Sándorhomok felfedezésre váró kincsei – A történelmi Kováts család öröksége turisztikai célponttá teheti a Szatmár megyei falut

A kommunisták által kisajátított, majd 1989 után visszaszolgáltatott Kováts-kúriát közösségi hellyé, kulturális centrummá szeretnék alakítani •  Fotó: Makkay József

A kommunisták által kisajátított, majd 1989 után visszaszolgáltatott Kováts-kúriát közösségi hellyé, kulturális centrummá szeretnék alakítani

Fotó: Makkay József

A többségében magyarok lakta Szatmár megyei Sándorhomok két dologról nevezetes: remek ízű krumplijáról és a 19. században híressé vált arisztokrata Kováts család épített örökségéről. A román–magyar határ melletti településen készült riportunkból kiderül, mindkettő hasznosítása sok gondot okoz az utókor számára.

Makkay József

2022. február 19., 08:532022. február 19., 08:53

2022. február 20., 20:022022. február 20., 20:02

Barátságos hely nagy kiterjedésű szántóföldjeivel Sándorhomok, amelynek parcellái felnyúlnak a román–magyar–ukrán határig, a hármashatárt is magában foglaló Natura 2000 természetvédelmi területig. Amerre a szem ellát, tavaszi mezőgazdasági munkákra készen álló szántóterületek fogadják a látogatót.

Szatmár megye híres krumplitermelő falujában járunk: a laza, homokos talajt kiválóan hasznosítja a burgonya, a homoki zöldség nem csak a megye piacain és vásáraiban talált mindig gazdára, hanem a környező megyékben is nagy volt a kereslet iránta. Úgy tűnik azonban, hogy

sok más hagyományos erdélyi termékünkhöz hasonlóan az itteni krumplitermesztés is leáldozóban van, legalábbis ezt mondják a helyi termelők.

Bíró Ábel 23 éves agrárvállalkozó azon kevés sándorhomoki fiatal közé tartozik, aki eldöntötte, hogy továbbviszi szülei zöldségtermesztési hagyományait, akik a rendszerváltás óta gazdálkodásból, elsősorban krumplitermesztésből élnek. Miközben korszerű nyugat-európai gyártmányú erőgépeit nézegetem a családi ház udvarán, vendéglátóm elmagyarázza, hogy tulajdonképpen orvos szeretett volna lenni. A szatmári Kölcsey-gimnázium diákjaként tapasztalta meg, mennyire nehéz szülei számára a sok kétkezi munkát igénylő gazdálkodás, és nem akarta ezt folytatni. De azon is elgondolkodott, hogy szülei kiöregedésével mi lesz az évek során több tíz hektárra duzzadt családi gazdasággal, ha ő hátat fordít szülőfalujának.

A 831 lakosú, a román-magyar-ukrán hármashatár közelében fekvő Sándorhomokot túlnyomó többségben magyarok lakják •  Fotó: Makkay József Galéria

A 831 lakosú, a román-magyar-ukrán hármashatár közelében fekvő Sándorhomokot túlnyomó többségben magyarok lakják

Fotó: Makkay József

Idézet
Egy darabig évődtem rajta, mitévő legyek, aztán egyből megszületett az elhatározás: beiratkoztam a debreceni agrártudományi egyetem mezőgazdasági mérnöki szakára, és onnantól fogva többé nem volt kérdés, hogy amint elvégzem az egyetemet, hazatérek gazdálkodni. Eldöntöttem, hogy gépeket vásárolunk, és új alapra helyezzük a szüleim által megalapozott gazdaságot”

– magyarázza az indulást a fiatalember.

Bíró Ábel fiatal agrárvállalkozó •  Fotó: Makkay József Galéria

Bíró Ábel fiatal agrárvállalkozó

Fotó: Makkay József

A 40 hektárnyi saját tulajdonú szántóföldjük mellé további 84 hektárt bérelnek a falu történelmi családjának, a járdánházi és berenczei Kováts famíliának az örököseitől, akik hosszú évek során perelték vissza jussukat a kilencvenes években visszaszerzett kúria mellé. A régi Kováts birtok zömét ma a Bíró család gondozza, műveli, beleértve az egyhektáros kastélyparkot is.

Csak gépesítve megy

A fiatal agrárvállalkozóval szétnézünk a 831 lakosú faluban, ahol a magyar népesség a legutóbbi népszámlálás adatai szerint, 2011-ben 788 főt számlált. A Kováts-kúria pincéjében tárolják a tavalyi krumpli jelentős részét, de a fiatal gazda rossz döntésnek tartja, hogy erre vállalkozott, mert

az őszi betakarítás óta nem változott a burgonya ára, most is egy lejért tudják értékesíteni a piacon kilogrammonként.

A Bíró család modern erőgépei •  Fotó: Makkay József Galéria

A Bíró család modern erőgépei

Fotó: Makkay József

Miközben a tárolt burgonya súlya mintegy tíz százalékát veszíti el – nem beszélve az egyéb költségekről. És ezzel el is jutunk a homoki krumplitermesztők gondjaihoz, amire idén rátett egy lapáttal a hatalmas, három-négyszeres műtrágyaár-emelkedés is.

Tavalyra már drasztikusan lecsökkent a sándorhomoki krumpli termésterülete. Bíró Ábel szerint a korábbi 10–15 agrárvállalkozó közül, akik évi rendszerességgel nagyobb területen termesztettek burgonyát, szinte egyedül maradt a maga öt hektár területével, de még így sem tudja jobb árban értékesíteni.

Arra panaszkodik, hogy valamennyi szatmári nagyáruházban holland, lengyel és német krumplit talál, és ritka az olyan üzlet, ahol erdélyi termelésű burgonyát kínálnának.

Kováts Lajos-emléktábla •  Fotó: Makkay József Galéria

Kováts Lajos-emléktábla

Fotó: Makkay József

„Képtelenség ilyen konkurencia mellett érvényesülni” – tárja szét a kezeit. Igaz, ő is megkeresett nagyáruházakat, hogy beszállító szeretne lenni krumpliból, káposztából, karfiolból vagy más zöldségből is. A Lidl azt ajánlotta, ha 40 üzletet el tud látni, akkor szerződést kötnek. A megfelelő nagyságú szántóterülete megvan hozzá, a gond csak az, hogy legalább 50 hektár burgonya megtermeléséhez több százezer euró értékű mezőgépsor kell, amelyek a betakarítás során is teljességgel kiiktatnák a munkáskezeket.

Eddig 40 ezer euró értékű, fiatal gazdáknak szánt pályázatot nyert, a két nagy traktort pedig lízingeli, és újabb nagy összegű uniós pályázatra is volna esélye, de őt is visszatartja az a tény, hogy mindenki fél a nagyüzemi zöldségtermesztéstől. Amihez tárolók és egyéb beruházások, csomagológépek kellenek, ugyanakkor

a rengeteg import miatt a romániai piac kiszámíthatatlan.

Egyelőre marad tehát idén is az 5 hektárnyi burgonya, és további egy-egy hektár karfiol, káposzta és csemegekukorica. A területek többi részén ismét kukorica, napraforgó, búza és repce terem. Ezekre van biztos felvásárlás, termesztésük pedig teljesen gépesíthető.

Gönczy Tamás, a történelmi Kováts család egyenes ágú leszármazottja •  Fotó: Kováts Sándor Galéria

Gönczy Tamás, a történelmi Kováts család egyenes ágú leszármazottja

Fotó: Kováts Sándor

Visszatérhet a krumpli becsülete?

A beszélgetésünkbe bekapcsolódik a gazdálkodó édesanyja, Bíró Andrea is, aki szerint a kilencvenes években minden második háznál, a faluból összességében több százan foglalkoztak zöldségtermesztéssel, nagyon megérte a piacolás. Igaz, akkoriban a hazai zöldséget, gyümölcsöt keresték az emberek. De ez már múlt idő. Ábel a két kezén számolja össze, hány zöldségtermesztő maradt a faluban. Bizony több ujja van, mint ahány termelőt még ismer. Mezőgazdasági szakemberként azt tartja,

a hatalmas energiaár-drágulás miatt a következő években teljesen át fog alakulni a mezőgazdaság.

Kováts Lajos szobra a falu központjában •  Fotó: Makkay József Galéria

Kováts Lajos szobra a falu központjában

Fotó: Makkay József

Újra szerepet kapnak a talaj tápanyag-utánpótlását elősegítő vetésforgók, felértékelődik a szerves trágya használata. Azok a nagybani termelők maradnak talpon, akik alkalmazkodni tudnak az új kihívásokhoz. Abban reménykedik, hogy visszatér a sándorhomoki krumpli becsülete is, amelyet újkrumpliként ma is keresnek pünkösd után a szatmárnémeti piacokon.

Főúri örökség

A falu megélhetését biztosító sándorhomoki gazdálkodást a 19. század folyamán honosította meg a Kováts család. Korabeli feljegyzések szerint az uradalomban dolgozott a falu szinte teljes felnőtt lakossága. Gönczy Tamás Kolozsváron élő fényképésszel, a család egyenesági leszármazottjával járjuk körül a családi örökség és a gazdálkodás történetét. Ez utóbbinak érdekes adaléka, hogy az  1862-ben Ybl Miklós tervei alapján berenczei Kováts Eduárd által épített homoki kúria későbbi lakójának, Kováts Sándornak a szintén Sándor nevű fia a Szatmár vármegyei faluba hosszas mérnöki tanulmányai után hazatérve gépesíteni akarta a gazdaságot. Az akkoriban már nagy hírnévnek örvendő apja erre így válaszolt:

Idézet
Ha ez a gazdálkodás jó volt az őseidnek, akkor legyen jó neked is”.

A családi emlékezet szerint azonban nem a fejlődés ellen ágált az idősebb Kováts Sándor, hanem a falu népét féltette, amelynek uradalmuk munkát adott, hogy eltarthassa a népes családokat.

Csillagvizsgáló-est a kúria kertjében •  Fotó: Gönczy Tamás Galéria

Csillagvizsgáló-est a kúria kertjében

Fotó: Gönczy Tamás

Nem véletlen, hogy az arisztokrata család nagy megbecsülésnek örvendett a faluban. Az eredetileg Homok nevet viselő falu közössége kijárta azt, hogy településüket a 20. század elejétől Sándorhomoknak nevezzék. A kommunista rendszer, persze, minderről nem vett tudomást:

1949 márciusában a család tagjait egy-egy kis bőrönddel szétszórta éjnek idején, a kúriát pedig kisajátította.

Amiben volt határőrlak és iskola egyaránt. „A családunknak igazából azzal volt szerencséje, hogy az ingatlanba beköltöztették a falu iskoláját, az igazgató pedig Thoroczkay Sándor történelemtanár és történész lett, aki a Kováts família jó ismerőjeként vigyázott az épületre. Komolyabb javításokra azonban a kommunizmus éveiben sem futotta, de legalább sikerült megőrizni az épület állagát, így amikor a kilencvenes években nagymamám és Németországban élő testvére visszakapta a kúriát, tűrhető állapotban volt” – magyarázza Gönczy Tamás.

A kúria falára kivetített fotók •  Fotó: Gönczy Tamás Galéria

A kúria falára kivetített fotók

Fotó: Gönczy Tamás

A tulajdonba vétel azonban csak papíron történt meg, mert a Szatmár megyei tanfelügyelőség kész tények elé állította az örökösöket: ha az épületet visszaveszik, a benne levő magyar osztályokat a szomszédos falu román iskolájával vonják össze. Ez elfogadhatatlan volt a Szatmárnémetiben élő örökösök számára, ezért úgy döntöttek, hogy még hosszú évekre ingyenesen a magyar diákok rendelkezésére bocsátják az épületet, amíg felépül a falu új iskolája.

Végül a kétezres években került vissza családi használatba a tágas ingatlan, amelynek az Ybl Miklós által megtervezett főépülete mellé a 20. század elején építette fel a család a két oldalsó szárnyat.

Nyári rendezvény a sándorhomoki kúria kertjében •  Fotó: Gönczy Tamás Galéria

Nyári rendezvény a sándorhomoki kúria kertjében

Fotó: Gönczy Tamás

Mindenért pereltek

A nagymama, Bertuska néni a kommunizmus idején a kényszerlakhely lejárta után merészkedett vissza Sándorhomokra, hogy meglátogathassa ősei sírhelyét a temetőben. A faluban hamar elterjedt a híre, hogy megérkezett a tekintetes asszony, így sokan felkeresték. Aminek az lett a vége, hogy másnapra berendelte a Szekuritáté a falu népét, és nyilatkozatot írattak velük, mit keresett itt az egykori Kováts örökös, kivel beszélt, és mit mondott. A megfélemlítés egy életre szólt. De a megpróbáltatás nem járt le a rendszerváltással sem, hiszen mindenért hosszú évekig kellett pereskedni.

A százhektárnyi termőföld visszaszerzését rengeteg bírósági tárgyalás és perköltség előzte meg.

Legutóbb az egykori főúri major restitúcióját mondta ki a bíróság. A falu főutcáján található tágas épületben működött a két világháború között a szeszfőzde, ahol Sándorhomok közkedvelt terményének, a krumplinak egy részét dolgozták fel. Ma a telket a Bíró család bérli, a lerobbant épület mögött mezőgéppark húzódik.

A visszaperelt Kováts-majorban az egykori szeszgyár romos épülete •  Fotó: Makkay József Galéria

A visszaperelt Kováts-majorban az egykori szeszgyár romos épülete

Fotó: Makkay József

Gönczy Tamás az örökösök ifjabb tagjaként a családi kupaktanáccsal közösen keresi az ingatlanok hasznosítási módját. A kívülről önerőből felújított kúria falára 1999-ben került fel egy márványtábla, amely az 1812-ben született berenczei Kováts Lajos közírónak, 1848-as országgyűlési képviselőnek, közlekedési államtitkárnak, a magyar vasút úttörőjének állít emléket. A két Kováts-ágnak külön kastélya volt a faluban: az út túloldalán, a falu központjában, közel a református templomhoz áll romokban a másik Kováts-kúria. A lázári polgármesteri hivatal szeretné rendbe hozni uniós pályázattal, miután a helyi önkormányzat tulajdonába került.

A másik Kováts-kastély •  Fotó: Makkay József Galéria

A másik Kováts-kastély

Fotó: Makkay József

Gönczy Tamás  azt tervezi, hogy előbb-utóbb hazaköltözik Szatmárra, hogy kézbe vegye a család által eltervezett hasznosítási lehetőségeket. Uniós pályázatra készülnek, hiszen a gyönyörű kastélypark közepén található egyedi szépségű kúria teljes felújítása euróban hét számjegyű összeget jelent. Közösségi hellyé, kulturális centrummá szeretnék alakítani, amelyből pár rendezvény erejéig már kínáltak ízelítőt a környékbeli érdeklődők számára.

Búcsúzásként körbejárom az évszázados fáktól övezett hatalmas ingatlant. Erdély-szerte számos ehhez hasonló építészeti kincs gazdái keresik a családi örökség hasznosítási módját. Amit annak idején a kommunisták egyetlen tollvonással kisajátítottak, a rendszerváltás utáni évtizedek sem tudnak jóvá tenni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 05., csütörtök

Adócsalás elleni hadjárat Szatmárban, több ingatlant lefoglaltak

Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.

Adócsalás elleni hadjárat Szatmárban, több ingatlant lefoglaltak
2025. június 05., csütörtök

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán felavatták Potápi Árpád János emléktábláját

Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán felavatták Potápi Árpád János emléktábláját
2025. június 05., csütörtök

Új útburkolati jelek okoztak fejtörést a sofőröknek

A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.

Új útburkolati jelek okoztak fejtörést a sofőröknek
2025. június 05., csütörtök

Egyre többen repülnek Brassó és Budapest között, új németországi járattal bővül a vidombáki kínálat

A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.

Egyre többen repülnek Brassó és Budapest között, új németországi járattal bővül a vidombáki kínálat
2025. június 05., csütörtök

„Hogy az élet tovább menjen, meg kell menteni a sóbányát” – Riport a bányakatasztrófa sújtotta Parajdról (VIDEÓ)

Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.

„Hogy az élet tovább menjen, meg kell menteni a sóbányát” – Riport a bányakatasztrófa sújtotta Parajdról (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

Biztonsági, egészségügyi szempontból is legyenek körültekintőek a csíksomlyói búcsú zarándokai

A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.

Biztonsági, egészségügyi szempontból is legyenek körültekintőek  a csíksomlyói búcsú zarándokai
2025. június 05., csütörtök

Továbbra is magas a vezetékes víz sókoncentációja Maros megyében

Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.

Továbbra is magas a vezetékes víz sókoncentációja Maros megyében
2025. június 05., csütörtök

Tánczos: azonnali támogatást nyújtanak az árvízkárosultaknak, finanszírozzák a Korond-patak záportározóját

Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.

Tánczos: azonnali támogatást nyújtanak az árvízkárosultaknak, finanszírozzák a Korond-patak záportározóját
2025. június 05., csütörtök

Parajd: a víz a mennyezetig ellepi a tárnákat, a régi bányánál elkerülhetetlen a beomlás

Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.

Parajd: a víz a mennyezetig ellepi a tárnákat, a régi bányánál elkerülhetetlen a beomlás
2025. június 05., csütörtök

Csíksomlyói búcsú: 300 ezer zarándokot várnak, adománygyűjtést hirdettek a háromszéki árvízkárosultak megsegítésére

Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.

Csíksomlyói búcsú: 300 ezer zarándokot várnak, adománygyűjtést hirdettek a háromszéki árvízkárosultak megsegítésére