Menthetetlen helyzet? A sürgősségin dolgozó orvosok rengeteget túlóráznak a munkaerőhiány miatt
Fotó: Veres Nándor
Raed Arafat belügyi államtitkár szerint kétszer annyi szakemberre lenne szükség a sürgősségi ellátásban, mint ahány most dolgozik – nagyrészt leterhelten, folyamatosan túlórázva, rendkívüli nyomás alatt. Miközben Alexandru Rafila egészségügyi minisztert meglepte Arafat vészharangkongatása, a Krónikának nyilatkozó szakemberek megerősítették, hogy már régóta nagy problémákkal küzd a rendszer.
2022. augusztus 10., 08:392022. augusztus 10., 08:39
Sokakat meglepett a minap Raed Arafat belügyi államtitkár, amikor vészharangot kongatva kijelentette: nincs elég sürgősségi orvos a rendszerben. Még Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is úgy nyilatkozott, furcsának találja, hogy most olyasvalaki áll elő azzal, hogy nagy problémák vannak a rendszerben, aki nyolc évig koordinálta a sürgősségi képzést. A Krónikának nyilatkozó szakemberek megerősítették: „vadászni” kell a sürgősségi orvost. A hiány több mint tízéves probléma, és már rég lépni kellett volna, mert a változtatások csak évek után érnek be: tizenegy éves egyetemi és rezidensi képzés után válhat valakiből sürgősségi szakorvos.
A romániai sürgősségi egészségügyi rendszerben jelenleg 978, sürgősségre szakosodott orvos dolgozik, miközben több mint 2000 ilyen szakemberre lenne szükség – közölte a napokban Raed Arafat belügyi államtitkár. A katasztrófavédelmi főosztály vezetője rámutatott, a sürgősségi osztályokon (UPU) dolgozó orvosok rengeteget kénytelenek túlórázni a munkaerőhiány miatt. Kifejtette, ha elég sürgősségi orvos lenne, nem tűnne annyira nehéznek ez az egészségügyi ágazat, mert a személyzet nem lenne túlterhelt. „Az orvoshiány az oka, hogy a meglévő szakemberek kénytelenek túlórázni” – idézte az Agerpres hírügynökség a nyilatkozatot.
– tette hozzá a katasztrófavédelem vezetője.
„Nagyon furcsának tűnik számomra, hogy valaki, aki nyolc évig koordinálta a sürgősségi képzést, nyolc év után előáll, és azt mondja, hogy rendkívül nagy problémák vannak ebben a képzési rendszerben” – reagált Arafat nyilatkozatára Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. Szerinte a sürgősségi rendszerben dolgozók képzésének módjáról az egészségügyi minisztériumnak kell döntenie, és erre készen áll a szaktárca. Hozzátette, ehhez valószínűleg törvénymódosításra lesz szükség, de a sürgősségi rendszerben dolgozók képzésének módjáról szóló döntést – legyen szó a mentő- vagy sürgősségi egységekről – ismét az egészségügyi minisztériumra kell bízni, merthogy jelenleg ez nem az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozik.
Fotó: Haáz Vince
Az orvosi egyetemet végző fiatalok közül kevesen választják a sürgősségi szakot, mert az rendkívül megterhelő – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Béla, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE/MOGYTTE) szülészeti-nőgyógyászati tanszékének vezetője. Hozzátette, a pályakezdő szakemberek többsége a munka-magánélet harmóniát (work-life harmony) tartja szem előtt.
Az egészségügyben általában nagy a nyomás a szakembereken – a sürgősségin ez fokozódik, hiszen az első vonalban dolgozóktól elvárják, hogy mindenkinek azonnal segítsenek, miközben ez lehetetlen, folyamatosan fel kell állítani egy fontossági sorrendet. Napokig hangosak a hírcsatornák, ha egy érintett hozzátartozó azt nyilatkozza, hibázott egy orvos a sürgősségin. Viszont ha bebizonyosodik, hogy mégsem, a cáfolatra már senki sem kíváncsi, az első benyomás marad meg az emberekben.
Szabó Béla arra is felhívta a figyelmet, évekig sokan visszaéltek a sürgősségi rendszerrel: ha nem akartak várni a vizsgálatokra, vagy meg akarták spórolni a sorban állást, hívták a mentőt, és a sürgősségin mindent elvégeztek. Ez most kezd visszaszorulni, mert a sürgősségin is sokat kell várni – sajnos azoknak is, akik valóban rászorulnak a gyors ellátásra –, mert túlterhelt a rendszer. Az orvos professzor szerint az indokolatlan kéréseket törvénnyel kellene szabályozni, de ez a rendelkezés népszerűtlen lenne, ezért nem lépi meg a politikum.
– összegezte Szabó Béla.
Fotó: Haáz Vince
Kitartással, rengeteg utánajárással lehet „levadászni” egy-egy sürgősségi orvost – osztotta meg lapunkkal tapasztalatait András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója kifejtette, előfordul, hogy egy orvos csak kényszerből és nem elhivatottságból választja ezt a szakot – ezeket ki kellene szűrni, de előfordul, hogy kompromisszumot kell kötni, csak azért, hogy legyen, aki dolgozzon az osztályon. A menedzser rámutatott, már évekkel ezelőtt javasolta, hogy a kritikus szakterületeken, ahol jelentős orvoshiány van – az alapellátásban, az intenzív terápiás és sürgősségi szakterületeken –, hozzanak létre országos képzési programokat.
– részletezte az igazgató, aki szerint eddig nem volt stratégia a rezidensképzésben. Az orvostoborzás hatalmas hátránya, hogy hosszú távon kell tervezni. Ha életpályamodellként kínálják fel egy középiskolás fiatalnak a sürgősségi orvoslást, tizenegy évre van szükség, amire tényleg szolgálatot vállalhat ezen a területen.
A gondok pedig nem ma kezdődtek: András-Nagy Róbert tizenegy éve igazgató, és azóta szembesül azzal, hogy nincs elegendő sürgősségi orvos. Ha tizenegy évvel ezelőtt meghoztak volna egy döntést, kialakult volna az irányvonal a rezidensképzésben, ma már megmutatkozna az eredmény. András-Nagy Róbert hangsúlyozta, az ilyen stratégiát politikai konszenzussal kell elfogadni, hogy a kormányváltások se akadályozzák a gyakorlatba ültetését.
Évek óta kongatja a vészharangot a szakma, a betegek egyesületei, az önkormányzatok amiatt, hogy sorvad az alapellátás az egészségügyben, nincs utánpótlás, mégsem történik előrelépés ebben a kérdésben, sőt évről évre rosszabbodik a helyzet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elfogadhatatlannak tartjuk és a lehető leghatározottabban elítéljük a romániai magyarokat ért incidenseket – írta a magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán, miután tárgyalt Emil Hurezeanu román külügyminiszterrel.
Őrizetbe vettek, majd hatósági felügyelet alá helyeztek három CFR-drukkert, akik elkobozták egy Universitatea-szurkoló sálját és zászlaját. Ugyanakkor a CFR-szimpatizánsokat – köztük magyarokat – súlyosan bántalmazó U-rajongóknak nem találják a nyomát.
Emil Boc polgármesterhez és a rendőrséghez hasonlóan a Kolozsvári Universitatea néhány magyar szurkolója, továbbá egy civil szervezet is megkérdőjelezi, hogy nemzetiségük miatt bántalmaztak magyar fiatalokat futballhuligánok Kolozsváron.
Nagy a nyüzsgés a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán épülő alagutak körül és magukban a vájatokban is. A több mint 700 dolgozót és 300 munkagépet mozgósító építők immár több tíz méteres előrehaladásról tudnak beszámolni.
Szokatlan helyszínen, a parajdi sóbányában került sor a Taste of Transylvania gasztronómiai fesztiválra, amelyen erdélyi, bukaresti és budapesti csúcséttermek ételkínálatát kóstolhatta meg a rendezvényen részt vevő népes vendégsereg.
A Brassó, Kovászna és Hargita megyeiket – és nemcsak őket – célozza az az online felmérés, amely arra kérdez rá, hogy melyek a legnépszerűbb célpontok, ahová az utazók el szeretnének jutni a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtérről.
A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyházai Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének több mint felére.
Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló című kötetét mutatják be április 8-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!