HIRDETÉS
A román államfő pénteken, a román centenáriumi ünnep (Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulója) előestéjén adott fogadáson, a román politikai, egyházi és kulturális élet, illetve a Bukarestben akkreditált külképviseletek mintegy nyolcszáz meghívott képviselője előtt mondott beszédet az elnöki hivatalban.
Johannis felidézte, hogy a nemzeti egységet megteremtő Nagy Egyesülés óta eltelt viharos évszázad alig fele volt alkalmas arra, hogy a románság szabadon érvényesíthesse alkotó erejét és megvalósítsa az 1918 december elsején kijelölt célkitűzéseit.
Megjegyezte: minden bizonnyal az 1989-es rendszerváltás óta eltelt csaknem három évtizedben „többet is el lehetett volna érni”. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy Románia ma mégiscsak az Európai Unió része és „a világ legerősebb védelmi szövetségének”, a NATO-nak a teljes jogú tagja.
„A nemzet nagy győzelmei akkor lehetségesek, ha összetartunk, nem húzunk szét, ha az alantas személyes célok helyett magasrendű célokat tartunk szem előtt, és ha a demokratikus, civilizált és baráti népekkel szoros kapcsolatot ápolunk, nem szigetelődünk el tőlük” – idézte az Agerpres hírügynökség a román elnök szavait.
Johannis a nevelést nevezte meg a nemzet felemelkedésének alappilléreként.
Beszéde végén kifejezte meggyőződését, hogy az a hazafi, aki törvénytisztelő, szorgalmas és tisztességes polgáraiért megbecsült, európai Romániában hisz, és minden erejét ennek szolgálatába állítja.
Johannis – a parlament szerdai díszülésén mondott beszéde után – pénteken másodszor tartott a száz éve létrejött Nagy Románia eltelt évszázadára visszatekintő, jövőképét felvázoló, nagy ívű szónoklatot.
A román államfő centenáriumi beszédeiben semmilyen vonatkozásban nem említette a nemzetállami Románia területén élő nemzeti kisebbségeket, amelyek sorából ő maga is származik,
és nem reagált (még elutasító módon sem) arra a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről megfogalmazott párbeszéd-felhívásra, amely a többség és kisebbség viszonyának rendezését célozza.
