– idézte fel a Krónikának a kezdeteket Koczinger Tibor, az 1997 óta karitatív programokat lebonyolító, a Bajorországban élő alapító vállalkozóról elnevezett Hans Lindner Alapítvány igazgatója. A program kezdeményezői önkéntesek voltak, az alapítvány pedig a kezdetektől melléjük állt.

Mindenki számára
elérhető segítség 

A segítségnyújtás úgy történik, hogy a szülők felveszik a kapcsolatot az alapítvány munkatársaival, akik megbízható forrásból származó információkkal látják el őket, illetve szakembereket is ajánlanak. Emellett lelki támaszt is nyújtanak a családoknak.

„Fontos, hogy a segítség elérhető legyen mindenki számára, akinek szüksége van megértő, bizalmas társra, amikor nagy a baj, »torlódnak a viharfelhők«. És majd akkor is, ha elmúlt a baj, de nem lehet biztosra menni, nem lehet lazítani, mert amíg az ember él, benne fog élni a félelem, az aggódás” – tette hozzá Koczinger Tibor.

Az igazgató ismertette, a Reménysugár program révén hogyan kezelik ezeket a helyzeteket, mit tudnak nyújtani a rászorulóknak. A már említett információátadás mellett eszközöket is biztosítanak, hogy növeljék a gyógyulás lehetőségét.

Betegszállító mentőautót, gyógyászati segédeszközöket és egy „védett” lakást kínálnak, amely a kolozsvári gyermekonkológia közelében található. Ha a család megszorul, átmeneti segítséget nyújtanak a pénzalapból. „Alapvetően adományokból működik a program. Hans Lindner alapító és családja gondot fordít arra, hogy a háttér stabil legyen, a kolozsvári lakásokat, a mentőautót is ők vásárolták, és egyébként is ők a támasza mindennek. Ugyanakkor nagyon fontos anyagi alap az adófizetők jövedelemadója 3,5 százalékának a felajánlása a Hans Lindner Alapítvány számára, ami hírvivő és információmegosztó tényező is. Tudatjuk, hogy a Reménysugár nonstop működik, és lehet rá számítani” – fogalmazott a Krónikának a szervezet vezetője.

Cél az önfeledt öröm

Elmondása szerint a Hans Lindner Alapítványnál nemcsak szakemberek dolgoznak, hanem „egy közösséget is találunk”, amelynek tagjai segítenek átértékelni a betegséget, és kitartani. 

Havonta szervezünk Reménysugár klubot tematikus tanácsadással, játékokkal, kézműves tevékenységekkel foglaljuk le a gyerekeket, sütünk-főzünk, szülinapokat, nőnapot és jeles ünnepeket ülünk együtt, és folyamatosan azon vagyunk, hogy órákra bár, de megfeledkezzenek a fájdalmakról, önfeledten örüljenek. Élményeseményeket szervezünk (Hungaroring, Vidámpark, Csodák Palotája, állatkertek, cirkusz, színház, filharmónia), kirándulunk sokat, és nyári rehabilitációs tábort rendezünk, ahová az egész család ingyen eljöhet” – vázolta Koczinger Tibor.

Az elmúlt év számukra sem volt egyszerű, viszont nem hagyták, hogy a világjárvány befolyásolja tevékenységüket.

újra meglátogattuk pártfogoltjainkat, persze az észszerű higiéniai szabályok betartása mellett, és segítettünk abban, amiben nélkülözést szenvedtek. Rájöttünk, hogy a szabadban nemcsak találkozhatunk, hanem tevékenykedhetünk is: ültettünk virágot, fát, zöldségeket, simogattunk és etettünk állatokat, traktorra és kombájnra ültünk, és újra főztünk – igaz, kicsit füstösen –, de a vírus mindannyiunkat elkerült, és nőtt az életkedv” – emlékezett vissza a Hans Lindner igazgatója.

Integetés a klinika ablakából

A kolozsvári onkológiára nem mehettek be, de online tartották a kapcsolatot, és csomagokat küldtek be. „Alapítványi munkatárs be nem tehette be a lábát oda, maradt az online kapcsolattartás, kívánságlisták teljesítése, integetés a klinika ablakából, és a remény, hogy egyszer újra együtt kirándulunk. Terveket éppen ezért is kell szőni” – tette hozzá Koczinger Tibor. Az igazgató arról biztosított, hogy az érintettek a jövőben is számíthatnak a Hans Lindner Alapítványra és a Reménysugár programra.

– összegzett a szatmári alapítvány vezetője. „Ingyen kaptunk mindent. Gyereket, családot, betegséget és egészséget, gondot és megoldásokat egyaránt. A válasz általában itt hever a lábunk előtt, persze mi ezt legtöbbször nem vesszük észre: a megszokott dolgokat látjuk a megszokott módon. Arra számítunk, hogy nemsokára éppen a mai kedvezményezettjeink lesznek utódaink ebben a munkálkodásban, ők majd testközelből ismerik, tudják, hogy mi kell majd a gondok enyhítésére, hogyan kell simogatni azt, ami fáj” – adott hangot reményének a Hans Lindner Alapítvány igazgatója.