Évekig eldobva málladozott a valamikor Gheorghe Gheorghiu-Dej kommunista államfőt is szállító járgány
Fotó: Mihály Ferenc
A teljes enyészettől mentette meg egy négyfős marosvásárhelyi szakembercsoport azt az 1951-ben, Angliában gyártott Buick automobilt, amely évtizedekig síneken közlekedett. A CFR újjáépített és üzemképessé tett vasúti kocsija akár turisztikai látványosságként is szolgálhatna.
2021. december 27., 08:432021. december 27., 08:43
Az erdélyi, székelyföldi, de különösképpen a marosvásárhelyi vasúttörténet nagy napja 1871. november 20., ugyanis ekkor pöfögött be az első személyvonat Gyulafehérvárról, Tövis, Nagyenyed, Székelykocsárd és Marosludas érintésével. Másfél évszázaddal később, ugyanabból az irányból, a szitáló ködben, a távolból feltűnt egy autó. Lassan közeledni kezdett. Olyasvalami, amilyent a fiatalabb nemzedék jobbára csak az 50-es, 60-as években készült filmekben láthatott.
Az idősebbek még emlékezhetnek a szovjet hatalmas Pobedákra és Volgákra; vasúton viszont nem sokan láttak hasonló autót furikázni. Amint a 2-es vágányon begördült az állomásra, a gyerekek teljesen ledöbbentek. „Egy autó vonatkerékkel!” – kiáltotta el magát az egyik fiúcska.
Valóban: egy autó – nem szovjet, hanem brit –, amelyet a gyártó eredetileg is a széles nyomtávú vasúti sínekre tervezett. Kormány nélkül, kívülről feketére festve, piros kerekekkel.
Szombaton délelőtt, egy ugyanolyan esős, zord napon, mint 150 évvel ezelőtt, ismét befutott a gőzös a marosvásárhelyi állomásra. Másfél évszázaddal ezelőtt Gyulafehérvár irányából érkezett az első személyvonat.
Az autót, amellyel egyesek tudomása szerint valaha Gheorghe Gheorghiu-Dej kommunista államfőt is furikáztatták, előbb Brassóba szállították, ahol egy szabadtéri vasúti múzeum egyik kiállított példányaként képzeltek el. Mivel az elképzelésből nem lett semmi, Silviu Ponoran, Zalatna polgármestere volt a következő, aki fantáziát látott a pusztuló vasúti motorkocsiban.
Patinás vasúti kocsit varázsolt a hetvenéves CFR-szerelvényből a vásárhelyi csapat
Fotó: Haáz Vince
Az Aranynégyszög Fehér megyei településének elöljárója is vasúti múzeum létesítéséről álmodott az egykori bányászvároskában. Csakhogy a terveket ő sem hangolta össze a tettekkel, így az 1951-es Buick állapota tovább romlott. Ionel Adrian Vâlcan, a karbantartó részleg vezetője és műhelyfőnöke, Varga Ferenc megsajnálta az elárvult kocsit, és hazahozatta Vásárhelyre. Ekkor még az igazgató sem gondolta komolyan, hogy beosztottjai működőképessé tudják tenni. Az itteni mesteremberek azonban gondoltak egy merészet, és munkához láttak.
– meséli Varga Ferenc, az L7-es pályakarbantartói műhely vezetője. A falon néhány kép tanúskodik arról, hogy a szakemberek valóságos csodát műveltek. Ha élne, talán erre is azt mondaná a világhírű matematikus Bolyai János, hogy „semmiből egy új világot...” Tengelyt, kerekeket, motort, ablakokat, üléseket kellett beszerezni, hogy csak a legfontosabb alkatrészeket említsük. Ezenkívül a bádogot is több helyen ki kellett cserélni. De úgy is lehetne fogalmazni, hogy a hét évtizeddel ezelőtt készült autó replikáját kellett sínre tenni – a szó mindkét értelmében.
Varga és kis lelkes csapata, pénzt és időt nem sajnálva, mindent beszerzett, amire szükség volt. Ha meg nem, akkor maga készítette el.
„Ez egy olyan roncs volt, hogy minden egyes részét újra kellett gondolnunk, terveznünk” – mondja Pál Ferenc, az egyik szerelő, aki közreműködött az autó újjávarázsolásában. Állítását megerősíti kollégája, Szabó Attila is, aki szerint az igazi kihívás az ötletelés volt, hiszen nem egyszerű egy autót terv nélkül, mindössze egy pár kép alapján nulláról felépíteni – méghozzá úgy, hogy lehetőleg ne különbözzék a hetven évvel ezelőtt gyártott eredetitől.
Molnár István bádogosként vette ki a részét a csapatmunkában. Az bántja, hogy egyesek csak egy újrafestett régi autót látnak a vásárhelyi Buickban, és nem tudják mi áll mögötte. „Aki nem ért hozzá, nem tudhatja, mennyi munkánk áll benne. Az képtelen ezt az autót értékelni” – véli Molnár.
Fotó: Haáz Vince
A rozsda és az emberi hanyagság az 1951-es kiadású Buickot ítélte halálra; az idő vasfoga a vasúti kocsi történetét kezdte ki. Restaurálói vagy újjáépítői csak hallomásból értesültek arról, hogy az ötszemélyes masinát valaha a kommunista államfő is használta volna. Abban viszont biztosak, hogy jó ideig ezzel hordták ki a megye különböző részeibe a vasutas kollégák fizetését. Később a CFR különböző főnökei kezdték használni, és a kényelmes Buickkal kezdtek járni ellenőrző terepmunkára. Aztán lemondtak róla, előbb holtvágányra helyezték, aztán még onnan is levették.
Amikor Varga mester nem sokkal a rendszerváltás után a vasúthoz került, a kocsi még üzemképes volt.
Ott van viszont a meggyesfalvi műhely udvarán a szintén Zalatnáról hazahozott királyi motorkocsi, amely II. Károly román uralkodót szolgálta a Szászrégen és Laposnya közötti keskeny nyomtávú vágányon. Az 1935-ben, a bukaresti Malaxa-művekben gyártott drezinát évtizedekkel ezelőtt kivonták a forgalomból. Nagyjából ugyanabban az állapotban vár a megmentőire, akár a rendbe tett Buick. Ez lesz a következő kihívás az L7-es karbantartói gárda számára.
A szakik örömmel látnának ismét munkához még akkor is, ha sejtik, hogy előbb-utóbb valamelyik bukaresti főnök lenyúlja a szinte semmiből újjáteremtett, turisztikai látványosságnak is beillő vasúti ékszert.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!