Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az utókor nem bánt méltón gróf Bánffy Miklóssal, pedig az anyaországtól elszakított Erdélyben a nemzet lelkiismerete volt, hűséges fia hazájának és egyházának – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a volt külügyminiszter erdélyi otthonában, Bonchidán, a Bánffy Miklós erőterei című kiállítás megnyitóján, vasárnap, hozzátéve: napjainkra viszont Bonchida jó példák sokaságát mutatja a helyreállítási munkálatoknál.
2023. május 28., 18:322023. május 28., 18:32
2023. május 28., 20:392023. május 28., 20:39
A rendezvényen – amelyen Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Bánffy család számos tagja és Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke is részt vett – a miniszterelnök-helyettes beszédében emlékeztetett:
Mint mondta, a bonchidai Bánffy-kastély, „az erdélyi Versailles”, évszázadokon keresztül volt a losonczi Bánffy család ősi fészke, amelyet ma Erdély egyik legjelentősebb műemlékei közt tartanak számon, nemcsak mérete és összetettsége, építészeti és szobrászati kvalitásai matt, hanem azért is, mert szervesen kapcsolódik a losonczi Bánffy család történetéhez, „amely politikai szolgálata és nagyra becsült műveltsége mellett művészetpártolásának köszönhetően is ismert”.
Hozzátette: a Bánffyak „itt éltek, építkeztek, gazdálkodtak és alkottak”, „ízlést és szemléletet formáltak” 1944 októberéig, amikor az utolsó tulajdonos, Bánffy Miklós arra kényszerült, hogy elhagyja otthonát. A visszavonuló német csapatok kifosztották és felgyújtották az épületet, amelynek berendezése, könyvtára, valamint híres portrégalériája elpusztult, állaga romlásnak indult az öt évtizednyi nem megfelelő használat következtében. A kilencvenes évek végére pedig teljesen romos állapotba került – tette hozzá.
Semjén Zsolt felidézte: a Transylvania Trust Alapítvány 1996 óta kísérte figyelemmel a kastélyegyüttes sorsát, majd vállalta helyreállítását és hasznosítását. 1999-ben a műemlékegyüttes felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb épületének listájára, és ekkor kezdődött el a helyreállítása, 2001-ig magyar és román állami támogatásból. 2001-től az alapítvány viseli gondját az épületnek, amely 2008-tól ismét a Bánffy család tulajdona.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Hozzátette: nyaranta pályázatokon elnyert támogatásokból egyetemi hallgatók, szakmunkások és önkéntesek segítenek a kastély felújításában. A nemzetközi épített örökség helyreállító szakképző program 2008-ban elnyerte az Európai Bizottság Europa Nostra nagydíját – jegyezte meg, kiemelve, eddig 32 országból csaknem 3000 diák vett részt a programban. Az alapítvány alkotótáborokat és kulturális rendezvényeket szervez, hogy „megmentse és élettel töltse meg Erdély legnagyobb főúri rezidenciáját”.
– emelte ki. Semjén Zsolt szerint Magyarország kormánya azért követte kitüntetett figyelemmel ezt a munkát, mert ez gróf Bánffy Miklósnak, Magyarország volt külügyminiszterének otthona, emellett kiemelkedő, egyetemes magyar épített örökség, harmadsorban pedig azért, mert a felújítás „önmagában iskolát teremtett”, hiszen több mint háromezer diák tanult az épületegyüttes falai között.
A felújított terekben asztalos-, kőfaragó- és bútorrestaurátor-tanműhelyek működnek, a diákok emellett boltozatépítés és -restaurálásban, falazatrestaurálásban és vakolásban, díszvakolatok, ácsszerkezetek készítésében részesülnek képzésben - mondta.
– emelte ki a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a kastély szellemisége ehhez kiváló környezetet teremt.
Közölte: 2018 decemberében Magyarország 400 millió forinttal támogatta a főépület szerkezetének helyreállítását és a romantikus szárny felújítását. Idén újabb támogatással segítik az alapítvány munkáját, hogy elkezdődhessen az utolsó omladozó épületrész, a hintószín felújítása és oktatási tanműhelyként hasznosítása.
Semjén Zsolt elmondta: a megújult neogótikus szárny földszintjén kiállítással tisztelegnek Bánffy Miklós, kastély utolsó lakója előtt születésének 150. évfordulója alkalmából. A Bánffy Miklós erőterei című kiállítás az első, Bánffy Miklósnak, a sokoldalú személyiségének és örökségének dedikált kiállítás a világon és a miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a tárlat kialakításához nyújtott szakmai segítségért.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
szóljon hozzá!