Szakmabeliek ellenzik a több gyakorlati tudást nyújtó középfokú tanítóképzés megszüntetését

A magyar pedagógusszakma nem tartja jó ötletnek a pedagógiai líceumokban zajló tanítóképzés megszüntetését •  Fotó: Benedek Elek Pedagógiai Líceum/Facebook

A magyar pedagógusszakma nem tartja jó ötletnek a pedagógiai líceumokban zajló tanítóképzés megszüntetését

Fotó: Benedek Elek Pedagógiai Líceum/Facebook

Sokan nem értenek egyet a tanügyi törvény tervezett módosítása kapcsán megfogalmazott elképzeléssel, miszerint megszűnne a pedagógiai líceumokban a tanítóképzés, és a továbbiakban csak egyetemi szinten lenne lehetséges. Miközben a kétezres évek elejétől Romániában középiskolai és egyetemi szinten egyaránt képeznek tanítókat, a szakma úgy látja, a pedagógiai líceumban hatékonyabb a leendő tanítók gyakorlati oktatása. A téma kapcsán a közép-és felsőfokú tanítóképzésben oktató illetékeseket, valamint tanfelügyelőt is megkérdezett a Krónika.

Makkay József

2023. január 16., 16:552023. január 16., 16:55

2023. január 17., 08:452023. január 17., 08:45

Pedagóguskörökben vitákat gerjeszt a tanügyi törvény kilátásba helyezett módosítása, amely megszüntetné a pedagógiai líceumokban zajló tanítóképzést. Az oktatási minisztérium törvénymódosítási javaslata szerint középiskolai szinten továbbra is megmaradna az óvodapedagógus- és dadaképzés,

tanítói képesítést viszont csak egyetemi diplomával lehetne a jövőben szerezni.

A jogszabálymódosítás szerint azok a diákok, akik a törvény megjelenésének időpontjában pedagógiai líceumok tanítóképző osztályába járnak, megszerezhetik a tanítói diplomát, újabb tanítóképző osztályok azonban nem indulnának.

Jó középiskolai tapasztalatok

Szabó Gábor, magyar tanítókért felelős Kolozs megyei tanfelügyelő lapunknak elmondta, a pedagógiai líceumokban folyó tanítóképzés megszüntetése nem új keletű törekvés Romániában. Erről már a kilencvenes években viták alakultak ki, de a szakma ellenállása miatt akkor elállt ettől a bukaresti oktatási minisztérium. ,,Amikor az ötlet először 1998-ban felmerült, a magyar pedagógusszakma részéről elmondtuk, hogy nem tartjuk jó döntésnek. Egy jól bejáratott rendszert nem szabad felszámolni! Az volt a minisztériumi érv, hogy a romániai tanító- és tanárképzést fel kell zárkóztatni az európai trendekhez. Ezt mi sem tartottuk rossz ötletnek, de maradt a kérdés: hogyan oldjuk meg főiskolai és egyetemi szinten a szakmai gyakorlattal kapcsolatos problémákat?” – fogalmazott a Krónikának Szabó Gábor tanfelügyelő.

Romániában a tanítóképzés 1982-ig ötéves időtartamú líceumi keretben működött, a következő tíz esztendőben négyévesre csökkent.

Akik pedagógiai líceumban végeztek tanítóképzőt, azok mögött négy év líceum után 1556 gyakorlati óra áll, míg a hároméves egyetemi képzésben ez az óraszám ennek csupán a töredéke •  Fotó: Beliczay László Galéria

Akik pedagógiai líceumban végeztek tanítóképzőt, azok mögött négy év líceum után 1556 gyakorlati óra áll, míg a hároméves egyetemi képzésben ez az óraszám ennek csupán a töredéke

Fotó: Beliczay László

A kilencvenes évek elején újra bevezették az ötéves tanító- és óvónőképzést, ezt később újra lecsökkentették négy évre. A pedagógiai líceumokban a 12. osztályt záró érettségi diplomával jelenleg óvodapedagógusi és tanítói képesítésről szóló oklevelet szerezhetnek a diákok. A kétezres évek elejétől a líceumi képzéssel párhuzamosan elindult a főiskolai, majd az egyetemi szintű óvodapedagógusi és tanítóképzés. A kétféle oktatási formában diplomát szerzett pedagógusok egyforma eséllyel helyezkedhetnek el a tanügyben: a kiírt versenyvizsgákon érettségi és egyetemi diplomával is el lehet foglalni az elemi oktatásban meghirdetett állásokat. Akinek viszont egyetemi diplomája van, az magasabb fizetési besorolást kap.

Kérdésünkre, hogy képzettebb-e az egyetemi diplomával rendelkező tanító, mint egy érettségizett, Szabó Gábor árnyaltan fogalmazott: akik pedagógiai líceumban végeztek tanítóképzőt, azok mögött négy év líceum után 1556 gyakorlati óra áll, míg a hároméves egyetemi képzésben ez az óraszám ennek csupán a töredéke.

A pedagógiai líceumot is végzett Kolozs megyei tanfelügyelő szerint az egyetemi diplomával rendelkező tanítók nehezen hozzák be a hátrányt. Miközben tanítanak, folyamatosan pótolják a hiányos gyakorlati képzést a szakmai tapasztalattal rendelkező mentortanítók segítségével – ami viszont nem minden esetben működik olajozottan. Szabó Gábor szerint az a cél, hogy az egyetemi szintű tanítóképzést fel lehessen zárkóztatni, de nem tartja jó ötletnek a középiskolai képzés felszámolását. Erről már történt egyeztetés az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának részvételével, így a magyar szakemberek abban reménykednek, hogy sikerül köztes megoldás találni a pedagógiai líceumok megmentése érdekében.

•  Fotó: Benedek Elek Pedagógiai Líceum/Facebook Galéria

Fotó: Benedek Elek Pedagógiai Líceum/Facebook

Erről beszélt portálunknak Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethen Gábor Kollégium igazgatója is. Megtudtuk, a témában a jövő héten egyeztet a Pedagógiai Líceumok Országos Egyesülete Temesváron a tanügyminisztérium illetékeseivel. A szakmai szervezetnek a román és magyar tannyelvű szaklíceumok egyaránt tagjai.

A dél-erdélyi kollégium óvodai pedagógusokat és tanítókat képző líceumi osztályt is működtet, ahol szerte Erdélyből tanulnak diákok. Az igazgató szerint ezekben az osztályokban a gyakorlati oktatás összehasonlíthatatlanul jobb, mint az egyetemen, a végzősök pedig sikeresen el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon. Sokan ma már elvégezték az egyetemi képzést is, így felsőfokú diplomával tanítanak az elemi osztályokban.

Fontos a jó mentor szerepe

Szabó-Thalmeiner Noémi, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Pszichológia és Neveléstudományok Kara Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatának oktatási igazgatója a kétezres években összehasonlító felmérést készített a közép- és felsőfokú tanítóképzés diákjai és végzősei körében. Ebből kiderült, hogy a pedagógiai líceumot végzettek jobbnak ítélték meg a gyakorlati képzést, viszont az egyetemen az elméleti oktatással voltak jobban megelégedve a diákok. Objektív szempontok alapján azonban nem minősítették a két intézményben zajló gyakorlati képzést, hogy egyik jobb-e, mint a másik.

A pedagógiai szaklíceumot is végzett szatmárnémeti egyetemi oktató szerint a kutatásnak az volt a tanulsága, hogy

az egyetemen sokkal jobban meg kell erősíteni a gyakorlati képzést, ami az utóbbi években sokat fejlődött.

Szabó-Thalmeiner Noéminek Szatmáron és Szatmár megyében jó tapasztalatai vannak az egyetemi képzésben részt vett tanítók gyakorlati oktatásával kapcsolatban. ,,A gyakorló iskolákban jó munka zajlik. Az oktatók tapasztaltak és megfelelően kiegészítik az elméleti képzésünket. Nagyon fontos a kapcsolat a gyakorló iskola és az egyetem között. Diákjaink nagyon sokat fejlődnek a gyakorlat során, ugyanakkor a mentor fontos szerepet tölt be a képzésben. Sokan akkor is tartják a kapcsolatot volt mentorukkal, miután kikerülnek egyetem után tanítani” – fogalmazott portálunknak a szatmárnémeti egyetemi oktató.

Információink szerint a mentori rendszer az ország több vidékén nem működik zökkenőmentesen. Az egyetemi hallgatókkal gyakorlati oktatást végző tanító félévente egyhavi fizetésének a 10-15 százalékát kapja honoráriumként, miközben hetente dolgozik az egyetemről érkező diákjaival. A mentori munka honorálását a tapasztalt tanítók túl kevésnek tartják. Hasonló a helyzet a kezdő tanítók iskolai mentorálásával is, mert a tapasztalt tanítókat anyagilag nem teszik érdekeltté a mentori munka végzésére.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 21., szerda

Sportot űznek a jogosítvány nélküli vezetésből

Egyre többen űznek felelőtlen sportot abból, hogy jogosítvány nélkül vezetnek a közutakon járművet. Aki ezt megtoldja ittas vezetéssel, az könnyen rendőrségi fogdába kerülhet legalább 24 órára.

Sportot űznek a jogosítvány nélküli vezetésből
2025. május 21., szerda

„Újraértékelnék” Apáczai Csere János szellemi örökségét Kolozsváron

Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából rendezvénnyel tiszteleg névadója munkássága előtt a kolozsvári Apáczai-gimnázium. Az ünnepi eseményről, a nagy tudós szellemi örökségéről Vörös Alpár igazgató beszélt a Krónikának.

„Újraértékelnék” Apáczai Csere János szellemi örökségét Kolozsváron
2025. május 21., szerda

Több erdélyi megyét ,,uraló” drogbanda került a rácsok mögé

Három erdélyi megyében tevékenykedő kábítószer-forgalmazó bandára csaptak le kedden a Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai. A törvényszék elrendelte a banda tagjainak a 30 napos előzetes letartóztatását.

Több erdélyi megyét ,,uraló” drogbanda került a rácsok mögé
2025. május 21., szerda

Tíz nap alatt hétszer riasztottak medve miatt Hargita megyében, de kevesebb a bejelentés, mint tavaly

Az utóbbi tíz nap során hétszer riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.

Tíz nap alatt hétszer riasztottak medve miatt Hargita megyében, de kevesebb a bejelentés, mint tavaly
2025. május 21., szerda

Félmillió zarándokot várnak idén is a csíksomlyói búcsúba, az Erdélyi Ferencesek közlik a tudnivalókat

A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.

Félmillió zarándokot várnak idén is a csíksomlyói búcsúba, az Erdélyi Ferencesek közlik a tudnivalókat
2025. május 21., szerda

Böcskei László püspök: helytelenítem a váradi önkormányzat kilakoltatási felszólítását, minden támogatást megadok a premontrei apátnak

Helyteleníti Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, hogy a város kilakoltatási végzést küldött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak.

Böcskei László püspök: helytelenítem a váradi önkormányzat kilakoltatási felszólítását, minden támogatást megadok a premontrei apátnak
2025. május 21., szerda

Minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, a szakorvos a megelőzés fontosságát hangsúlyozza (VIDEÓ)

Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.

Minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, a szakorvos a megelőzés fontosságát hangsúlyozza (VIDEÓ)
2025. május 20., kedd

Új otthonba költözött a Kallós Zoltán Népzeneiskola a kincses városban

A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.

Új otthonba költözött a Kallós Zoltán Népzeneiskola a kincses városban
2025. május 20., kedd

Palliatív osztályt alakítanak ki az egykori városi kórházban Aradon

A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.

Palliatív osztályt alakítanak ki az egykori városi kórházban Aradon
2025. május 20., kedd

Újabb államosítási kísérlet: ki akarja lakoltatni a váradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm apátot a premontrei rendházból

Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.

Újabb államosítási kísérlet: ki akarja lakoltatni a váradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm apátot a premontrei rendházból