A szokásos zászlólobogtatás és önfényező hosszú beszédek nélkül kezdődött az az ünnepség, amelyet szombaton több száz érdeklődő jelenlétében szerveztek a marosvásárhelyi vasútállomáson. Akik még emlékeznek a legutóbbi, kerek húsz évvel ezelőtti felhajtásra, kellemesen csalódhattak a vasúti társaság vezetőiben: a vásárhelyi vasút 150. fennállása alkalmából ezúttal kétnyelvű márványtáblát avattak – nem is egy példányban. Az egyiket a nyugalmazott mozdonyvezetők rendelték fekete márványból, a másikat a CFR vezetősége fehérből.

Királyi vagon fürdőkáddal

A pontosan másfél évszázaddal ezelőtt átadott Gyulafehérvár–Székelykocsárd–Marosvásárhely-szakasszal a Székelyföld fővárosa bekapcsolódott abba a csaknem 607 kilométeres erdélyi vasúti hálózatba, amelyet a magyar állam mindössze három és fél esztendő alatt, 1870 és 1873 között létesített. Az évforduló alkalmából az állomásra befutott a kilencvenkilenc évvel ezelőtt gyártott Pacific nevű gőzös, amely a királyi vagont húzta.

Az idősebb nemzedék még láthatott a vásárhelyi állomáson gőzmozdonyokat, de II. Károly román király nagyközönség előtt megnyíló kupéjába most léphettek fel először kíváncsiskodók.

Kellemes meglepetésként hatott az a Marosvásárhelyen restaurált vasúti kocsi, egy hét évtizeddel ezelőtt Angliában gyártott ötszemélyes Buick, amelyet két évvel ezelőtt a rozsda miatt még ócskavasként sem igen lehetett volna értékesíteni.

Az állomás épületében nagy sikert aratott a Bukarestből hozott hatalmas terepasztal, amelyen két szerelvény is futott: egy személyszállító és egy tartálykocsikból álló tehervonat.

Szintén meglepetésként szolgált a keskeny nyomtávú vasúton befutó gőzös, mint ahogy maga az újra lefektetett sínpár is. Amint Ionel Adrian Vîlcan, a pályafenntartó egység vezetője mondta, a vásárhelyi vasutasoknak eltökélt szándéka, hogy legalább Maroskeresztúrig, nyolc kilométeren keresztül fektessék vissza a „kicsi vonat” sínjeit.

A városi közlekedésért is felelős alpolgármester arról beszélt, hogy a helyhatóságok hasonló kihívásokkal és feladatokkal szembesülnek, mint a 150 évvel ezelőtti elődök. Portik Vilmos szerint a mai nemzedéknek kötelessége újból bekötnie Marosvásárhelyt a térség és Európa körforgásába, ezzel „visszahelyezve” a 130 ezres települést a fontosabb városok térképére.

Kapcsolat a világgal

Szentes József, a vasúti társaság volt országos igazgatója időutazásra invitálta a szép számban megjelent közönséget. „Ahogy ma, akkor is nagyon sokan várták a vonat érkezését. Ez a vonat a reményt jelképezte, a kapcsolatot a világgal.

Szentes külön köszöntet mondott azoknak a nyugdíjas vasutasoknak, akik minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a hatóságok ne menjenek el szótlanul a kerek évforduló mellett.

korábban írtuk

Nyugdíjas vasutasok „teszik sínre” a múltat: másfél évszázada futott be Marosvásárhelyre az első gőzös

Három nyugdíjas mozdonyvezető kezdeményezésére ünnepre készül Marosvásárhely: 150 éve futott be az első személyszállító szerelvény az akkor még végállomásnak számító pályaudvarra. 

Ünnepi beszédében az exigazgató a közlekedési reform, a kormányzati politikák és a helyi hatóságok fejlesztési tervei harmonizációjának szükségszerűségére is felhívta a figyelmet. „Románia fontos Európa számára, a vasútnak pedig az európai utat kell követnie. Hiszen nem csupán mítosz, hogy a mobilitás, a közlekedés a modern világ fejlődésének szíve” – hangsúlyozta.

A székelykocsárdi, illetve a dédai vonalak villamosítása, illetve a segesvári vasút megépítése, amely ötven évvel ezelőtt még a kommunista rendszer legfontosabb elképzelései közt szerepelt, mára még a közbeszédből is kikopott.