És a helyzet a két választás között akár drasztikusan is megváltozhat, nemcsak a pártok megítélését, hanem a szavazás körülményeit illetően is, ami nagymértékben csökkentheti a helyhatósági választás parlamenti szavazásra vonatkozó, úgynevezett előrejelző képességét” – fogalmazott Pászkán.

„Az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkenő tendenciát lehetett tapasztalni a helyhatósági választásokon, a 2000-es években ez ötven százalék alá csökkenve. Az egyetlen kivétel 2012-volt, amikor a polgármesterek egyetlen fordulóban történő megválasztásának bevezetése megnövelte a részvételi hajlandóságot, de az újdonság varázsának eltűnése után, 2016-ban már újra ötven százalék alatt volt a részvétel. A borúlátó becslések szerint még az is elképzelhető, hogy a mostani választáson harminc-harmincöt százalékra csökken a részvételi arány” – hangsúlyozta a nagybányai származású elemző.

„Bezavaró” tényezők

Szerinte külön nehezíti az előrejelzéseket, hogy a pártok rangsorában jelentős változásokat okozhat, ha a távolmaradás kor- vagy területspecifikus lesz. „Tekintettel arra, hogy Bukarestben a statisztikai hibahatáron belül van a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös jelöltje, Nicuşor Dan és a Szociáldemokrata Párt jelöltje, Gabriela Firea főpolgármester támogatottsága közötti különbség, a fenti változók miatt bármilyen eredmény elképzelhető.

A PSD számára pedig elsősorban a belső káosz leküzdésében segítheti a jelenlegi vezetést, és esélyt adhat az eljelentéktelenedés, a másodvonalbeli kategóriába kerülés elkerülésére” – vázolta a helyzetet Pászkán Zsolt.

Az elsődleges veszély

Ami az RMDSZ, a kis magyar pártok, valamint a román alakulatok színeiben induló magyar jelöltek esélyeit illeti, az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgató elemző azt mondta, az RMDSZ számára a román pártokat is fenyegető járványhelyzetből fakadó választói távolmaradás jelenti az elsődleges veszélyt. Emlékeztetett rá: a jelenlegi „frontvárosokban”, Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt nem indított magyar ellenjelölteket, az egyetlen ilyen jellegű versenyre csak Nagyváradon kerül sor.

– tette hozzá. Az elemző szerint az USR a politikai – és távlatilag akár etnikai – asszimilációra nyitott „progresszív” magyar fiatalokat és nagyvárosi értelmiségieket célozza meg, az „européer” közösségbe történő betagosítást ígérve a közösségi érdekek elfelejtéséért cserébe.

A magát regionális pártként meghatározó és településenként – legalábbis egyelőre – viszonylag vagy látszólag „autonóm sejtekként” működő Szabad Emberek Pártja (POL) rendelkezik magyar közösségi érdekeket vállaló képviselőjelöltekkel, de ezek általában nem új szereplők a politikában, hanem valamelyik magyar párt, szervezet csalódott, háttérbe szorított tagjai, így a választási sikerességük elsősorban attól függ majd, hogy korábbi megválasztásuk milyen mértékben volt a személyes érdemük – vélte Pászkán. A politikai elemző szerint érdekes lesz majd látni, a magyar szavazatokra pályázó román pártok a politikailag eddig is aktív magyar választókból hasítanak ki maguknak egy szeletet, vagy képesek lesznek szavazásra bírni eddig közömbös, vagy román pártokra szavazó és/vagy részben asszimilálódott magyarokat is.