Az igazgatónő részt vett a Migráció a Kárpát-medencében című Heves megyei konferencián, amelyre a külföldön dolgozó szülők és otthon hagyott gyermekeik helyzetéről készített tanulmányt. A Migráció és annak szociális hatásai Kovászna megyében című dolgozata döbbenetes adatokat tár fel.
Kovászna megyében az elmúlt évben összesen 606 szülő vállalt munkát az országhatárokon kívül, és 998 gyereket hagytak otthon. A jelenség egyre nagyobb méreteket ölt, idén már 734 háromszéki felnőtt kereste a megélhetést külföldön, és 1059 kiskorú maradt otthon szülői felügyelet nélkül. Ez mindössze egy százaléka az országos adatnak, ugyanis Romániában összesen 70 ezer szülő mintegy százezer gyereket hagy otthon, amikor külföldön vállal munkát. Vass Mária hangsúlyozta, hogy ezek a hivatalos adatok, de Háromszéken a valóságban legalább kétszer ennyi gyerek kénytelen nélkülözni édesanyját, édesapját. Mint mondta, a 2006/219-es kormányrendelet előírja, hogy a szülők kötelesek bejelenteni az önkormányzatnál, ha külföldre mennek dolgozni, és azt is közölniük kell, hogy távollétükben kire hagyják gyerekeiket. A polgármesteri hivatalok ez alapján kiállítanak egy igazolást, amit fel kell mutatniuk a határátkelőnél. Azonban a törvény nem bünteti őket, ha ezt elmulasztják, és a határőrök sem kérik a papírt, így Vass Mária szerint a statisztikák nem valósak. Elmondta, Kovászna megyében 45 gyereket hagytak külföldön dolgozó szüleik állami gondozásban, a többségre, több mint ezer háromszéki kiskorúra nagyszülők, rokonok vigyáznak. Legtöbbjük Orbaiszéken, illetve a Bodza vidékén él, szüleik pedig főleg Olaszországban és Spanyolországban dolgoznak. Vass Mária szerint a szülői felügyelet hiányában ezeknek a gyerekeknek a sorsa gyakran megpecsételődik, iskolakerülővé válnak, rossz társaságba keverednek. Tamás Sándor megyei tanácselnök közölte, felkérnek egy magyarországi szociológusokból álló csapatot, készítsenek tanulmányt a jelenségről, és annak alapján kidolgoznak egy stratégiát a helyzet orvoslására.
A fiatalok közösségei rendkívül fontosak, mert ők jelentik a jövőt, a cserkészet, a cserkészmozgalom pedig nagyon sok pozitív élményt és gyakorlati tapasztalatot ad a fiatalok számára – hangsúlyozta a közmédiának nyilatkozva Sulyok Tamás államfő.
Szíriai születésű kolozsvári városi közgyűlési tag vette védelmébe a feszületet, miután szerinte a nemrég lezajlott Untold fesztiválon egy fellépő meggyalázta a feszületet.
Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfő este a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján mondott beszédet a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünnepséget követően a Krónika munkatársának nyilatkozott arról, hogy milyen élményekkel tér vissza az anyaországba.
A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.
Kigyulladt egy üzlethelyiség tetőszerkezet keddre virradóra Parajdon. A lángok két közeli vegyesboltban és egy tömbház két lakásában is károkat okoztak – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.