Hozzátette, a gépkocsivezetők sietnek, két település között kijön az útra egy traktor, 30 kilométer/órás sebességgel halad, a mögötte jövők elveszítik a türelmüket, tilosban is megelőzik, és ha a szembejövő sávon érkezik egy másik jármű, máris megtörtént a tragédia.

A szigorúbb szabályozás nem elég

Minden megépített kilométer autópályával, gyorsforgalmi úttal, körgyűrűvel, terelőúttal egyenesen arányosan csökkenne a halálos balesetek száma – szögezte le az oktató. Meglátása szerint

mint ahogy az sem csökkentette az utakon közlekedő autók számát, hogy szinte megkétszereződött az üzemanyag ára.

Sokan nem tájékozódnak, nem is tudják, hogy változtak az előírások, mutatott rá az oktató. Fegyelmezetlenek a gépkocsivezetők, ha ismerik is a szabályokat, sokszor szándékosan nem tartják be, egymásra sem figyelnek, és ez érvényes a gyalogosokra is – mondta el lapunknak Tomos Mihály vezetéstechnikai szakértő. Hangsúlyozta, a bírságokat, a büntetőpont értékét tulajdonképpen nem növelték, hanem átcsoportosították a kihágásokat, súlyosabb megítélés alá esnek, tehát így lesz nagyobb a bírság, és hosszabb a gépjárművezetői jogosítvány felfüggesztésének ideje. Tomos Mihály bízik benne, hogy ennek lesz elrettentő, visszatartó hatása, de ennek a pozitív hozadéka csak idővel mutatkozik meg.

korábban írtuk

Bode: „tömegmészárlás” zajlik a romániai utakon, naponta öt személy veszti életét közúti balesetben

Valóságos tömegmészárlás zajlik a romániai utakon, aminek köszönhetően az ország „egyáltalán nem tiszteletre méltó helyet” foglal el az európai államok sorában – fogalmazta meg szerdán Lucian Bode belügyminiszter.

Felére csökkenteni a halálos kimenetelű balesetek számát

Az uniós felmérés szerint mintegy 19 800 személy halt meg 2021-ben közúti balesetben az Európai Unió (EU) országaiban, 5 százalékkal többen, mint az előző esztendőben, de 13 százalékkal kevesebben, mint a világjárvány előtt, azaz 2019-ben. Az uniós átlag 44 haláleset / millió fő volt – írja az Agerpres. A kimutatások szerint 2019–2020-ban 17 százalékkal kevesebben vesztették életüket balesetben az uniós utakon.

Az elmúlt egy évtizedben egyébként 36 százalékos csökkenést jegyeztek ezen a téren. Az EB hétfőn közzétett előzetes adatai értelmében kilenc tagországban – Dánia, Németország, Írország, Ciprus, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália és Svédország – rekordmértékben csökkent a halálos balesetek száma.

A pandémia előtti adatokhoz mérten átlagban 13 százalékkal mérséklődött tavaly a halálesetek száma, a legjelentősebb – több mint 20 százalékos – csökkenés Dániában, Belgiumban, Portugáliában, Lengyelországban és Litvániában volt tapasztalható. Ezzel szemben Lettország, Szlovénia és Finnország az elmúlt két évben növekedést jelentett a halálesetek számát illetően.

A halálos balesetek áldozatainak 43 százalékát autóban ülők (sofőrök és utasok), 20 százalékát gyalogosok, 18 százalékát motorkerékpárosok vagy mopedesek, 10 százalékát kerékpárosok tették ki. A városon történt balesetek halálos áldozatainak 37 százaléka gyalogos volt.

A motorkerékpárosok és mopedesek, valamint a kerékpárosok a halálesetek 18, illetve 14 százalékát tették ki, így a városi területeken történt balesetek halálos áldozatainak közel 70 százaléka a veszélyeztetett úthasználók közül került ki. A legtöbb halálos áldozat férfi volt (négyből három), ugyanakkor az áldozatok több mint egynegyede – 28 százalék – az idős korosztályhoz tartozott. Az EU-ban közúti balesetben elhunytak 12 százaléka 18 és 24 év közötti volt, miközben ez a korcsoport az EU lakosságának csupán 7 százalékát teszi ki. A statisztikák szerint tehát nagyobb a valószínűsége annak, hogy fiatalok válnak halálos kimenetelű közúti balesetek részeseivé.