A kommunisták által kisajátított, majd 1989 után visszaszolgáltatott Kováts-kúriát közösségi hellyé, kulturális centrummá szeretnék alakítani
Fotó: Makkay József
A többségében magyarok lakta Szatmár megyei Sándorhomok két dologról nevezetes: remek ízű krumplijáról és a 19. században híressé vált arisztokrata Kováts család épített örökségéről. A román–magyar határ melletti településen készült riportunkból kiderül, mindkettő hasznosítása sok gondot okoz az utókor számára.
2022. február 19., 08:532022. február 19., 08:53
2022. február 20., 20:022022. február 20., 20:02
Barátságos hely nagy kiterjedésű szántóföldjeivel Sándorhomok, amelynek parcellái felnyúlnak a román–magyar–ukrán határig, a hármashatárt is magában foglaló Natura 2000 természetvédelmi területig. Amerre a szem ellát, tavaszi mezőgazdasági munkákra készen álló szántóterületek fogadják a látogatót.
Szatmár megye híres krumplitermelő falujában járunk: a laza, homokos talajt kiválóan hasznosítja a burgonya, a homoki zöldség nem csak a megye piacain és vásáraiban talált mindig gazdára, hanem a környező megyékben is nagy volt a kereslet iránta. Úgy tűnik azonban, hogy
Bíró Ábel 23 éves agrárvállalkozó azon kevés sándorhomoki fiatal közé tartozik, aki eldöntötte, hogy továbbviszi szülei zöldségtermesztési hagyományait, akik a rendszerváltás óta gazdálkodásból, elsősorban krumplitermesztésből élnek. Miközben korszerű nyugat-európai gyártmányú erőgépeit nézegetem a családi ház udvarán, vendéglátóm elmagyarázza, hogy tulajdonképpen orvos szeretett volna lenni. A szatmári Kölcsey-gimnázium diákjaként tapasztalta meg, mennyire nehéz szülei számára a sok kétkezi munkát igénylő gazdálkodás, és nem akarta ezt folytatni. De azon is elgondolkodott, hogy szülei kiöregedésével mi lesz az évek során több tíz hektárra duzzadt családi gazdasággal, ha ő hátat fordít szülőfalujának.
A 831 lakosú, a román-magyar-ukrán hármashatár közelében fekvő Sándorhomokot túlnyomó többségben magyarok lakják
Fotó: Makkay József
– magyarázza az indulást a fiatalember.
Bíró Ábel fiatal agrárvállalkozó
Fotó: Makkay József
A 40 hektárnyi saját tulajdonú szántóföldjük mellé további 84 hektárt bérelnek a falu történelmi családjának, a járdánházi és berenczei Kováts famíliának az örököseitől, akik hosszú évek során perelték vissza jussukat a kilencvenes években visszaszerzett kúria mellé. A régi Kováts birtok zömét ma a Bíró család gondozza, műveli, beleértve az egyhektáros kastélyparkot is.
A fiatal agrárvállalkozóval szétnézünk a 831 lakosú faluban, ahol a magyar népesség a legutóbbi népszámlálás adatai szerint, 2011-ben 788 főt számlált. A Kováts-kúria pincéjében tárolják a tavalyi krumpli jelentős részét, de a fiatal gazda rossz döntésnek tartja, hogy erre vállalkozott, mert
A Bíró család modern erőgépei
Fotó: Makkay József
Miközben a tárolt burgonya súlya mintegy tíz százalékát veszíti el – nem beszélve az egyéb költségekről. És ezzel el is jutunk a homoki krumplitermesztők gondjaihoz, amire idén rátett egy lapáttal a hatalmas, három-négyszeres műtrágyaár-emelkedés is.
Tavalyra már drasztikusan lecsökkent a sándorhomoki krumpli termésterülete. Bíró Ábel szerint a korábbi 10–15 agrárvállalkozó közül, akik évi rendszerességgel nagyobb területen termesztettek burgonyát, szinte egyedül maradt a maga öt hektár területével, de még így sem tudja jobb árban értékesíteni.
Kováts Lajos-emléktábla
Fotó: Makkay József
„Képtelenség ilyen konkurencia mellett érvényesülni” – tárja szét a kezeit. Igaz, ő is megkeresett nagyáruházakat, hogy beszállító szeretne lenni krumpliból, káposztából, karfiolból vagy más zöldségből is. A Lidl azt ajánlotta, ha 40 üzletet el tud látni, akkor szerződést kötnek. A megfelelő nagyságú szántóterülete megvan hozzá, a gond csak az, hogy legalább 50 hektár burgonya megtermeléséhez több százezer euró értékű mezőgépsor kell, amelyek a betakarítás során is teljességgel kiiktatnák a munkáskezeket.
Eddig 40 ezer euró értékű, fiatal gazdáknak szánt pályázatot nyert, a két nagy traktort pedig lízingeli, és újabb nagy összegű uniós pályázatra is volna esélye, de őt is visszatartja az a tény, hogy mindenki fél a nagyüzemi zöldségtermesztéstől. Amihez tárolók és egyéb beruházások, csomagológépek kellenek, ugyanakkor
Egyelőre marad tehát idén is az 5 hektárnyi burgonya, és további egy-egy hektár karfiol, káposzta és csemegekukorica. A területek többi részén ismét kukorica, napraforgó, búza és repce terem. Ezekre van biztos felvásárlás, termesztésük pedig teljesen gépesíthető.
Gönczy Tamás, a történelmi Kováts család egyenes ágú leszármazottja
Fotó: Kováts Sándor
A beszélgetésünkbe bekapcsolódik a gazdálkodó édesanyja, Bíró Andrea is, aki szerint a kilencvenes években minden második háznál, a faluból összességében több százan foglalkoztak zöldségtermesztéssel, nagyon megérte a piacolás. Igaz, akkoriban a hazai zöldséget, gyümölcsöt keresték az emberek. De ez már múlt idő. Ábel a két kezén számolja össze, hány zöldségtermesztő maradt a faluban. Bizony több ujja van, mint ahány termelőt még ismer. Mezőgazdasági szakemberként azt tartja,
Kováts Lajos szobra a falu központjában
Fotó: Makkay József
Újra szerepet kapnak a talaj tápanyag-utánpótlását elősegítő vetésforgók, felértékelődik a szerves trágya használata. Azok a nagybani termelők maradnak talpon, akik alkalmazkodni tudnak az új kihívásokhoz. Abban reménykedik, hogy visszatér a sándorhomoki krumpli becsülete is, amelyet újkrumpliként ma is keresnek pünkösd után a szatmárnémeti piacokon.
A falu megélhetését biztosító sándorhomoki gazdálkodást a 19. század folyamán honosította meg a Kováts család. Korabeli feljegyzések szerint az uradalomban dolgozott a falu szinte teljes felnőtt lakossága. Gönczy Tamás Kolozsváron élő fényképésszel, a család egyenesági leszármazottjával járjuk körül a családi örökség és a gazdálkodás történetét. Ez utóbbinak érdekes adaléka, hogy az 1862-ben Ybl Miklós tervei alapján berenczei Kováts Eduárd által épített homoki kúria későbbi lakójának, Kováts Sándornak a szintén Sándor nevű fia a Szatmár vármegyei faluba hosszas mérnöki tanulmányai után hazatérve gépesíteni akarta a gazdaságot. Az akkoriban már nagy hírnévnek örvendő apja erre így válaszolt:
A családi emlékezet szerint azonban nem a fejlődés ellen ágált az idősebb Kováts Sándor, hanem a falu népét féltette, amelynek uradalmuk munkát adott, hogy eltarthassa a népes családokat.
Csillagvizsgáló-est a kúria kertjében
Fotó: Gönczy Tamás
Nem véletlen, hogy az arisztokrata család nagy megbecsülésnek örvendett a faluban. Az eredetileg Homok nevet viselő falu közössége kijárta azt, hogy településüket a 20. század elejétől Sándorhomoknak nevezzék. A kommunista rendszer, persze, minderről nem vett tudomást:
Amiben volt határőrlak és iskola egyaránt. „A családunknak igazából azzal volt szerencséje, hogy az ingatlanba beköltöztették a falu iskoláját, az igazgató pedig Thoroczkay Sándor történelemtanár és történész lett, aki a Kováts família jó ismerőjeként vigyázott az épületre. Komolyabb javításokra azonban a kommunizmus éveiben sem futotta, de legalább sikerült megőrizni az épület állagát, így amikor a kilencvenes években nagymamám és Németországban élő testvére visszakapta a kúriát, tűrhető állapotban volt” – magyarázza Gönczy Tamás.
A kúria falára kivetített fotók
Fotó: Gönczy Tamás
A tulajdonba vétel azonban csak papíron történt meg, mert a Szatmár megyei tanfelügyelőség kész tények elé állította az örökösöket: ha az épületet visszaveszik, a benne levő magyar osztályokat a szomszédos falu román iskolájával vonják össze. Ez elfogadhatatlan volt a Szatmárnémetiben élő örökösök számára, ezért úgy döntöttek, hogy még hosszú évekre ingyenesen a magyar diákok rendelkezésére bocsátják az épületet, amíg felépül a falu új iskolája.
Nyári rendezvény a sándorhomoki kúria kertjében
Fotó: Gönczy Tamás
A nagymama, Bertuska néni a kommunizmus idején a kényszerlakhely lejárta után merészkedett vissza Sándorhomokra, hogy meglátogathassa ősei sírhelyét a temetőben. A faluban hamar elterjedt a híre, hogy megérkezett a tekintetes asszony, így sokan felkeresték. Aminek az lett a vége, hogy másnapra berendelte a Szekuritáté a falu népét, és nyilatkozatot írattak velük, mit keresett itt az egykori Kováts örökös, kivel beszélt, és mit mondott. A megfélemlítés egy életre szólt. De a megpróbáltatás nem járt le a rendszerváltással sem, hiszen mindenért hosszú évekig kellett pereskedni.
Legutóbb az egykori főúri major restitúcióját mondta ki a bíróság. A falu főutcáján található tágas épületben működött a két világháború között a szeszfőzde, ahol Sándorhomok közkedvelt terményének, a krumplinak egy részét dolgozták fel. Ma a telket a Bíró család bérli, a lerobbant épület mögött mezőgéppark húzódik.
A visszaperelt Kováts-majorban az egykori szeszgyár romos épülete
Fotó: Makkay József
Gönczy Tamás az örökösök ifjabb tagjaként a családi kupaktanáccsal közösen keresi az ingatlanok hasznosítási módját. A kívülről önerőből felújított kúria falára 1999-ben került fel egy márványtábla, amely az 1812-ben született berenczei Kováts Lajos közírónak, 1848-as országgyűlési képviselőnek, közlekedési államtitkárnak, a magyar vasút úttörőjének állít emléket. A két Kováts-ágnak külön kastélya volt a faluban: az út túloldalán, a falu központjában, közel a református templomhoz áll romokban a másik Kováts-kúria. A lázári polgármesteri hivatal szeretné rendbe hozni uniós pályázattal, miután a helyi önkormányzat tulajdonába került.
A másik Kováts-kastély
Fotó: Makkay József
Gönczy Tamás azt tervezi, hogy előbb-utóbb hazaköltözik Szatmárra, hogy kézbe vegye a család által eltervezett hasznosítási lehetőségeket. Uniós pályázatra készülnek, hiszen a gyönyörű kastélypark közepén található egyedi szépségű kúria teljes felújítása euróban hét számjegyű összeget jelent. Közösségi hellyé, kulturális centrummá szeretnék alakítani, amelyből pár rendezvény erejéig már kínáltak ízelítőt a környékbeli érdeklődők számára.
Búcsúzásként körbejárom az évszázados fáktól övezett hatalmas ingatlant. Erdély-szerte számos ehhez hasonló építészeti kincs gazdái keresik a családi örökség hasznosítási módját. Amit annak idején a kommunisták egyetlen tollvonással kisajátítottak, a rendszerváltás utáni évtizedek sem tudnak jóvá tenni.
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.
Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.
Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.
Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.
A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.
Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.
Hatalmas érdeklődés övezte a hétvégi 24 órás jótékonysági futást Nagyváradon, amely a „Védett szívek, biztos jövő” szlogennel meghirdetett projekt része. A cél, hogy minél több helyi iskolát el tudjanak látni életmentő automata defibrillátorokkal.
Arad megyében az öt polgármesteri tisztség mellett egyelőre három alpolgármesteri tisztséget szerzett a magyar érdekvédelmi szervezet, az aradi sorsa a következő választási eredményektől függ.
Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!