A gazdasági miniszter kifejtette, tárcája azt akarja elérni, hogy minél hatékonyabb támogatást nyújtson a belföldi termelés számára, bizonyos termelői kapacitások fejlesztésére, és mindezt a fejlesztési-kutatási központokkal közösen kívánja végrehajtani. A kérdéstől teljesen eltérő válasz nyomán megkérdeztük azt is, szerinte szükség van-e román–magyar kormányzati megállapodásra ahhoz, hogy a budapesti hatóságok folytassák ezt a programot a Partiumban.

Florin Spătaru elmondta, nem tudja, köttetett-e korábban hasonló egyezség, majd amikor közbevetettük, hogy nem történt ilyen, továbbra is arról beszélt, hogy szerinte a román kormánynak kell támogatnia az ipar fejlődését, merthogy Romániának megvan ehhez a potenciálja. „Éppen ezért hangsúlyozom, számunkra az a prioritás, hogy a kritikus ágazatok, mint például a vegyipar, a vas- és acélipar, továbbá az építőipar termelése fejlődjön, kielégítse a belső fogyasztási igényt, és még exportra is termeljen a régióban” – jelentette ki a román gazdasági miniszter.

Florin Spătaru ugyanakkor fontosnak tartotta hozzátenni, hogy az elektromotorok alkatrészének tervezésével, előállításával, komplex műanyag-, és fröccsöntött alkatrészek gyártásával foglalkozó Eckerle cégcsoport épp most döntött arról, hogy Kolozs megyébe költözteti termelési kapacitását Magyarországról, ami szerinte annak a bizonyítéka, hogy „Románia versenyképes”.

korábban írtuk

Haladnak a székelyföldi nagyberuházások, a partiumi gazdák is reménykedhetnek a magyar gazdaságfejlesztési támogatásban

Jó ütemben halad a székelyföldi gazdaságfejlesztési program mintegy száz nagyberuházásának a megvalósítása. A kisösszegű székelyföldi gazdapályázatok után a Pro Economica Alapítvány arra vár, hogy a partiumi gazdapályázatokat is meghirdethesse.

Mint arról beszámoltunk, Kozma Mónika, a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programját felügyelő, marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány vezetője februárban a Krónikának úgy nyilatkozott, reális esély van arra, hogy a korábban beharangozott partiumi vidékfejlesztési támogatás pályázatait meghirdessék a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára. A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokra szánt forrás a 2023-as magyar állami költségvetésben is szerepel, ugyanakkor a program elindításához továbbra is szükség van román–magyar megállapodásra.

Lapunk cikke kapcsán a bukaresti külügyminisztérium a G4Media román portál megkeresésére közölte: Románia „semmilyen szinten” nem adta beleegyezését abba, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogy az az elmúlt években történt. „Egy ilyen megállapodás hiányában nem létezik a román félnek a beleegyezése ahhoz, hogy a magyar fél hasonló programokat folytasson Romániában” – idézte a G4Media a román külügyminisztérium sajtóosztályának válaszát. Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanakkor március 3-án tett kolozsvári látogatása során, egyetemi hallgatókkal folytatott beszélgetése során személyes véleményének hangot adva úgy vélekedett, a gazdaságfejlesztési program folytatásához szükség van a két állam kormányának megállapodására.

korábban írtuk

Reagált a bukaresti külügy a Krónika cikkére: Románia továbbra sem bólintott rá a magyar gazdaságfejlesztési programra

Románia „semmilyen szinten” nem adta beleegyezését abba, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogy az az elmúlt években történt – válaszolta a bukaresti külügyminisztérium egy román portál megkeresésére.