2009. április 03., 09:162009. április 03., 09:16
Az RMDSZ által megrendelt felmérésből – melynek keretében több mint háromezer, szavazati joggal rendelkező erdélyi magyart kérdeztek meg február 13. és március 9. között – azt is megtudhatjuk: az erdélyi megyékben inkább hátrányt jelent magyar nemzetiségűnek lenni, így vélekedik legalábbis a megkérdezettek 45 százaléka. A 16 erdélyi megyében élő magyarság úgy gondolja, az RMDSZ-nek főként munkahelyteremtéssel, a magyar nyelvű oktatás bővítésével, az utak javításával kellene foglalkoznia, de többet kellene tennie a magyarság jogaiért is.
Először ül össze pénteken az Erdélyi Magyar Egyeztető Tanács (EMET), a megbeszélésre Kolozsváron, az RMDSZ ügyvezető elnökségének székhelyén kerül sor – jelentette be Markó Béla RMDSZ elnök. Az ülésen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ elnöke, illetve hat-hat képviselője vesz részt. „Az első találkozó célja olyan elvek, alapvető célkitűzések meghatározása, amelyek a romániai magyarság számára fontosak, például a különböző autonómiaformák kérdése – jelentette ki Markó. – A fórum célja közös nevezőre jutni különböző kérdésekben, ugyanis csak ily módon lehet hatékony a romániai magyarok érdekeinek képviselete.” A találkozón várhatóan véglegesítik a Magyar Összefogás listáját, amelynek benyújtására április 6-án kerül sor. Mint ismeretes, a Magyar Összefogás listáján 75 százalékban a szövetség, 25 százalékban pedig az EMNT képviselői szerepelnek. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetője közölte: az RMDSZ–EMNT közös listáját közel 300 ezren támogatták aláírásukkal. A politikus hangsúlyozta: legalább három mandátum megszerzését tűzték ki célul a június 7-i EP-választásokon, ehhez számításaik szerint a szavazatok közel 9 százalékát kellene összegyűjteni. Az MPP elnöksége csütörtöki közleményében azt kéri, hogy a polgári párt alanyi jogon vehessen részt az EMET munkálataiban. A polgáriak közlik továbbá, hogy elfogadják az EMNT meghívását az április 3-i ülésre, azonban nem az EMNT delegáltjaként, hanem megfigyelőként kívánnak részt venni a tárgyaláson. |
A megkérdezettek válaszai alapján összeállított prioritáslistán az autonómia kivívása az ötödik helyen szerepel, az önrendelkezés kérdését az alanyok alig 15 százaléka tartja rendkívül fontosnak. Mint kiderült, az ország lakosságát érintő általános problémák közül az erdélyi magyarság az alacsony jövedelmek növelését, az adók csökkentését, illetve a fiatalok lakásgondjainak megoldását tartja a legfontosabbnak. A közvélemény szerint az RMDSZ-t leginkább a székelyföldi területi autonómia létrehozása, a kulturális autonómia megvalósítása foglalkoztatja. Az erdélyi magyarok úgy vélik, ma leginkább az RMDSZ és az Európai Unió támogatására számíthatnak, harmadik és negyedik opcióként pedig a magyar kormányt és a magyarországi pártokat említik.
A Kvantum Research friss tanulmányából ugyanakkor azt is megtudjuk, az erdélyi magyarok úgy értékelik, az RMDSZ megalakulása óta 2004 és 2008 között folytatta a legsikeresebb politikát. A felmérésalanyok szerint a legismertebb erdélyi magyar politikus jelenleg Markó Béla és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének azonban többen szavaznak bizalmat. A közvélemény-kutatás eredményei szerint a román politikusok közül továbbra is Traian Băsescu államfő a legnépszerűbb és a legmegbízhatóbb az erdélyi magyarság körében.
Amennyiben jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, a megkérdezettek alig hatvan százaléka mondta biztosra, hogy elmenne voksolni, legtöbben (83,3 százalék arányban) az RMDSZ listájára szavaznának. Ugyanebből a táblázatból derül ki, a Magyar Polgári Párt (MPP) támogatása jelentősen csökkent az elmúlt év óta: ma a válaszolók 7,7 százaléka szavazna a polgári párt jelöltjeire – ez az arány több mint 5 százalékkal kisebb, mint 2008 áprilisában.
Magyar felirat is lesz a Máramaros megyei Erzsébetbánya helységnévtábláján, amely három nyelvű lesz, miután a helyi tanács megszavazta.
Félezernél is több programmal, 76 helyszínen várja idén a látogatókat a Kolozsvári Magyar Napok. A „Helyben vagyunk” mottó jegyében szervezett kulturális seregszemle augusztus 17–24. között tölti meg élettel a kincses város utcáit, tereit és intézményeit.
Egy nap alatt hat személy ellen indítottak bűnvádi eljárást a Bihar megyei rendőr-főkapitányság munkatársai, miután forgalomellenőrzés közben engedély nélküli vezetésen kapták őket.
Életbe lépett szerdától a dohányzásra vonatkozó szabályozás – jelentette be Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.
Egészségünkre! című orvosi sorozatunk újabb állomásaként a kolozsvári Gynia szülészeti és nőgyógyászati magánklinika főorvosának, dr. Zsigmond István szülész-nőgyógyásznak a rendelőjébe látogattunk el.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat keddi előrejelzése szerint a nagy hőség miatt szerdán elsőfokú (sárga) figyelmeztetés lesz érvényben 12 megyében.
Szerdán délután visszatérhetnek otthonaikba a kilakoltatott parajdiak, miután a Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság keddi ülésén úgy döntött, augusztus 13-án 16 órától felfüggeszti a kilakoltatási rendelkezést – jelentette be Bíró Barna Botond.
Négy külföldi állampolgárt vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy ékszereket és egyéb tárgyakat loptak el az Untold fesztivál idején, Kolozsváron.
Szobrot avat Torockón Kriza Jánosnak a Magyar Unitárius Egyház, mivel 2025-öt Kriza János-emlékévvé nyilvánították, megemlékezve a néprajzkutató, teológus és püspök halálának 150. évfordulójáról.
Az ország nagy részén ezen a héten is kitart a hőség, ám augusztus 17-től 30 Celsius-fok alá csökken a nappali csúcshőmérséklet átlaga, miközben csapadékhullásra a hegyvidékek kivételével nincs kilátás.