Raktáron rekedt több száz Avar-dombi ezüstpénz

Avar-domb

Az Avar-domb környékén talált ezüstpénzek

Fotó: Arad Megyei Múzeum

Négy évvel ezelőtt összesen 650 ezüstpénzt találtak amatőr kincskeresők az újszentannai Avar-domb közelében, és hiába adták át a hatóságoknak a gyűjteményt, a 13. századi ritka érmék azóta az Arad Megyei Múzeum raktárában hevernek. Az Avar-domb egy réz- és vaskorban létezett földvár, amely körül egy valaha virágzó település nyomait tárták fel, és amelyet kiterjedtsége miatt a „Kárpátok Trójájaként” emlegetnek.

Pataky Lehel Zsolt

2025. március 03., 17:552025. március 03., 17:55

Három fémdetektorral felszerelkezett fiatal kutakodott 2021-ben az Aradtól mintegy 25 kilométerre északkeletre fekvő Újszentanna határában, ahol 650 ezüstpénzt találtak az Avar-domb közelében. Felfedezésüket jelentették a hatóságoknak, amelyek a régészeti leleteket az Arad Megyei Múzeumba szállították. A fiatalemberek bánatára az érméket azóta sem állították ki, pedig ők azt szerették volna, hogy mások is megcsodálhassák azokat, még jutalmat sem kértek az értékes kollekcióért – számoltak be a Temesvári Rádiónak, amelyet a G4Media portál idézett.

Az Arad Megyei Kulturális Igazgatóság képviselői szerint a pénzérméket azóta sem vizsgáltatták meg hivatalos értékbecslővel, addig pedig nem tehetők közszemlére – a becsüs szolgáltatásai viszont pénzbe kerülnek, a költségekre pedig nem volt elkülönített keret. Bogdan Blaga, az aradi múzeum igazgatóhelyettese pedig azt közölte, hogy az intézmény csak megőrzésre kapta az ezüstkincseket, azok felértékeltetése nem az ő dolguk.

Hozzátette azonban, hogy 2022 márciusában egy marosvásárhelyi numizmatikus megvizsgálta a talált tárgyakat, amelyek szerinte az 1234 és 1270 közötti évekből származnak, és egyenként 10–25 euró közötti összeget érhetnek, de a megállapítása nem tekinthető hivatalos felbecsülésnek.

Az amatőr kincskeresők felfedezésének helyszínén utóbb régészeti feltárásokat végeztek, és több cserépedény maradványait találták meg az archeológusok.

A mükénéi és trójai kultúrához hasonlítják az Avar-dombot

Méreteinél és leletgazdagságánál fogva, valamint történettudományi szempontból is az egyik legjelentősebb lelőhely az újszentannai Avar-domb (román szakkifejezéssel: Cetatea Veche), ahol először a 19. század végén bukkantak egy rézkori földvár maradványaira. 1888-ban gazdag avar-kori lelet bukkant fel, amikor a vasút építésekor, egy sírmellékletben több aranytárgyat találtak, melyek közt a legértékesebb egy tizenkét, aranyból formázott babérlevélből kovácsolt koszorú. A 20. és a 21. században több szakaszban is feltárták a majdnem 80 hektárosra becsült terület egyes részeit. Legutóbb 2022-ben végeztek ásatásokat a helyi önkormányzat, a megyei tanács, a megyei múzeum és a kulturális minisztérium együttműködésében.

A város belterületétől néhány kilométerre délre található, a vasút által átszelt ovális alakú réz- és vaskori földvár területén a tiszapolgári kultúrához köthető nekropoliszra és a hallstatti kultúra idejéből való dísztárgyakra, fegyverekre bukkantak.

Mostanra mintegy 130 hektárnyi területet tártak fel, az archeológusok szerint Kr. e. 1500 körül virágzó település lehetett ott, amely ugyancsak i. e. 1300 körül szenvedte el az első megsemmisítő támadást. Az erődítményt és a lakóházakat viszonylag hamar újjáépítették, és mintegy további 100 esztendeig prosperált a helység, amely gazdagsága révén vonzotta az ellenséges betöréseket.

Időszámításunk előtt 1250-1200 tájékán pusztult el végleg a földvár, legalábbis a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. A ritka bőséget jelzik a helyszínen talált arany és bronz műtárgyak, egyiptomi és mezopotámiai üveggyöngyök, a mai Csehország területéről származó grafitmaradványok.

Avar-domb Galéria

Régészeti munkálatok 2022-ben

Fotó: Arad Megyei Múzeum

2022-ben egy körülbelül 1700 négyzetméteres, fából és agyagból készült épület maradványait tárták fel. Victor Sava régész, az aradi múzeum munkatársa szerint a mükénéi és a trójai civilizáción kívül ez a legnagyobb ismert bronzkori építmény-maradvány. „Különleges célokat szolgálhatott, bizonyíték erre a ciklopszi mérete, a benne egykoron találtatott több helyiség, valamint az, hogy a padlóját különböző mértani alakzatokkal díszítették, fehér, fekete és vörös színekben” – nyilatkozta akkor a szakember. Emellett a földvár temetőjét is megtalálták: az egykori erődítmény délkeleti részén eddig három temetkezési halmot nyitottak meg, amelyek közül az egyik kiemelkedik a 10 ezer négyzetméteres alapterületével.

Ezek belsejében fából és agyagból készült, 44 méter hosszú és 18 méter széles „kripták” találhatók. A régészek szerint korabeli halottasházakról lehet szó.

A nemzetközi kutatócsapatnak tagja volt még Dragoș Diaconescu, a temesvári Bánság Múzeumának munkatársa, Rüdiger Krause a frankfurti Goethe Egyetemről és Hegyi Sándor (Kiotói Egyetem), továbbá az aradi múzeum munkatársai és egyetemi hallgatók.

Avar-domb Galéria

Magnetométerrel készített felvételek az Avar-domb kontúrjairól

Fotó: Arad Megyei Múzeum

Florin Gogâltan kolozsvári régész szerint nem túlzás a „Kárpátok Trójájának” nevezni az Avar-dombot.

Idézet
Ez körülbelül nyolcvan hektáron épült, míg Trója huszonkilenc hektáron terült el. Újszentannán azonban fából és agyagból építették a várfalakat, míg Tróját kőből” – mondta.

A mágneses tér mérésére használt magnetométerrel dolgoztak, ezzel határozták meg az egykori földvár kontúrjait, és a műszer által meghatározott paraméterek mentén folytatják majd a jövőben is az ásatásokat.

Újszentanna Nobel-díjas szülöttje
Az egykor sváb többségű Újszentannán (románul Sântana) ma már csak az ismert nemzetiségű lakosság 2,73 százaléka német, ugyanis a 2021-es népszámláláson 292-en vallották magukat németnek. A városnak 12 460 állandó lakosa van, de 1797-en nem nyilatkoztak a nemzetiségükről (vagy nem is vettek részt a cenzuson). A magyarok száma 117 (1,09 százalék). Újszentannán született 1962-ben, és ott is végezte az általános iskolát Stefan Hell Németországban élő fizikus, aki 2014-ben a nanoszkópia területén elért eredményéért Eric Betzig amerikai fizikussal és William Moerner amerikai kémiai-fizikussal közösen kapott Nobel-díjat.

korábban írtuk

Románia legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg
Románia legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg

Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 27., péntek

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között

„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között
2025. június 27., péntek

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján

Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján
2025. június 27., péntek

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer

Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer
2025. június 27., péntek

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán

Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán
2025. június 27., péntek

Erdélyben viharokkal, máshol kánikulával küszködnek

Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Erdélyben viharokkal, máshol kánikulával küszködnek
2025. június 25., szerda

Bihar megye akvaparkjai turisták ezreit vonzzák, Kolozs megye a nyomukba sem ér

Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.

Bihar megye akvaparkjai turisták ezreit vonzzák, Kolozs megye a nyomukba sem ér
2025. június 25., szerda

Év végéig is eltarthat az akut ivóvízprobléma a Kis-Küküllő menti településeken

Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.

Év végéig is eltarthat az akut ivóvízprobléma a Kis-Küküllő menti településeken
2025. június 25., szerda

Pert nyert a prefektúra, elveszik a visszaszolgáltatott falut

Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.

Pert nyert a prefektúra, elveszik a visszaszolgáltatott falut
2025. június 25., szerda

Elhunyt Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, közíró, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje

Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.

Elhunyt Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, közíró, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje
2025. június 25., szerda

Három jármű ütközött Élesd terelőútján, két személy életét vesztette

Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.

Három jármű ütközött Élesd terelőútján, két személy életét vesztette