– mutatott rá. A 2010-ben lerakott alapokat azóta „cizellálják”, de azok fixek és beváltak – értékelt. Kiemelte: a magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden magyar nemzetrésze fennmarad. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsák, szükség van a gazdaságilag és diplomáciailag erős anyaország mellett a külhoni magyarság identitásának megőrzésére. Óvodától az egyetemig ebbe minden beletartozik – mondta, hozzátéve: 2010-ben visszaállították a Máértet, ami nem pusztán tanácskozó fórum, hanem jelentős döntéshozó szerv is. A Máérten a határon túli magyar vezetők döntenek a nemzeti jelentőségű intézményekről – hangsúlyozta. Kiemelte:

Kitért a diaszpóratanács létrehozására is, amely kifejezetten a diaszpóra ügyeivel foglalkozik, képviselői jelen vannak a Máérten is. Támogatásukat célozza a Kőrösi Csoma Sándor Program. A miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte a külhoni magyar tanulmányi kirándulások megvalósítását célzó Határtalanul! programot, amely elősegíti a személyes kapcsolatok kialakítását is. Ez minden nemzetrésznél olajozottan működik.

Beszámolt a honosítás alakulásáról is, amely a nemzet közjogi egységét jelenti.

A gazdasági támogatásokról kiemelte: ha helyben a magyarság nem tud megélni, akkor magyar szempontból kiürülnek az érintett külhoni területek. Ezért fontos a gazdasági támogatás, ami a külügyi tárca égisze alatt valósulhat meg. Ez a magyar gazdaságnak, a külhoni régióknak, a szomszédos államoknak is jó.

Semjén Zsolt azt mondta: nem mindegy, hogy magyar polgármesterek dolgoznak-e vagy sem, jelen vannak-e az adott ország parlamentjében, illetve kormányában. Kiemelte, hogy a határon túli magyarok 94 százaléka támogatta a kormány munkáját.
     
A testület végül 6 igen szavazattal egyhangúlag támogatta Semjén Zsolt kinevezését. Az ülés elején koszorút helyeztek el a bizottsági teremben Esterházy János felvidéki magyar mártírpolitikus emléktáblájánál.