Románia a gyerekanyák országa

Az országban a legmagasabb a kiskorú anyák aránya, az Európai Unióban 18 éves koruk előtt szülő édesanyák közel egynegyede, pontosan 23 százaléka romániai. A Mentsétek meg a Gyermekeket (Salvați Copii) szervezet az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataira hivatkozva közli, hogy

Románia élen jár a tagállamok között a gyerekanyák számát tekintve.

A civil szervezet közleménye szerint két évvel ezelőtt Romániában 8621 kiskorú adott életet gyerekének, közülük 725 még a 15 évet sem töltötte be. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyerekanyák 83 százaléka abbahagyja tanulmányait, közülük sokan – 64 százalékuk – még a terhesség előtt kimarad az iskolából. A kiskorú édesanyák kevesebb mint 2 százaléka részesül valamilyen állami támogatásban.

A civil szervezet felmérése szerint az apák életkora átlag öt évvel magasabb, mint a kiskorú anyáké, tehát az átlagéletkoruk 20 év körül van, de 14 évestől 39 évesig terjed azon férfiak életkora, akik kiskorú lányokkal létesítettek szexuális kapcsolatot.

Az apa az esetek 10 százalékában maga is kiskorú.

A gyerekanyák 20 százaléka él a gyermeke apjával egy háztartásban, 2 százalékuk törvényesen összeházasodott.

Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor Hollandiában és Finnországban 2018-ban egyetlen 15 év alatti kislány sem lett édesanya.

A jelenség az évek során krónikussá vált, a kiskorú anyák gyerekei maguk is fiatalon válnak anyává

– mondta Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke. Összeállítanak egy javaslatcsomagot, amiben elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekanyák terhességgondozására, az újszülöttek ellátására keresnek megoldásokat.

Folyamatosan keresik a megoldást a Kovászna megyei gyerekvédelmi hivatalnál, hiszen ők is azzal szembesülnek, hogy évről évre növekszik a kiskorú anyák száma. Szász Katalin igazgatóhelyettes lapunknak elmondta, rengeteget foglalkoznak a témával, de nem találnak „fogást”, mert az érintett közösségekben egyszerűen nem értik, mi a probléma. Terepen felveszik a kapcsolatot a családdal, ellenőrzik a körülményeket, elmagyarázzák a kiskorú anya szüleinek a negatív következményeket, ám ők

nem értik, miért jelent problémát, hogy lányuk gyereket vár.

„Ők is így éltek, az ő szüleik is, természetesnek veszik, hogy ha egy lány fogamzásképes, akkor ez megtörténik” – részletezte az igazgatóhelyettes. Holott, ha egy kiskorú teherbe esik, a hatályos törvények értelmében gyerekbántalmazásnak minősül,

a kiskorúval létesített szexuális kapcsolat pedig bűncselekmény.

Szász Katalin felidézte, a rendőrséggel együttműködnek, a fiúk, férfiak ellen elindul a bűnvádi eljárás, de általában az ügyészségen vagy a bíróságon ejtik az ügyet, mert amire odakerül, már megszületik a közös gyerek, és a felek azt nyilatkozzák, összeházasodnak, közösen szeretnék felnevelni a babát.

– részletezte a szakember.

A terhességmegelőzés terén sincsenek jó eredmények, mert a kiskorúaknál óvatosan lehet alkalmazni a módszereket. A gyógyszeres fogamzásgátlás gyerekeknél nem javallott, ugyanakkor ahhoz nagy odafigyelésre van szükség, támogatás a család részéről, hogy mindennap ugyanabban az órában bevegye a gyerek a tablettát. A legbiztonságosabb módszer az óvszer lenne, azt viszont nem használják. „Ezen a téren is folyamatosan akadályokba ütközünk, és közben évről évre nő a gyerekanyák száma” – összegezte a gyermekvédelmi szakértő. Meglátása szerint

a nevelés lenne a legjobb módszer a megelőzésre, ám évekig tartó, összehangolt munkára lenne szükség, hogy az eredmény megmutatkozzon.

A szülőket kellene úgy felkészíteni, hogy az ő gyerekeik már ne váljanak kiskorúként anyává. Az iskolai szexuális nevelés ezekben az esetekben azért nem hatékony, mert ezek a gyerekek sok esetben kimaradnak az iskolából, tehát ott sem lehet elérni őket. Gyökeres mentalitásváltásra lenne szükség, a kisközösségekben kellene jelen lenni, nevelni, magyarázni, a jelenlegi körülmények között nincsenek hatékony módszereink, hogy a jelenséget megfékezzük – mondta Szász Katalin. Ugyanakkor pozitívumként értékeli, hogy a kiskorú anyák nem hagyják el gyerekeiket, általában a család felneveli a babákat. Másrészt ezekből a kapcsolatokból ritkán formálódik család, nem a gyerekszülők nevelik a babát, hanem a kiskorú anya szülei viselik gondját az unokának.

Románia évek óta vezeti a gyerek­anyák számát illetően az európai statisztikákat, és nem sikerül megfékezni a jelenséget – mondta el lapunknak Antal Álmos szülész-nőgyógyász. Rámutatott, a kiskorú anyákat általában először a szülőszobában látja szakorvos, a terhesség alatt nem kérnek segítséget. Hatalmas különbségek vannak a kiskorúak között is, mert nem mindegy, hogy egy 13 vagy egy 17 éves lány ad életet gyerekének.

– részletezte a szakorvos. Gyakori a császármetszés a kiskorú édesanyák esetében, egyrészt mert nem elég fejlettek a szülésre, másrészt mert nem tudnak együttműködni a bábaasszonnyal, az orvossal, hogy természetes úton megszüljék a babát. Szövődmények alakulhatnak ki, hiszen már gyerekként lesz egy heges méhük, ha nem olyanok az életkörülményeik, télen megfázik, nincsenek megfelelő tisztálkodási feltételek, megfertőződhetnek – sorolta az orvos. Meglátása szerint a kiskorú anyák gyerekei is többszörös hátránnyal indulnak az életbe már azért is, mert nincs egy felnőtt, felelős szülő, aki a gondjukat viselje. Antal Álmos szerint is a nevelés lehet a megoldás kulcsa, az intézményrendszerek összehangolt fellépése, és jól működő védőnő-hálózat.