Fotó: MTI
2009. október 05., 09:102009. október 05., 09:10
Miközben Magyarországon és Romániában rendezetlen az otthon szülés jogi szabályozása, a szakorvosok a határ itteni és túloldalán egyaránt ellenzik, és kockázatosnak tartják a gyermek világra segítésének otthon történő, tervezett módszerét. Geréb Ágnest nemrég a babahordozás hete keretében hívta meg Kolozsvárra az Életfa Családsegítő Egyesület, korábban pedig Marosvásárhelyen is megfordult.
Dr. Geréb Ágnes erdélyi előadásainak szervezői rendszerint várandós anyukák, apukák, gyerekre vágyók, illetve olyan szakemberek számára hirdetik az önmagát független bábaként is meghatározó budapesti orvos szülésfelkészítéseit, akik maguk is bábák vagy dúlák (asszonytársi segítők) szeretnének lenni, illetve hasonló tréningeket tartanának. Az otthon szülés hívei többek között azt hirdetik: vissza kell adni az anyák hitét, hogy minden művi beavatkozás nélkül képesek megszülni gyermeküket, ezzel egy időben pedig a választás jogát is meg kell adni az asszonyoknak arra, hogy az idegen környezet, a kórház rideg falai helyett családi környezetben hozzák világra újszülöttjüket.
Noha Magyarországon több független bába és dúla foglalkozik otthoni szülés levezetésével, ezt a módszert legtöbben Geréb Ágnes nevével társítják. A korábban a szegedi szülész-nőgyógyászaton dolgozó szakorvos az elmúlt húsz évben rendszeresen vezet otthon szüléseket, fejt ki aktív tevékenységet eme szülési mód népszerűsítése érdekében, annak ellenére, hogy 2007-ben az anyaországi bíróság jogerősen három évre eltiltotta a szülész-nőgyógyász szakma gyakorlásától egy 2000-ben lezajlott szülés során elkövetett foglalkozási szabálysértés miatt.
Geréb Ágnes ellen azóta több büntetőpert is indított a budapesti főügyészség: idén augusztusban egy 2007 szeptemberében levezetett szülés miatt – mivel közben meghalt az újszülött – halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emeltek vádat ellene, két héttel ezelőtt pedig azért állították bíróság elé (ugyancsak gondatlan veszélyeztetés miatt), mert 2007 októberében a kezei alatt kivérzett állapotba került vajúdó nőt kórházba kellett szállítani. Szintén kórházba került szeptember 18-án Solymáron is egy, a Geréb Ágnes által levezetett otthon szülésnél világra jött baba; lapunk információi szerint ugyanakkor a független bába már Erdélyben is folytatott otthon szülést.
Magyarországon hosszú évek óta vita övezi a tervezett otthon szülés módszerét. A mindenkori kormányok egészségügyi miniszterei többször ígéretet tettek a jelenség törvényi szabályozására, ez azonban nem történt meg, többek között azért, mert például a magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium többször kifejtette: határozottan ellenzi az otthon szülést, a szakmai fórum szerint ugyanis ez kockáztatja az édesanyák és újszülöttek egészségét, életét, mivel nem teremthetők meg a biztonságos szülésvezetés ama szakmai feltételei, amelyek a kórházak szülészeti osztályán rendelkezésre állnak.
Nem engedélyezett a módszer Romániában sem, ahol a szakorvosok ugyancsak óvják az anyákat a kórházon kívüli szüléstől. Dr. Zsigmond István kolozsvári szülész-nőgyógyász úgy véli, elvileg és emberileg elfogadható lenne a családbarát körülményeket, kényelmet hirdető otthon szülés, a szülőknek azonban tudniuk kell: ha ezt a módszert választják, akkor elfogadják, hogy növekszik a magzat- és kismama-elhalálozás esélye.
„Ebben az esetben, ha komoly komplikáció lép fel, a terhes nő gyakorlatilag lemond a magzatról, hiszen súlyosan veszélyezteti az életét. Sokszor kórházi körülmények között sincs idő gyors beavatkozásra, hát akkor még megfelelő felszerelések hiányában, a kismama otthonában. Erős vérzések, mély szakadás esetén például minden perc számít, arról nem beszélve, hogy az otthon szüléskor előállt hasonló helyzetek nyomán kórházba szállított pácienst előzetes vizsgálatok híján a kórházi szakorvos képtelen azonnali ellátásban részesíteni, hiszen nem elégedhet meg mindazzal, amit a bába elmond neki” – nyilatkozta lapunknak a kincses városi szakorvos, aki sokkal inkább olyan kórházi körülmények kialakítását szorgalmazza, amely növeli a várandós anyák otthon- és komfortérzetét.
Hasonlóképpen vélekedik dr. Nagy-Rozsnyai István kézdivásárhelyi szülész-nőgyógyász is, aki korábban baráti társaságából beszélt le valakit az otthon szülésről. „Papp Zoltán neves budapesti professzorhoz hasonlóan én is azt vallom: több évtizedbe tellett, amíg bevittük a szüléseket a kórházba, így nem kellene onnan ismét kivinni. Még korszerű kórházi műtőben, teljes orvosi-asszisztensi gárda felügyelete mellett is történhetnek bajok, hát még otthon, ahol nem lehet steril környezetet teremteni, így fokozott a fertőzés veszélye, vérzés esetén pedig elhalálozhat a kismama, mire a mentő kiérkezik” – állapította meg lapunknak a kézdivásárhelyi szakorvos.
Nagy-Rozsnyai István hozzáteszi, az esetek 95 százalékában valóban olyan könnyen folyik le egy szülés, hogy a szülők sokszor joggal érzik úgy, ehhez nem is kellenek kórházi körülmények, a fennmaradó öt százalék esetében viszont olyan komplikációk állnak elő, amelyet kórházon kívül lehetetlen megoldani. „Szülészorvosok legnagyobb drámája, ha meghal a vajúdó nő, az ezeket az eseteket vizsgáló konzílium a legapróbb előírásokat számon kéri. Otthoni szülés esetén azonban ezeknek az előírásoknak a tíz százalékát sem lehet betartani, ezt a módszert én helytelenítem” – szögezte le a szülész-nőgyógyász.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.