Az Avar-domb környékén talált ezüstpénzek
Fotó: Arad Megyei Múzeum
Négy évvel ezelőtt összesen 650 ezüstpénzt találtak amatőr kincskeresők az újszentannai Avar-domb közelében, és hiába adták át a hatóságoknak a gyűjteményt, a 13. századi ritka érmék azóta az Arad Megyei Múzeum raktárában hevernek. Az Avar-domb egy réz- és vaskorban létezett földvár, amely körül egy valaha virágzó település nyomait tárták fel, és amelyet kiterjedtsége miatt a „Kárpátok Trójájaként” emlegetnek.
2025. március 03., 17:552025. március 03., 17:55
Három fémdetektorral felszerelkezett fiatal kutakodott 2021-ben az Aradtól mintegy 25 kilométerre északkeletre fekvő Újszentanna határában, ahol 650 ezüstpénzt találtak az Avar-domb közelében. Felfedezésüket jelentették a hatóságoknak, amelyek a régészeti leleteket az Arad Megyei Múzeumba szállították. A fiatalemberek bánatára az érméket azóta sem állították ki, pedig ők azt szerették volna, hogy mások is megcsodálhassák azokat, még jutalmat sem kértek az értékes kollekcióért – számoltak be a Temesvári Rádiónak, amelyet a G4Media portál idézett.
Az Arad Megyei Kulturális Igazgatóság képviselői szerint a pénzérméket azóta sem vizsgáltatták meg hivatalos értékbecslővel, addig pedig nem tehetők közszemlére – a becsüs szolgáltatásai viszont pénzbe kerülnek, a költségekre pedig nem volt elkülönített keret. Bogdan Blaga, az aradi múzeum igazgatóhelyettese pedig azt közölte, hogy az intézmény csak megőrzésre kapta az ezüstkincseket, azok felértékeltetése nem az ő dolguk.
Az amatőr kincskeresők felfedezésének helyszínén utóbb régészeti feltárásokat végeztek, és több cserépedény maradványait találták meg az archeológusok.
Méreteinél és leletgazdagságánál fogva, valamint történettudományi szempontból is az egyik legjelentősebb lelőhely az újszentannai Avar-domb (román szakkifejezéssel: Cetatea Veche), ahol először a 19. század végén bukkantak egy rézkori földvár maradványaira. 1888-ban gazdag avar-kori lelet bukkant fel, amikor a vasút építésekor, egy sírmellékletben több aranytárgyat találtak, melyek közt a legértékesebb egy tizenkét, aranyból formázott babérlevélből kovácsolt koszorú. A 20. és a 21. században több szakaszban is feltárták a majdnem 80 hektárosra becsült terület egyes részeit. Legutóbb 2022-ben végeztek ásatásokat a helyi önkormányzat, a megyei tanács, a megyei múzeum és a kulturális minisztérium együttműködésében.
A város belterületétől néhány kilométerre délre található, a vasút által átszelt ovális alakú réz- és vaskori földvár területén a tiszapolgári kultúrához köthető nekropoliszra és a hallstatti kultúra idejéből való dísztárgyakra, fegyverekre bukkantak.
Időszámításunk előtt 1250-1200 tájékán pusztult el végleg a földvár, legalábbis a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. A ritka bőséget jelzik a helyszínen talált arany és bronz műtárgyak, egyiptomi és mezopotámiai üveggyöngyök, a mai Csehország területéről származó grafitmaradványok.
Régészeti munkálatok 2022-ben
Fotó: Arad Megyei Múzeum
2022-ben egy körülbelül 1700 négyzetméteres, fából és agyagból készült épület maradványait tárták fel. Victor Sava régész, az aradi múzeum munkatársa szerint a mükénéi és a trójai civilizáción kívül ez a legnagyobb ismert bronzkori építmény-maradvány. „Különleges célokat szolgálhatott, bizonyíték erre a ciklopszi mérete, a benne egykoron találtatott több helyiség, valamint az, hogy a padlóját különböző mértani alakzatokkal díszítették, fehér, fekete és vörös színekben” – nyilatkozta akkor a szakember. Emellett a földvár temetőjét is megtalálták: az egykori erődítmény délkeleti részén eddig három temetkezési halmot nyitottak meg, amelyek közül az egyik kiemelkedik a 10 ezer négyzetméteres alapterületével.
A nemzetközi kutatócsapatnak tagja volt még Dragoș Diaconescu, a temesvári Bánság Múzeumának munkatársa, Rüdiger Krause a frankfurti Goethe Egyetemről és Hegyi Sándor (Kiotói Egyetem), továbbá az aradi múzeum munkatársai és egyetemi hallgatók.
Magnetométerrel készített felvételek az Avar-domb kontúrjairól
Fotó: Arad Megyei Múzeum
Florin Gogâltan kolozsvári régész szerint nem túlzás a „Kárpátok Trójájának” nevezni az Avar-dombot.
A mágneses tér mérésére használt magnetométerrel dolgoztak, ezzel határozták meg az egykori földvár kontúrjait, és a műszer által meghatározott paraméterek mentén folytatják majd a jövőben is az ásatásokat.
Újszentanna Nobel-díjas szülöttje
Az egykor sváb többségű Újszentannán (románul Sântana) ma már csak az ismert nemzetiségű lakosság 2,73 százaléka német, ugyanis a 2021-es népszámláláson 292-en vallották magukat németnek. A városnak 12 460 állandó lakosa van, de 1797-en nem nyilatkoztak a nemzetiségükről (vagy nem is vettek részt a cenzuson). A magyarok száma 117 (1,09 százalék). Újszentannán született 1962-ben, és ott is végezte az általános iskolát Stefan Hell Németországban élő fizikus, aki 2014-ben a nanoszkópia területén elért eredményéért Eric Betzig amerikai fizikussal és William Moerner amerikai kémiai-fizikussal közösen kapott Nobel-díjat.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Előzetes letartóztatásba került egy 36 éves férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakolt egy néhány napja eltűntnek nyilvánított kiskorút – számolt be szerdán a Kovászna megyei rendőrség.
Két székelyföldi mezőgazdasági szakember kapott Széchenyi Imre Díjat Nagy István agrárminisztertől Szent István ünnepe alkalmából.
A magyarság nem hasonult meg és semmilyen nyomásra nem mond le Szent István értékeiről, megtartotta a keresztény Magyarországot abban a valójában, amelyben az államalapító király ezer évvel ezelőtt ráhagyta – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc Kolozsváron.
Egy személy életét vesztette szerdán Fehér megyében, az A1-es autópályán, miután egy teherautó elgázolta.
A nemzet születésnapja nemcsak az ország ünnepe, hanem minden magyaré – hangoztatta Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerdán a szatmárnémeti római katolikus székesegyházban a Partiumi Magyar Napok keretében rendezett augusztus 20-i ünnepségen.
A Házsongárd Alapítvány civil kitartása és a budapesti Nemzeti Örökség Intézet intézményi tapasztalata találkozott egy kerekasztal-beszélgetésen, az idei Kolozsvári Magyar Napok keretein belül.
A kolozsvári Kétágú-templom tornyában működő Hóstáti Múzeumba látogattunk el a Gazdaszemmel sorozat e heti videós riportjában.
Van-e logika Donald Trumpnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének a vonalvezetésében? A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa udvarán tartott kedd délutáni pódiumbeszélgetés résztvevői szerint nem könnyű ezt felfedezni, de minden bizonnyal van.
Nagyon sok összetevője van annak, hogy a külhoni magyarok többsége a Fidesz-KDNP-t támogatja, ugyanakkor igazságtalan és alaptalan elmarasztalni őket amiatt, hogy részt vesznek a magyarországi választáson – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon.
Munkagépekből mintegy 2000 liter gázolajat lopott el az az öt Bihar megyei fiatal, akik ellen minősített lopás vádjával nyomoz a rendőrség. Valamennyiüket őrizetbe vették.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!