2009. augusztus 10., 11:462009. augusztus 10., 11:46
Noha honlapján és sok más médiumban az MCSMSZ már több hónapja népszerűsíti a felhívást, amelyben kiemeli, hogy a jelentkezők közt elsőbbséget élveznek a Csángóföldről tanulmányaik elvégzése végett elszármazott értelmiségiek, eddig egyetlen olyan csángó sem jelentkezett a 2009/2010-es tanévre Moldvába tanárnak, aki magyarul végezte tanulmányait. Jelentkezett ugyanakkor 110, zömében magyarországi nyugdíjas pedagógus, a tapasztalatok szerint azonban az idősebbek nehezebben bírják a csángóföldi missziót, az anyaországiak pedig – a kulturális különbségek miatt – sok esetben nehezen tudnak alkalmazkodni a gyerekekhez. A magyar állampolgárok jelenlétének a román hatóságok felé történő „legitimálása” is meglehetősen kényes. „Elsősorban a magyar nyelven tovább tanult csángó értelmiségieket szerettük volna hazacsalogatni, de ők távol maradnak. A következő célcsoport a fiatal erdélyi pedagógusoké, de bárki jelentkezhet moldvai magyartanárnak” – közölte Hegyeli Attila oktatási programfelelős.
Hegyeli Attila elmondta: legfőbb feltétel, hogy a jelentkező jól tudjon bánni a gyerekekkel, hiszen a Csángóföldön olyan pedagógusnak kell lenni, akihez akkor is eljárnak a diákok hónapokon, éveken át, ha egyébként az számukra nem kötelező – mint ahogy valóban nem kötelező a gyerekeknek sem az iskolai, sem az iskolán kívüli foglalkozásokon való részvétel. „Moldvában magyartanárnak lenni szinte azonos a „szolgálati magyar” szerepével, ugyanis mi képviseljük a magyarságot az illető faluban: hozzánk jönnek, ha le szeretnének fordítatni egy Magyarországról érkező levelet, de nekünk kell fölvállalnunk az iskolai kérvények begyűjtését, az oktatási-nevelési támogatások esetében is mi segítünk a szülőknek, kapcsolattartók is vagyunk a közösség és az MCSMSZ közt” – illusztrálja a csángóföldi misszió lényegét Hegyeli.
Különben a 2000-ben indult moldvai csángó oktatási program (amely előtt az ötvenes évek kivételével soha sem volt magyar nyelvű oktatás a Kárpátok keleti felében) keretében jelenleg 21 településen folyik magyar nyelvű oktatás óvodáskortól érettségiig, de legfőképpen a 7–14 éves korosztály számára. Mindez 21 településen mintegy 1500 diákot jelent, azonban becslések szerint Bákó megyében még mintegy 9000, valamilyen szinten magyarul értő, beszélő iskoláskorú gyerek él, összesen közel 50 településen. A most betöltött 42 pedagógusi helyből idén ősztől 12 – Magyarfaluban, Külsőrekecsinben, Klézsén, Pokolpatakon, Bákóban, Nagypatakon, Szitáson – megüresedik, elsősorban ezeket kell betölteni, de lehet jelentkezni eddig „meg nem hódított”, például Bogdánfalvára, Bahánára, Forrófalvára, Oneşti-re vagy Comăneşti-re is. „A jelölteknek legkésőbb augusztus 14-éig kellene jelentkezniük, hiszen 16-án már kezdődik a módszertani táborunk, ahová azokat szeretnénk meghívni, akikkel együtt fogunk dolgozni egész évben” – nyilatkozta Hegyeli.
Az MCSMSZ minden román állampolgárt munkakönyves állásra szerződtet, a tanárok havi bére általában összességében meghaladja a román állami oktatási rendszerben elérhető nettó fizetést, a szövetség továbbá biztosítja a lakhatási feltételeket: saját tulajdonú vagy bérelt házban szolgálati lakást és annak rezsiköltségeit fedezi. Jelentkezni egyébként önéletrajzzal és rövid motivációs levéllel az attilahegyeli@csango.ro címen, érdeklődni pedig a 0722-627656-os telefonszámon lehet. Így tett annak idején a Kovászna megyei Molnár Imola is, aki Magyarfaluban tíz hónapon keresztül oktatott délutánonként öt iskolás, szombatonként pedig egy óvodai-csoportot, most azonban magánéleti okokból kénytelen elhagyni a csángó falut. „Sok gyereknek én voltam az „osztályfőnöke” és „szülője” egyaránt, egy idő után már hazajártam Magyarfaluba. Csodálatos kultúrával ismerkedtem meg, amely magában foglal a népdalokon, táncokon, régi hiedelmeken túl még rengeteg olyan értéket, amelyekre e kis népcsoport büszke lehet. Éppen ezért szeretnék olyan személyt magam helyett, aki a maga módján lelkiismeretesen továbbviszi az ügyet” – hangsúlyozza a katolikus vallás–német szakos pedagógus.
A fiatal magyar családokkal, magyar gyermekekkel erősödik a magyar jövő, ezért ezt kell szolgálnia a nemzetpolitikai intézményrendszer minden ágának – jelentette ki Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár szerdán a Tusványoson.
A politikai küzdelem a szuverenisták és a föderalisták között most kezd kialakulni és a következő évtizedekben meghatározó lesz – jelentette ki Magyarország európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán Tusnádfürdőn.
Nem fogadja el az unitárius egyház Beke Mihály Andrásnak a korábbi állításait visszavonó válaszát: továbbra is rágalomnak tartja a diplomata állításait és konkrétumok megnevezését kérik tőle – közölte szerdán honlapján a Magyar Unitárius Egyház.
A keddről szerdára virradó éjszaka három, a Radnai-havasokban kiránduló fiatal kért segítséget a 112-es segélyhívó számon, miután a Nagy-Pietrosz csúcs közelében egy medve megközelítette a sátrukat.
Nagyvonalakban egyetért a kormány által javasolt megszorító intézkedésekkel Dominic Fritz, Temesvár polgármestere, de úgy gondolja, hogy a polgármestereknek „nagyobb szabadságot” kellene biztosítani a felelősségvállalás terén.
A július közepén beköszöntő esős idő miatt a Partiumban is kitolódott a kalászosok aratása, ezekben a napokban azonban a legtöbb helyen gabonasilókba kerül a termés. Gazdaszemmel című videós sorozatunk e heti részében Biharfélegyházára látogattunk.
Sajnálja Beke Mihály András, hogy a Magyar Unitárius Egyház félreértette a Kompország című podcastben elhangzott szavait és szándékát.
A Bákó megyei Lábnyikon szerveztek nyelvi tudást fejlesztő tábort csángó és székelyföldi gyerekeknek – közölte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.
Bírósági úton próbálja a román irányítású nagyváradi önkormányzat kilakoltatni Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátot a belvárosi premontrei rendházból.
A kolozsvári városháza nem tervezi az alkalmazottak számának csökkentését az Ilie Bolojan miniszterelnök által bejelentett, a közigazgatás reformját célzó intézkedések nyomán – jelentette ki egy rádiós interjúban Dan Tarcea alpolgármester.