Románia, az árnyékszékek országa: a lakosság szinte egynegyedének a kertje végében van az illemhelye

Faluhelyen ma sem ritka a kültéri illemhely és sok helyen nincs csatornahálózat •  Fotó: Barabás Ákos

Faluhelyen ma sem ritka a kültéri illemhely és sok helyen nincs csatornahálózat

Fotó: Barabás Ákos

Az utóbbi öt évben lényegesen nőtt az angolvécével rendelkező romániai háztartások aránya, de még mindig csupán a lakosság negyede rendelkezik beltéri illemhellyel. Míg az Európai Unióban két százalék körül van azon polgárok aránya, akiknek a lakóhelyén nincs beltéri vízöblítéses illemhely, nálunk a lakosság 22,4 százaléka nélkülözi a civilizáció egyik fokmérőjének számító angolvécét.

Szucher Ervin

2021. február 20., 18:462021. február 20., 18:46

Elkeserítő adatokat közölt az Országos Statisztikai Intézet (INS) a romániai lakosság vezetékes vízfogyasztására, valamint a csatornahálózatra való csatlakozást illetően. Ebből kiderül, hogy bár az utóbbi évtizedben az országban javultak az erre vonatkozó adatok, az Európai Unió országai között továbbra is Romániában a legnagyobb azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek fürdővel, zuhanyzóval és beltéri illemhellyel.

Románia nemcsak hogy a maga 22,4 százalékával az Unió sereghajtója, de amint egy másik, az Eurostat által végzett felmérésből kiderül, lemaradása a többi kullogó államokhoz képest is hatalmas.

Az országot megelőző Bulgáriában például a kinti vécére kényszerülő lakók aránya 13,7 százalék. Magyarországon ez az arány 3,1 százalék, ami szintén elmarad az EU két százalék körüli átlagától.

„Ahhoz képest, hogy Romániában a beltéri illemhellyel nem rendelkező lakók aránya ezelőtt öt-hat évvel 36 százalék volt, a mostani 22 százalék komoly előrelépésnek számít. Csak hát még mindig messze áll a normalitástól” – értékelte a helyzetet Borbély László.

A kormány fenntartható fejlődési főosztályát vezető egykori környezetvédelmi miniszter rámutatott: a nyilvános vízellátó rendszerhez csatlakozottak aránya is alacsony, az eldugott kis falvakban és tanyákon a helyzet siralmas. Felvetésünkre, hogy a hatóságok miért nem kötelezik legalább a nagyvárosokat a csatornahálózat kiépítésére, Borbély azt mondta: ez magától értetődő volna.

Hozzátette, Izraelben olyan városrészeket is látott, ahol még egyetlen ház sem épült, de a földből a vezetékek már „kinőttek”, közben

Bukarestnek egész lakóövezetei vannak, mint például a Ferentari, ahol a negyven-ötven évvel ezelőtt megépült ingatlanokat a mai napig nem sikerült a szennyvízhálózatra csatlakoztatni.

Míg a bukaresti negyedet a román főváros talán legfélelmetesebb városrészeként tartják számon, Marosvásárhely adózási szempontból luxusövezetnek számító jeddi kijáratánál is hasonló a helyzet. Azzal a különbséggel, hogy az itt lakók nem negyven, hanem „mindössze” húsz éve várnak a csatornarendszer átadására.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Van, ahol elmaradt a csatornázás

Borbély László a Krónikának elmondta, országszerte számos olyan polgármesterrel találkozott, aki a választási kampányban vízhálózatot adott át, de ugyanakkor ellenezte a szennyvízcsatorna-rendszer megépítését.

Idézet
Egyeseknek csak a vezetékes víz bevezetése volt fontos, a csatornázás nem érdekelte őket, holott a törvény szerint a kettő együtt jár. Egyes elöljárók pereskedni is képesek voltak ezért”

– mondta Borbély. Hozzátette: mivel pluszköltséget igényel, sokszor a lakókat is nehéz meggyőzni arról, hogy a szennyvíz lefolyásának megoldása higiéniai és környezetvédelmi kérdés. További akadály a bürokratikus rendszer. Borbély felelevenítette, hogy egy évtizeddel korábban, amikor a környezetvédelmi tárca élére került, Románia az első volt az EU-ban az aláírt víz- és csatornázási beruházási szerződések számát tekintve.

„2013-ban kiderült, hogy a papírra fektetettekből nagyon kevés valósult meg” – számolt be. A tapasztalat azt mutatja, hogy a bürokrácia, az óvások és az esetleges perek késleltetik a folyamatot. Borbély László a marosvásárhelyi székhelyű Aquaserv példáját hozta fel: a regionális szolgáltató négy évet várt, míg a konzultáns cég előkészítette a közbeszerzési eljárást.

Nem az iskolákat kellene bezárni

Kérdésünkre, miszerint segítené-e az ügyet, ha az egészségügyi minisztérium bírságolná azokat az önkormányzatokat, amelyek még a tan­intézetek vízellátásáról és csatornázásáról sem gondoskodnak, Vass Levente, a szaktárca frissen kinevezett államtitkára nemmel válaszolt. Kifejtette, a közegészségügyi igazgatóságok eddig is megtagadták a működési engedély kibocsátását, azonban a pénzbüntetés pontosan azokat sújtaná, akik éppen anyagi gondok miatt nem vezették be a vizet az iskolába. „Azzal meg, hogy bezá­ratunk egy iskolát vagy óvodát, a gyerekeket büntetnénk. A lényeg a nevelésen van, ebben tud segíteni a hatóság” – hangsúlyozta a szakpolitikus.

Emlékeztetett egy másik felmérésre, miszerint

a világjárvány előtt a hazai lakosságnak csupán fele mosott kezet az illemhely használata után.

A másik gondot falun a kinti illemhelyek és az istállók elhelyezése jelenti. Számos gazdaságban ezek szinte törvényszerűen a vízlelő hely fölött vannak, az innen származó levek pedig beszivárognak a kútba. „Az egész rendkívül komplex fejlesztési kérdés, amelyben három minisztérium összefogására volna szükség: az egészségügyi tárca mellett a fejlesztési, illetve az oktatási minisztérium bevonására is szükség volna” – vélekedett Vass Levente.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Megtiszteltetés a felső-háromszéki „Szentföld” számára a magyar köztársasági elnök látogatása

Sulyok Tamás köztársasági elnök a szombati csíksomlyói búcsún való részvételét követően hétfőn a felső-háromszéki Kézdiszentlélek római katolikus erődtemplomában vesz részt a községben hagyományosan pünkösdhétfőn tartandó búcsús szentmisén.

Megtiszteltetés a felső-háromszéki „Szentföld” számára a magyar köztársasági elnök látogatása
2025. június 03., kedd

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán

Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán
2025. június 02., hétfő

Magyarország segítségnyújtásának módjáról tájékoztatta a parajdiakat Nacsa Lőrinc államtitkár

A parajdiak számíthatnak a magyar kormány, Magyarország támogatására – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki hétfőn ellátogatott a katasztrófa sújtotta Hargita megyei településre.

Magyarország segítségnyújtásának módjáról tájékoztatta a parajdiakat Nacsa Lőrinc államtitkár
2025. június 02., hétfő

Kalotaszegen a fiatalok „egyházi nagykorúsítása” is pompás ünnep

Erdély valamennyi református gyülekezetében ünnepnek számít a konfirmálás, ám Kalotaszegen igazán különleges alkalom a fiatalok „egyházi nagykorúsítása”.

Kalotaszegen a fiatalok „egyházi nagykorúsítása” is pompás ünnep
2025. június 02., hétfő

Gyerekek és nők sérültek meg súlyosan egy Arad melletti tömegbalesetben

Három személygépkocsi volt érintett abban a balesetben, amely hétfő délután történt az Araddal szomszédos Angyalkút és Szépfalu közötti úton. A tömegbaleset következtében három nőt és egy kislányt eszméletlen állapotban szállítottak kórházba.

Gyerekek és nők sérültek meg súlyosan egy Arad melletti tömegbalesetben
2025. június 02., hétfő

Elindultak a csángók gyalogszerrel a „Napba Öltözött Boldogasszonyhoz” a csíksomlyói búcsúba

A Bákó megyei Somoskáról hétfőn indult útnak a csíksomlyói búcsúba egy tizenöt fős csapat, a csángók nagyon régi hagyományt folytatnak zarándoklatukkal.

Elindultak a csángók gyalogszerrel a „Napba Öltözött Boldogasszonyhoz” a csíksomlyói búcsúba
2025. június 02., hétfő

Több száz parajdi vállalkozás kap állami segítséget, a bányászok év végéig megkapják fizetésüket

Hétfői rendkívüli ülésén a kormány 200 olyan vállalkozás állami támogatását hagyta jóvá, amelyek a parajdi sóbánya turisztikai vonzerőjére alapozták a tevékenységüket – jelentette be a gazdasági miniszter.

Több száz parajdi vállalkozás kap állami segítséget, a bányászok év végéig megkapják fizetésüket
2025. június 02., hétfő

Több száz millió lej a parajdi katasztrófában érintett vállalatok támogatására

A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására – jelentette be hétfőn a pénzügyminiszter.

Több száz millió lej a parajdi katasztrófában érintett vállalatok támogatására
2025. június 02., hétfő

Parajdi bányakatasztrófa: dolgoznak a helyszínen, hamarosan ismertetik a Korond-patak javasolt új útvonalát

A Hargita megyei prefektúra hétfőn bejelentette, hogy elegyengetik a több helyen megsüllyedt földfelszínt a parajdi sóbánya Telegdy-ágának területén a lehetséges morfológiai változások megfigyelése érdekében.

Parajdi bányakatasztrófa: dolgoznak a helyszínen, hamarosan ismertetik a Korond-patak javasolt új útvonalát
2025. június 02., hétfő

Lebontatott egy illegálisan épült pizzériát a bánsági nagyváros polgármestere

A törvénytelen építkezéseknek és a közterületek illegális elfoglalásának hadat üzenő elöljáró több ingatlan esetében indított pert, és a bírósági végzések értelmében azokat visszahelyezte köztulajdonba, illetve bontás útján „eltűntette a föld színéről”.

Lebontatott egy illegálisan épült pizzériát a bánsági nagyváros polgármestere