Fotó: Televizio.sk
Szoboravatással kezdik a mezőpaniti II. Rákóczi Ferenc-emlékút kialakítását: a terv első „stációjaként” október 14-én, szombaton a fejedelem büsztjét helyezik a süttői mészkőből készített talapzatra a községháza elé.
2017. október 11., 11:132017. október 11., 11:13
Pogány Gábor Benő szolnoki képzőművész bronzba öntött alkotása ajándékként érkezik a Marosvásárhely közelében fekvő faluba. Az ígéretek szerint a két adományozó, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és L. Simon László országgyűlési képviselő, volt államtitkár is jelen lesz az avatóünnepségen.
Történelmi források alapján II. Rákóczi Ferenc 1707-ben haladt át Mezőpaniton, egyes feljegyzések szerint nagyjából ismert is az a hely, ahol az uralkodó és kísérete a székely falu határában megpihent.
A fejedelem Radnótról jövet, Mezőbánd és Marosvásárhely között állt meg Paniton, mielőtt az április 5. és 21. közötti országgyűlésre ért volna. A vártemplomban a küldöttek teljhatalommal ruházták fel, történelmi döntésükkel pedig Erdély elszakadását jelezték a Habsburg-háztól.
megtanítani a mezőpaniti gyermekeknek, hogy Erdély és a magyarság történelmének egy apró kis része a falunkhoz kötődik. Ezért második lépésként majd egy emlékhelyet is állítanánk a határban, majd egy Rákóczi-utat alakítanánk ki, a falu központjában utcát vagy teret neveznénk el a fejedelemről” – számolt be a Krónikának terveiről Bodó Előd Barna, a település új polgármestere.
A fiatal elöljáró hálával említi a faluból származó Barabási Endre küküllővári református lelkész, valamint Ráduly Csongor történelem szakos tanár nevét. Előbbi a Rákóczi-kultusz megteremtésének ötletével, utóbbi néhány fontos tanulmánnyal szolgált.
Ezekből kiderült, hogy a település másik határában, a Mezőmadaras felé vezető út mellett, 1708-ban az utolsó jelentősebb kuruc–labanc harc folyt.
Sokáig egy róla elnevezett kút „igazolta” a király jelenlétét. A kút már rég nem létezik, de Bodó Előd Barna jó ötletnek tartja annak visszaállítását és egy további emlékhely kialakítását.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
szóljon hozzá!