A kommunisták által kisajátított, majd 1989 után visszaszolgáltatott Kováts-kúriát közösségi hellyé, kulturális centrummá szeretnék alakítani
Fotó: Makkay József
A többségében magyarok lakta Szatmár megyei Sándorhomok két dologról nevezetes: remek ízű krumplijáról és a 19. században híressé vált arisztokrata Kováts család épített örökségéről. A román–magyar határ melletti településen készült riportunkból kiderül, mindkettő hasznosítása sok gondot okoz az utókor számára.
2022. február 19., 08:532022. február 19., 08:53
2022. február 20., 20:022022. február 20., 20:02
Barátságos hely nagy kiterjedésű szántóföldjeivel Sándorhomok, amelynek parcellái felnyúlnak a román–magyar–ukrán határig, a hármashatárt is magában foglaló Natura 2000 természetvédelmi területig. Amerre a szem ellát, tavaszi mezőgazdasági munkákra készen álló szántóterületek fogadják a látogatót.
Szatmár megye híres krumplitermelő falujában járunk: a laza, homokos talajt kiválóan hasznosítja a burgonya, a homoki zöldség nem csak a megye piacain és vásáraiban talált mindig gazdára, hanem a környező megyékben is nagy volt a kereslet iránta. Úgy tűnik azonban, hogy
Bíró Ábel 23 éves agrárvállalkozó azon kevés sándorhomoki fiatal közé tartozik, aki eldöntötte, hogy továbbviszi szülei zöldségtermesztési hagyományait, akik a rendszerváltás óta gazdálkodásból, elsősorban krumplitermesztésből élnek. Miközben korszerű nyugat-európai gyártmányú erőgépeit nézegetem a családi ház udvarán, vendéglátóm elmagyarázza, hogy tulajdonképpen orvos szeretett volna lenni. A szatmári Kölcsey-gimnázium diákjaként tapasztalta meg, mennyire nehéz szülei számára a sok kétkezi munkát igénylő gazdálkodás, és nem akarta ezt folytatni. De azon is elgondolkodott, hogy szülei kiöregedésével mi lesz az évek során több tíz hektárra duzzadt családi gazdasággal, ha ő hátat fordít szülőfalujának.
A 831 lakosú, a román-magyar-ukrán hármashatár közelében fekvő Sándorhomokot túlnyomó többségben magyarok lakják
Fotó: Makkay József
– magyarázza az indulást a fiatalember.
Bíró Ábel fiatal agrárvállalkozó
Fotó: Makkay József
A 40 hektárnyi saját tulajdonú szántóföldjük mellé további 84 hektárt bérelnek a falu történelmi családjának, a járdánházi és berenczei Kováts famíliának az örököseitől, akik hosszú évek során perelték vissza jussukat a kilencvenes években visszaszerzett kúria mellé. A régi Kováts birtok zömét ma a Bíró család gondozza, műveli, beleértve az egyhektáros kastélyparkot is.
A fiatal agrárvállalkozóval szétnézünk a 831 lakosú faluban, ahol a magyar népesség a legutóbbi népszámlálás adatai szerint, 2011-ben 788 főt számlált. A Kováts-kúria pincéjében tárolják a tavalyi krumpli jelentős részét, de a fiatal gazda rossz döntésnek tartja, hogy erre vállalkozott, mert
A Bíró család modern erőgépei
Fotó: Makkay József
Miközben a tárolt burgonya súlya mintegy tíz százalékát veszíti el – nem beszélve az egyéb költségekről. És ezzel el is jutunk a homoki krumplitermesztők gondjaihoz, amire idén rátett egy lapáttal a hatalmas, három-négyszeres műtrágyaár-emelkedés is.
Tavalyra már drasztikusan lecsökkent a sándorhomoki krumpli termésterülete. Bíró Ábel szerint a korábbi 10–15 agrárvállalkozó közül, akik évi rendszerességgel nagyobb területen termesztettek burgonyát, szinte egyedül maradt a maga öt hektár területével, de még így sem tudja jobb árban értékesíteni.
Kováts Lajos-emléktábla
Fotó: Makkay József
„Képtelenség ilyen konkurencia mellett érvényesülni” – tárja szét a kezeit. Igaz, ő is megkeresett nagyáruházakat, hogy beszállító szeretne lenni krumpliból, káposztából, karfiolból vagy más zöldségből is. A Lidl azt ajánlotta, ha 40 üzletet el tud látni, akkor szerződést kötnek. A megfelelő nagyságú szántóterülete megvan hozzá, a gond csak az, hogy legalább 50 hektár burgonya megtermeléséhez több százezer euró értékű mezőgépsor kell, amelyek a betakarítás során is teljességgel kiiktatnák a munkáskezeket.
Eddig 40 ezer euró értékű, fiatal gazdáknak szánt pályázatot nyert, a két nagy traktort pedig lízingeli, és újabb nagy összegű uniós pályázatra is volna esélye, de őt is visszatartja az a tény, hogy mindenki fél a nagyüzemi zöldségtermesztéstől. Amihez tárolók és egyéb beruházások, csomagológépek kellenek, ugyanakkor
Egyelőre marad tehát idén is az 5 hektárnyi burgonya, és további egy-egy hektár karfiol, káposzta és csemegekukorica. A területek többi részén ismét kukorica, napraforgó, búza és repce terem. Ezekre van biztos felvásárlás, termesztésük pedig teljesen gépesíthető.
Gönczy Tamás, a történelmi Kováts család egyenes ágú leszármazottja
Fotó: Kováts Sándor
A beszélgetésünkbe bekapcsolódik a gazdálkodó édesanyja, Bíró Andrea is, aki szerint a kilencvenes években minden második háznál, a faluból összességében több százan foglalkoztak zöldségtermesztéssel, nagyon megérte a piacolás. Igaz, akkoriban a hazai zöldséget, gyümölcsöt keresték az emberek. De ez már múlt idő. Ábel a két kezén számolja össze, hány zöldségtermesztő maradt a faluban. Bizony több ujja van, mint ahány termelőt még ismer. Mezőgazdasági szakemberként azt tartja,
Kováts Lajos szobra a falu központjában
Fotó: Makkay József
Újra szerepet kapnak a talaj tápanyag-utánpótlását elősegítő vetésforgók, felértékelődik a szerves trágya használata. Azok a nagybani termelők maradnak talpon, akik alkalmazkodni tudnak az új kihívásokhoz. Abban reménykedik, hogy visszatér a sándorhomoki krumpli becsülete is, amelyet újkrumpliként ma is keresnek pünkösd után a szatmárnémeti piacokon.
A falu megélhetését biztosító sándorhomoki gazdálkodást a 19. század folyamán honosította meg a Kováts család. Korabeli feljegyzések szerint az uradalomban dolgozott a falu szinte teljes felnőtt lakossága. Gönczy Tamás Kolozsváron élő fényképésszel, a család egyenesági leszármazottjával járjuk körül a családi örökség és a gazdálkodás történetét. Ez utóbbinak érdekes adaléka, hogy az 1862-ben Ybl Miklós tervei alapján berenczei Kováts Eduárd által épített homoki kúria későbbi lakójának, Kováts Sándornak a szintén Sándor nevű fia a Szatmár vármegyei faluba hosszas mérnöki tanulmányai után hazatérve gépesíteni akarta a gazdaságot. Az akkoriban már nagy hírnévnek örvendő apja erre így válaszolt:
A családi emlékezet szerint azonban nem a fejlődés ellen ágált az idősebb Kováts Sándor, hanem a falu népét féltette, amelynek uradalmuk munkát adott, hogy eltarthassa a népes családokat.
Csillagvizsgáló-est a kúria kertjében
Fotó: Gönczy Tamás
Nem véletlen, hogy az arisztokrata család nagy megbecsülésnek örvendett a faluban. Az eredetileg Homok nevet viselő falu közössége kijárta azt, hogy településüket a 20. század elejétől Sándorhomoknak nevezzék. A kommunista rendszer, persze, minderről nem vett tudomást:
Amiben volt határőrlak és iskola egyaránt. „A családunknak igazából azzal volt szerencséje, hogy az ingatlanba beköltöztették a falu iskoláját, az igazgató pedig Thoroczkay Sándor történelemtanár és történész lett, aki a Kováts família jó ismerőjeként vigyázott az épületre. Komolyabb javításokra azonban a kommunizmus éveiben sem futotta, de legalább sikerült megőrizni az épület állagát, így amikor a kilencvenes években nagymamám és Németországban élő testvére visszakapta a kúriát, tűrhető állapotban volt” – magyarázza Gönczy Tamás.
A kúria falára kivetített fotók
Fotó: Gönczy Tamás
A tulajdonba vétel azonban csak papíron történt meg, mert a Szatmár megyei tanfelügyelőség kész tények elé állította az örökösöket: ha az épületet visszaveszik, a benne levő magyar osztályokat a szomszédos falu román iskolájával vonják össze. Ez elfogadhatatlan volt a Szatmárnémetiben élő örökösök számára, ezért úgy döntöttek, hogy még hosszú évekre ingyenesen a magyar diákok rendelkezésére bocsátják az épületet, amíg felépül a falu új iskolája.
Nyári rendezvény a sándorhomoki kúria kertjében
Fotó: Gönczy Tamás
A nagymama, Bertuska néni a kommunizmus idején a kényszerlakhely lejárta után merészkedett vissza Sándorhomokra, hogy meglátogathassa ősei sírhelyét a temetőben. A faluban hamar elterjedt a híre, hogy megérkezett a tekintetes asszony, így sokan felkeresték. Aminek az lett a vége, hogy másnapra berendelte a Szekuritáté a falu népét, és nyilatkozatot írattak velük, mit keresett itt az egykori Kováts örökös, kivel beszélt, és mit mondott. A megfélemlítés egy életre szólt. De a megpróbáltatás nem járt le a rendszerváltással sem, hiszen mindenért hosszú évekig kellett pereskedni.
Legutóbb az egykori főúri major restitúcióját mondta ki a bíróság. A falu főutcáján található tágas épületben működött a két világháború között a szeszfőzde, ahol Sándorhomok közkedvelt terményének, a krumplinak egy részét dolgozták fel. Ma a telket a Bíró család bérli, a lerobbant épület mögött mezőgéppark húzódik.
A visszaperelt Kováts-majorban az egykori szeszgyár romos épülete
Fotó: Makkay József
Gönczy Tamás az örökösök ifjabb tagjaként a családi kupaktanáccsal közösen keresi az ingatlanok hasznosítási módját. A kívülről önerőből felújított kúria falára 1999-ben került fel egy márványtábla, amely az 1812-ben született berenczei Kováts Lajos közírónak, 1848-as országgyűlési képviselőnek, közlekedési államtitkárnak, a magyar vasút úttörőjének állít emléket. A két Kováts-ágnak külön kastélya volt a faluban: az út túloldalán, a falu központjában, közel a református templomhoz áll romokban a másik Kováts-kúria. A lázári polgármesteri hivatal szeretné rendbe hozni uniós pályázattal, miután a helyi önkormányzat tulajdonába került.
A másik Kováts-kastély
Fotó: Makkay József
Gönczy Tamás azt tervezi, hogy előbb-utóbb hazaköltözik Szatmárra, hogy kézbe vegye a család által eltervezett hasznosítási lehetőségeket. Uniós pályázatra készülnek, hiszen a gyönyörű kastélypark közepén található egyedi szépségű kúria teljes felújítása euróban hét számjegyű összeget jelent. Közösségi hellyé, kulturális centrummá szeretnék alakítani, amelyből pár rendezvény erejéig már kínáltak ízelítőt a környékbeli érdeklődők számára.
Búcsúzásként körbejárom az évszázados fáktól övezett hatalmas ingatlant. Erdély-szerte számos ehhez hasonló építészeti kincs gazdái keresik a családi örökség hasznosítási módját. Amit annak idején a kommunisták egyetlen tollvonással kisajátítottak, a rendszerváltás utáni évtizedek sem tudnak jóvá tenni.
Őrizetbe vettek péntek reggel egy 45 éves férfit az aradi rendőrök, mert az éjszaka két ízben is ittas vezetésen érték tetten.
Állatállománya védelmében Románia aktiválta az uniós vészhelyzeti mechanizmusokat a ragadós száj- és körömfájás vírusának aggasztó európai terjedése miatt – jelentette be pénteken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).
Dák ezüstkincset találtak a Maros megyei Beresztelkén, a mintegy 550 gramm súlyú, hat darabból álló ékszergyűjtemény a dák arisztokrácia egyik fontos férfi vagy női tagjáé lehetett.
Előkerült Nagyvárad elveszettnek hitt, 1913-ban készült címere, amely hosszú évtizedeken keresztül a Széles (ma Decebal) utcai hidat díszítette.
Továbbra is tartható az egy ideje júniusra belőtt átadási határidő a Kolozs megyei gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Felerősödő szélre, havazásra és hóviharokra figyelmeztető újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidéki területekre. Vasárnap reggelig szinte az egész országban számítani lehet havas esőre, jegesedésre.
Jó választásnak bizonyult a szerkesztőség részéről, hogy a tortán és megannyi, a jeles évfordulónak szentelt műsoron kívül dokumentumfilmmel is megünnepeljék, megörökítsék a Kolozsvári Rádió 70 éves fennállását.
A forgalmat is le kellett állítani a Temesvárt az ország déli részével összekötő 6-os főúton, miután pénteken reggel a Krassó-Szörény megyei Teregova közelében vasúti felüljáró alá szorult egy kamion.
Az aradi magyar oktatás háttérintézményeként működő Alma Mater Alapítvány a diákság és a tanintézmény támogatása mellett idén is folytatja a közösségi programok szervezését, melyek az aradi magyarság egészéhez szólnak.
Az évszázad fagykáraként éli meg sok partiumi gazda az elmúlt egy hét éjszakai fagyhullámát, ami tönkretette az idei barack- és cseresznyetermést, de súlyosan károsította a szilva, alma, körte és egyéb gyümölcsfaj termését is.
szóljon hozzá!