Fotó: Mediafax
2008. november 18., 09:282008. november 18., 09:28
Egy évvel a tervezett beindítása után sem működik Kovászna megyében a beteg otthonában történő sürgősségi ellátás. A megye tavaly októberben négy Fiat mentőautót kapott az egészségügyi minisztériumtól, amelyek betegszállításra nem alkalmasak, csupán az egészségügyi alkalmazottak utaztatására. Az autók GPS-szel, rádióval és mobiltelefonnal is fel vannak szerelve.
A rendszernek úgy kellene működnie, hogy a riasztás alapján az orvos eldönti, a beteget kórházba kell-e szállítani, vagy panasza otthonában is orvosolható. Utóbbi esetben kimegy a beteg lakására, és a helyszínen dönti el, kell-e betegszállítót hívni. A szolgáltatást az Országos Egészségbiztosító Pénztár fizeti, a munkát a mentőállomásnak és az egészségügyi igazgatóságnak kellene megszerveznie. A rendszer azonban nem működik, mivel nincs mentőorvos, aki a munkát elvégezné.
Bihar megyében is gondot jelent a házi betegellátás tudtuk meg Tiberiu Bondar főorvostól, a Bihar megyei mentőszolgálat igazgatójától. Mint mondta, Nagyváradon ugyan kiszállnak házi konzultációra a betegekhez a mentőorvosok, de a megye többi mentőállomásán nincs megfelelő személyzet ehhez, a háziorvosok pedig nem vállalják ezt a fajta munkát. Az igazgató becslése szerint Nagyszalontán, Belényesben, Margittán, Élesden és Vaskohszikláson öt-öt mentőorvosra lenne szükség ahhoz, hogy zavartalanul működhessen a szolgáltatás.
Maros megyében Marosvásárhely mellett olyan kisvárosokban is van az otthoni sürgősség ellátását szolgáló mentőkocsi, mint Szászrégen, Dicsőszentmárton vagy Szováta. A 112-es egységesített sürgősségi szolgálat ügyeletese szerint ezeket rendszeresen használják, nem okozott gondot számukra, hogy szakképzett személyzetet találjanak a működtetésükhöz.
A Kovászna megyei mentőállomásnál a normák szerint 24 orvosnak kellene dolgoznia, azonban csak 8 állás van, és ebből három betöltetlen. Az üres állásokra, bár folyamatosan hirdetik a versenyvizsgát, senki nem jelentkezik. \"A mentőorvost rosszul fizetik, sokat kell éjszakázni, egész napos ügyeleteket vállalni, nagy a stressz, a balesetveszély, ezért kevesen vállalják\" - mesélte lapunknak Cezar Popescu sepsiszentgyörgyi mentőorvos.
Tiberiu Poştoacă, a Kovászna megyei mentőállomás igazgatója szerint a szolgáltatást úgy is lehetne biztosítani, hogy a háziorvosok is vállalnak állandó ügyeletet. A sürgősségi ügyeletközpontot legkevesebb öt háziorvosnak kellene működtetnie, akiket az egészségbiztosító pénztár fizetne. A háziorvosok azonban nem vállalják ezt, mivel nincsenek rászorulva a pluszpénzre, vagy félnek a sürgősségi munkától, mondta az igazgató. Úgy vélte, a beteg otthonában történő elsősegélynyújtással a mentősöket is tehermentesítenék, így a betegszállító kocsikat a valóban súlyos esetekhez tudnák küldeni.
Háromszéken ugyanis mindössze 37 mentőautó van, bár a szabványok szerint egy ekkora megyében legkevesebb ötven járműre lenne szükség. Tiberiu Poştoacă igazgató szerint a meglevő járművek közül húszat rég ki kellett volna vonni forgalomból. A nemzetközi előírások értelmében a mentősöknek legtöbb 15 perc alatt kellene odaérniük a segélykérőhöz, azonban előfordul, hogy csak 50 perc alatt érkeznek a helyszínre. A lassúság oka, hogy hatáskörzetükben nagyok a távolságok, kevés a mentőautó, a szakember, és rosszak az utak. \"A hiányosságok az egészségügyi ellátás minőségében tükröződnek\" - mondta Tiberiu Poştoacă.
Hargita megyében akár húsz mentőorvos is elkelne ahhoz, hogy zavartalanul működhessen a mentőszolgálat, de szó nincs arról, hogy szakember hiányában kihasználatlanul állnának a mentőautók. \"A huszonnégy órás állandó szolgálat, illetve az amúgy törvényesen nem is végezhető fölös túlórázások kiküszöbölése érdekében lenne szükség még szakorvosra\" - közölte a Krónikával Ambrus József, a székelyudvarhelyi mentőszolgálat vezetője. Mint mondta, jelenleg délelőtt és éjszaka van szakorvos az udvarhelyi mentőszolgálatnál, decembertől azonban megoldódni látszik a délutáni felügyelet kérdése is, ugyanis munkába áll egy szakképesített orvos. Nagyobb gond a törvény által előírt helyszínre érkezéssel olyan távoli településeken van, mint Parajd vagy Etéd, itt azonban nemcsak az orvos, hanem a megfelelően felszerelt mentőautó sem áll rendelkezésükre. \"A mentőszolgálat bővítésének következő állomása lesz, hogy ezeket a pontokat is modern, az életmentéshez szükséges eszközökkel felszerelt autókkal lássuk el\" - mondta Ambrus József.
Székely Ervin egészségügyi államtitkár a Krónika kérdésére kifejtette, sehol nincsenek külön orvosok a beteg otthonában történő sürgősségi betegellátásra. Alapvető esetben az ápolók mennek ki a beteget behozni, és az orvos a központban várja őket, az orvos csak akkor száll ki, ha azonnali beavatkozásra van szükség, de az államtitkár szerint az ilyen szintű riasztás csak az esetek 30 százalékát teszi ki. \"Mindenütt orvoshiánnyal küszködünk, a rendszerből összesen ötezer orvos hiányzik, ami nagyon sok. Ezeket akár holnap alkalmazni lehetne, ha lenne jelentkező\" - mondta az államtitkár. Hozzátette, bár pontos számot nem tud, a mentőorvosok esetében az átlagnál is nagyobb a hiány, ugyanis az orvosok menekülnek ettől a munkától, illetve ugródeszkának tekintik a további szakosodás felé. \"Ez régi gond, és egyelőre nem látom, mit tehetünk\" - fogalmazott Székely. Hozzátette, a jövő évtől két lépcsőben növelik ugyan a mentőorvosok fizetését, de az államtitkár szerint \"ettől még nem lesz vonzóbb a mentőorvosi munka\".
Székely Ervin szerint a háziorvosok bevonása a sürgősségi betegellátásba azért bonyolult, mert a háziorvosok magánpraxist folytatnak, nem lehet őket kötelezni, hogy bedolgozzanak a mentősöknek. Amennyiben mégis vállalnák, ahhoz, hogy ezt megtehessék, külön szerződést kellene kötniük az egészségbiztosító pénztárral vagy a mentőszolgálatokkal. \"A szakosodásuk ugyan kicsit más, de amennyiben vállalják, és a mentőszolgálatok megtalálják az anyagi forrást a kifizetésükre, ez járható út lehet\" - vélte az államtitkár.
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.