Válogatósak. Emelt díjszabást számolhatnak fel annak, aki nem gyűjti szelektíven a hulladékot
Fotó: Euritech.ro
Hamarosan lejár annak az uniós vállalásnak a határideje, amelyet Románia tett hulladék-újrahasznosítás terén. Bár az önkormányzatok már most tetemes összegeket fizetnek a nem megfelelően működő szelektív szemétgyűjtés miatt, egyes érintettek szerint teljesíthető, hogy jövőre újrahasznosítsák az ország hulladékának 50 százalékát.
2019. február 15., 08:142019. február 15., 08:14
Hatalmas büntetőilletéket fizetnek az önkormányzatok, mert nem sikerül teljesíteni a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó vállalásokat. Bár a települések már most nagy összegeket fizetnek a környezetvédelmi alapba az újrahasznosítás elmulasztásáért,
Nagyvárad önkormányzatának az elmúlt évre becslések szerint 700 ezer lejes „büntetést” kell átutalnia a környezetvédelmi alapba. Pálhegyi Zoltán, a nagyváradi RER köztisztasági vállalat ügyvezetője nemrég a sajtónak arról számolt be, hogy a vegyes hulladék aránya 45 százalékra csökkent, a lebomló hulladék 29 százalékot tett ki, míg az újrahasznosítható, szelektíven gyűjtött hulladék aránya 26 százalékos volt. Kovászna megyében tavaly 20 százalék körül válogattak külön újrahasznosítható hulladékot.
Bár Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy is országosan élen jár a szelektív gyűjtésben, ezekben a városokban sem sikerült teljesíteni a tavalyra előírt 35 százalékos vállalást, így a különbözet után
Tóth Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere – aki korábban évekig vezette a helyi köztisztasági vállalatot – lapunknak elmondta, már hét éve fizetik az önkormányzatok a büntetőilletéket, ám az évek során a vállalás mértéke és az illeték összege is folyamatosan változott. „Még mindig zajlik az iszapbirkózás: valószínűleg évekbe telik, amire letisztul a helyzet, ám az biztos, hogy az európai uniós vállalás értelmében Romániának 2020-ig újra kell hasznosítania a hulladék 50 százalékát” – részletezte a szakember.
Szerinte ez a cél nem teljesíthetetlen: ha a lebomló, komposztálható hulladék kikerül a vegyes szemétből, akkor lényegesen csökken annak a mennyisége, és akkor az ehhez arányított újrahasznosított hulladék százalékos aránya megugrik. Tóth Birtan Csaba emlékeztetett, évekkel ezelőtt 15 százalékos vállalást kellett teljesíteni, de 100 lej volt a különbözetre kirótt tonnánkénti illeték. Aztán módosították a jogszabályt, a teljesítendő célt növelték, az illetéket csökkentették. Ez most úgy áll, hogy tavaly 35 százalékot kellett szelektíven gyűjteni, a büntetőilleték tonnánként 30 lej volt. Erre az évre már 42 százalékot kell teljesíteni, és marad a 30 lejes illeték.
– részletezte a szakember.
Tóth Birtan Csaba úgy véli, még vannak lehetőségek: sokat lehet javítani a mutatókon, például azzal, ha a lebomló biohulladékot külön gyűjtik. A köztisztasági vállalatok jutalmazással, büntetéssel is próbálják rávenni az embereket, hogy válogatva gyűjtsék a szemetet, ám például ezt a büntetőilletéket nem vehetik be árképző tényezőként. Ugyanakkor
Tóth Birtan Csaba szerint úgy kellene módosítani a szabályzatot, hogy a büntetőilleték egy részét ebből az emelt díjszabásból lehessen utalni a környezetvédelmi alapba, azaz az önkormányzatoknak ne kelljen az adólejekből kifizetniük a teljes összeget. Az alpolgármester hozzátette: az EU-s kötelezettség úgy szól, hogy 2020-ig 50 százalékkal kell csökkenteni a lerakókba szállított szemetet, de valamilyen módon az egész mennyiséget kezelni kell. Szakemberek szerint ugyanis a hulladékgazdálkodás lényege, hogy az egész lánc – a szemételszállítástól a kezelésig és a semlegesítésig – megfizethető legyen a lakosságnak.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!