbust és az Embraert repülőgépszárnyak alkatrészeivel, a gép irányítását, valamint a szárny által keltett felhajtóerő változtatását segítő kormányfelületekkel szolgálják ki. Ugyanakkor itt gyártják a Sonaca S200 nevű, saját fejlesztésű kétszemélyes kisrepülőt is.

Nagy repülőipari fogás

Az új gyárban – az új szerződéseknek köszönhetően – az A321 XLR típus számára állítanak majd elő szárny-kormányfelületeket. A gép a leghosszabb hatótávolságú keskeny törzsű, egyfolyosós utasszállító repülőgép (4700 tengeri mérföld). Ugyanakkor a közepes hatótávolságú Airbus A320-asok számára is bővítik a megrendeléseket. A Profit.ro információi szerint az amerikai Lockheed Martin által gyártott F-35-ös vadászbombázó repülőgépek számára is készülhetnek alkatrészek Aranyosszéken. Emellett a pilóta nélküli légitaxikat gyártó amerikai Wisk Aero is többek között Bágyonból rendelhet bizonyos elemeket. Közben folyamatban van az Európai Űrügynökség „kiszolgálása” is az Ariane-6 számára készülő alkatrészekkel.

A Sonaca csoportot a belga állami kézben lévő Wallonia Regional Investment Company birtokolja. Világszerte 3600 munkást foglalkoztatnak, tavaly több mint 600 millió eurós üzleti forgalmat produkáltak. A Sonaca Aerospace Transilvania ehhez csaknem 13 millió euróval járult hozzá, ezen idén legalább 15 százalékkal javítanának.

Bágyon falu Várfalva község egyik legnagyobb falva. Tordától 10, Kolozsvártól 42, Gyulafehérvártól 63 kilométerre helyezkedik el, a Keresztesmező nyugati felében, a Bágyoni-patak mellett. Lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 704 fő, melyből 467 magyar nemzetiségű. A legutóbbi cenzus adatai szerint 645 főre csökkent a lakosság. Községi szinten Várfalva közigazgatási egység 3076 lakosából 1455 magyarnak, 1235 románnak vallotta magát a 2021-es adatok szerint.

Nagy hasznot húznak belőle a helyiek

Amint arról tavaly decemberben beszámoltunk,

A község ipari parkja közel fekszik az észak- és dél-erdélyi autópálya tordai csomópontjához, így logisztikai szempontból Erdélyben ma ez az egyik legjobb hely regionális lerakatok és elosztó központok építésére. Marginean János, Várfalva község polgármestere a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a helyi önkormányzatnál már 20 évvel ezelőtt felmerült az ipari park létrehozása, a konkrét lépésekre végül 2008-ban került sor. Az engedélyeztetési folyamatra és az első cégek beköltözésére 3-4 évet kellett várni, a park 2012 óta üzemel.

Az ipari létesítmények után fizetett helyi adók, továbbá a munkavállalók jövedelemadójának egy része a helyi önkormányzat bevétele, ami jelentős jövedelemforrásnak számít Várfalva község életében. A korábban zöldségtermesztéséről híres aranyosszéki község munkaképes lakóinak többsége ma már az ipari parkban dolgozik. A polgármester szerint ez tisztességes jövedelemforrást jelent, különben a munkaadók nem találnának alkalmazottakat a környék településein.