Florin Spătaru gazdasági minisztert nemigen hatja meg az erdélyi gazdáknak, vállalkozóknak Magyarországról nyújtott támogatás
Fotó: Rostás Szabolcs
Nem tulajdonít jelentőséget a magyar állam Erdélyben végrehajtott, és folytatni kívánt gazdaságfejlesztési programjának a román kormány gazdasági minisztere, legalábbis ez olvasható ki a tárcavezető Krónikának adott nyilatkozatából.
2023. március 23., 17:482023. március 23., 17:48
2023. március 24., 00:292023. március 24., 00:29
Lapunk Florin Spătaru csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján tette fel a kérdést a szociáldemokrata (PSD) tárcavezetőnek, gazdasági miniszterként mi a véleménye a magyar állam által Erdélyben 2019-ben beindított gazdaságfejlesztési programjáról, amelynek keretében több százmillió euró értékben nyújtottak finanszírozást gazdáknak, vállalkozóknak. Elsősorban abból az apropóból, hogy a budapesti kormány – mint arról beszámoltunk – a partiumi megyékre is ki kívánja terjeszteni a Székelyföldön végrehajtott finanszírozási projektet. Florin Spătaru azonban kérdésünkre úgy válaszolt: nem kívánja kommentálni a magyar kormány intézkedéseit,
A gazdasági miniszter kifejtette, tárcája azt akarja elérni, hogy minél hatékonyabb támogatást nyújtson a belföldi termelés számára, bizonyos termelői kapacitások fejlesztésére, és mindezt a fejlesztési-kutatási központokkal közösen kívánja végrehajtani. A kérdéstől teljesen eltérő válasz nyomán megkérdeztük azt is, szerinte szükség van-e román–magyar kormányzati megállapodásra ahhoz, hogy a budapesti hatóságok folytassák ezt a programot a Partiumban.
Florin Spătaru elmondta, nem tudja, köttetett-e korábban hasonló egyezség, majd amikor közbevetettük, hogy nem történt ilyen, továbbra is arról beszélt, hogy szerinte a román kormánynak kell támogatnia az ipar fejlődését, merthogy Romániának megvan ehhez a potenciálja. „Éppen ezért hangsúlyozom, számunkra az a prioritás, hogy a kritikus ágazatok, mint például a vegyipar, a vas- és acélipar, továbbá az építőipar termelése fejlődjön, kielégítse a belső fogyasztási igényt, és még exportra is termeljen a régióban” – jelentette ki a román gazdasági miniszter.
Florin Spătaru ugyanakkor fontosnak tartotta hozzátenni, hogy az elektromotorok alkatrészének tervezésével, előállításával, komplex műanyag-, és fröccsöntött alkatrészek gyártásával foglalkozó Eckerle cégcsoport épp most döntött arról, hogy Kolozs megyébe költözteti termelési kapacitását Magyarországról, ami szerinte annak a bizonyítéka, hogy „Románia versenyképes”.
Jó ütemben halad a székelyföldi gazdaságfejlesztési program mintegy száz nagyberuházásának a megvalósítása. A kisösszegű székelyföldi gazdapályázatok után a Pro Economica Alapítvány arra vár, hogy a partiumi gazdapályázatokat is meghirdethesse.
Mint arról beszámoltunk, Kozma Mónika, a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programját felügyelő, marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány vezetője februárban a Krónikának úgy nyilatkozott, reális esély van arra, hogy a korábban beharangozott partiumi vidékfejlesztési támogatás pályázatait meghirdessék a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára. A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokra szánt forrás a 2023-as magyar állami költségvetésben is szerepel, ugyanakkor a program elindításához továbbra is szükség van román–magyar megállapodásra.
Lapunk cikke kapcsán a bukaresti külügyminisztérium a G4Media román portál megkeresésére közölte: Románia „semmilyen szinten” nem adta beleegyezését abba, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogy az az elmúlt években történt. „Egy ilyen megállapodás hiányában nem létezik a román félnek a beleegyezése ahhoz, hogy a magyar fél hasonló programokat folytasson Romániában” – idézte a G4Media a román külügyminisztérium sajtóosztályának válaszát. Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanakkor március 3-án tett kolozsvári látogatása során, egyetemi hallgatókkal folytatott beszélgetése során személyes véleményének hangot adva úgy vélekedett, a gazdaságfejlesztési program folytatásához szükség van a két állam kormányának megállapodására.
Románia „semmilyen szinten” nem adta beleegyezését abba, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogy az az elmúlt években történt – válaszolta a bukaresti külügyminisztérium egy román portál megkeresésére.
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.
Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.
szóljon hozzá!