HIRDETÉS
Alig másfél hónappal azután, hogy a kormány az egészségügyi rendszerben március elsejétől érvényes jelentős béremelésre tett ígéretet, a lelkesedés helyét a kiábrándultság és az értetlenség vette át. Az alkalmazottak elmondása szerint a helyzet napról napra egyre rosszabb, ráadásul immár a kabinet és a parlament tagjai is igyekeznek finomítani korábbi hangzatos bejelentéseiket,
a 70–170 százalékos bérkiegészítés például néhány hét alatt 40–100 százalékra zsugorodott.
Vasile Neagovici, az egészségügyi alkalmazottak többségét tömörítő Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke a Krónikának elmondta: a kormány tagjaival folytatott tárgyalások során nem jutottak közös nevezőre, amióta jelezték problémáikat, nem történt előrelépés, sőt tovább romlott a helyzet.
Így nem mondanak le a tüntetéssorozat folytatásáról, illetve továbbra is kilátásban van az általános sztrájk kirobbantásának lehetősége. „Teljes a káosz. Azt sem tudjuk, az alkalmazottak időben megkapják-e a márciusi béreket, hiszen a különböző pótlékok kiszámolására vonatkozó tervezet még nem végleges. A kórházak kivárnak, nem tudják, mi alapján kell kiszámolniuk a fizetéseket” – panaszolta Neagovici.
A háromszéki szakszervezeti vezető rámutatott: a kiegészítő juttatások tekintetében még rosszabb a helyzet, mint egy héttel ezelőtt.
Korábban például azt ígérték, hogy az élelmiszer-utalványok helyett adott pénzbeli juttatásra egységesen 10 százalékos adót vetnek ki, most azonban úgy tűnik, hogy az összegből le kell majd vonni a társadalombiztosítási hozzájárulást is, tehát már 40 százalék körüli értéket tartanak vissza.
Erről Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter tájékoztatta a kórházmenedzsereket csütörtöki videókonferenciáján. Neagovici arra is kitért: csalódottak amiatt, hogy az egészségügyi szakszervezetek nem fognak össze. Rámutatott: a kisebb érdekvédelmi tömörüléseket a kormány sikeresen a maga oldalára állította, ennek nyomán elfogadták az egészségügyi minisztérium által javasolt átmeneti megoldást, miszerint idén a pótlékok helyett úgynevezett kompenzációs összegeket kapnak az alkalmazottak.
Neagovici ezt szemfényvesztésnek tartja már csak azért is, mert az alkalmazottak több mint felét a Sanitas képviseli, a kisebb szakszervezetek tagsága összesen sem teszi ki a dolgozók 10 százalékát. „Mi továbbra is elégedetlenek vagyunk, ezért az előre kidolgozott ütemterv szerint folytatjuk a tiltakozást. Csütörtökön a munkaügyi minisztérium elé vonulunk, és gyűjtjük az aláírásokat az általános sztrájk kirobbantásához” – szögezte le.
A döntéshozók eközben több fórumon igyekeznek szépíteni, illetve finomítani a helyzetet. László Attila Kolozs megyei szenátor, a felsőház egészségügyi bizottságának elnöke például hétfői közleményében
a korábban megígért 70–170 százalék helyett már 40–100 százalék közötti béremelésről beszél, ugyanakkor óriási sikernek állítja be a közelmúltban az ágazatban végrehajtott intézkedéseket.
Úgy véli: „az elmúlt hónapokban jelentősen pozitív irányba változott az orvosok bértáblája”, és a fizetések, „ha még nem is állnak nyugat-európai szinten, egyes esetekben akár 100 százalékkal is növekedtek március 1-től”. Az RMDSZ politikusa konkrét példákat is felhozott, azonban összevonta a januártól és a márciustól végrehajtott bérkiegészítést, holott utóbbi még csak elméletben valósult meg, a szakszervezetek pedig egyre kevésbé hisznek a gyakorlati kivitelezés sikerességében.
László Attila megemlítette, hogy egy harmadéves rezidens orvos, aki tavaly havi nettó 1900-2300 lejt keresett, januártól 3900-4800 lejt vihet haza, március elsejétől pedig „a sok ügyeletet vállaló rezidensek 6000-8000 ezer lejt is kaphatnak”. Közleménye szerint ugyanakkor a főorvosok juttatása a tavalyi 3-4000 lejről januárban 7300-9100 lejre emelkedett, a március elsejei béremelés nyomán pedig „egyes esetekben” fizetésük elérheti a 12-15 ezer lejt.
A szenátor a fizetésemelést a túlóráknak és az ügyeleti díjaknak tudja be, amelyek elmondása szerint „szintén jelentősen növekedtek” márciustól.
Hozzátette: nemcsak az orvosok, hanem az asszisztensek is 40–80 százalékos béremelésben részesülnek ettől a hónaptól a ledolgozott munkaidőtől és „egyéb tényezőktől” függően.
A szenátor azt is megemlítette, hogy a fizetésemelés alaposan megterheli az egészségügy költségvetését, ennek ellenére fontosnak tartja, hogy az orvosok megfelelő bérezésben részesüljenek, hiszen ebben látja az itthon maradás kulcsát. Januártól egyébként az orvosok bruttó juttatása 25 százalékkal emelkedett, ezt azonban sok esetben lenullázta az adóterhek egy részének a munkavállalóra való átruházása.
Hasonlóképpen próbál magyarázkodni Sorina Pintea egészségügyi miniszter is, aki a csütörtöki, a kórházmenedzserekkel, a közegészségügyi igazgatóságok vezetőivel és önkormányzati illetékesekkel tartott videókonferencián a korábbiakhoz képest jóval óvatosabban fogalmazott a témában. A tárcavezető leszögezte: az egységes közalkalmazotti bérezési törvény előírja a fizetésemelést, „amely elérheti a 170 százalékot is”, ugyanakkor az alapbér 30 százalékára korlátozza a pótlékok értékét.
A Hotnews.ro hírportál szerint Sorina Pintea úgy fogalmazott: az új bérrács kialakításánál azt tartották szem előtt, hogy „az alkalmazottak legalább akkora juttatást kapjanak, mint 2018 februárjában”,
ezzel viszont alaposan ellentmondott önmagának, hiszen alig néhány hete még jóval magasabb, konkrétan EU-s szintű, több ezer eurós fizetéseket ígért.
Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a Sanitas múlt héten tiltakozássorozatba kezdett, amelynek keretében előbb az egészségügyi, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium székháza előtt tüntetnek megadott napokon, április 25-én pedig nagyszabású utcai megmozdulást tartanak Bukarestben, amelyre mintegy 20 ezer résztvevőt várnak. Amennyiben problémáikat addig nem orvosolják, általános sztrájkot robbantanak ki.
A szakszervezet egyrészt nem hisz abban, hogy a beharangozott óriási béremelés a gyakorlatban is megvalósul, egyre valószínűbbnek tartják, hogy mindez csak papíron létezik. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják, hogy a pótlékok értékét 30 százalékra korlátozták, holott eddig például a veszélyes körülmények között – a sürgősségen, az onkológián vagy az intenzív osztályon, illetve a HIV-fertőzött és hepatitiszes betegekkel – dolgozó alkalmazottak 75–100 százalékos többletjuttatást kaptak.
