Fotó: Agerpres
Szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte Tőkés László egy tegnapi temesvári megemlékezésen, hogy Marosvásárhely önkormányzata szobrot emel annak a román hadseregtábornoknak, aki húsz évvel ezelőtt belelövetett a kommunista rezsim ellen tüntető tömegbe. Az 1989-es népfelkelés első halottjaként számon tartott Újvárossy Ernő emléke előtt tisztelgő, a temesvár-belvárosi református templomban tartott istentiszteleten a volt püspök felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a vásárhelyi képviselő-testület Románia egykori vezérkari főnökének, Ştefan Guşának készül emlékművet állítani, akit 1989 decemberében Nicolae Ceauşescu éppen azért küldött Temesvárra, hogy elfojtsa a rendszerváltozást előidéző megmozdulást.
Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Maros-parti város önkormányzata szeptember 10-i ülésén a Ştefan Guşă tábornok emlékét ápoló alapítvány kezdeményezésére döntött a büszt felavatásáról, az ügy pikantériája pedig, hogy a javaslatot testületileg támogatta a képviselő-testület tízfős RMDSZ-frakciója is. A magyar tanácsosok azzal magyarázták beleegyezésüket, hogy nem ismerték a hadügyminiszter-helyettesi posztot betöltő Guşának a forradalom idején betöltött szerepét és „viselt dolgait”, továbbá ígéretet kaptak román kollégáiktól, hogy „cserébe” szobrot kaphat a városban a 2006-ban elhunyt Sütő András Kossuth-díjas író is.
Él a kultusz.Guşă szobra szülőfalujában, a Buzău megyei Spătaruban |
Tőkés László a hét végén nyilatkozatot is közzétett az ügyben, amelyben nacionál-kommunista természetűnek, áldemokratikusnak nevezi a vásárhelyi testület döntését, emlékeztetve a Krónikában is napvilágot látott tényekre, miszerint Ştefan Guşă tábornokot az 1990-ben a Petre Roman-kormány által kinevezett vizsgálóbizottság, 1997-ben pedig a katonai ügyészség ismételten bűnösnek találta a temesvári vérengzések elkövetésében, és ennek megfelelően bíróság elé állítását indítványozta. (Erre a volt vezérkari főnök 1994-ben bekövetkezett halála miatt nem került sor – szerk. megj.) Sőt Tőkés feltárja azt is, hogy 1989 végén a Nemzeti Megmentési Front tagjaként, a Ion Iliescu által elnökölt válságtanácskozás egyik résztvevőjeként tanúja volt azoknak az erőfeszítéseknek, melyek a Guşă szervezte „államcsíny” leszerelésére irányultak.
„Az Európai Parlament képviselőjeként, valamint az egyesült Európába vezető út első állomásának számító Temesvár egykori lelkipásztoraként – a megszenvedett város és egyházaink ökumenikus közösségében – erélyesen tiltakozom a tömeggyilkos Ştefan Guşă tábornok szobrának a felállítása ellen, egyben pedig az erre vonatkozó határozat azonnali visszavonására és a hatalmi erőszak áldozatainak, családtagjaiknak a megkövetésére szólítom fel a marosvásárhelyi önkormányzatot” – szerepel Tőkés állásfoglalásában. Az EMNT elnöke szerint az RMDSZ-frakció testületi lemondásával tehetné jóvá a szobor felállításához nyújtott „cinkos” támogatását, Tőkés ugyanis úgy véli: Sütő András marosvásárhelyi szobrának felállítása nem képezheti elvtelen alku vagy opportunista politikai „ellenszolgáltatás” tárgyát.
A bukaresti ítélőtábla döntése alapján ismét bebörtönözték a hét végén a ’89-es forradalom idején elkövetett népirtás miatt 15 évre ítélt Victor Athanasie Stănculescu tábornokot, Ioan Chiţac tábornokot pedig kórházi kezelésre szabadlábra helyezték. Ştefan Guşához hasonlóan a temesvári felkelés elfojtásában részt vevő Stănculescut májusban rossz egészségi állapota miatt engedték ki egyéves orvosi kezelésre; az állítása szerint súlyos szív- és érrendszeri betegségben szenvedő főtisztet nemrég egy bukaresti kaszinóban újságírók érték tetten szórakozás közben. |
Tőkés különben mélységesen elvtelennek és kegyeletsértőnek tartja Csegzi Sándor vásárhelyi alpolgármesternek Guşă és Sütő történelmi megítélésével kapcsolatos állásfoglalását, leszögezve: „a soviniszta erőszaknak áldozatul esett író, valamint a diktatúra hatalmi gépezetének bűncselekményeiben részes tábornok közé semmiképpen sem tehető egyenlőségjel”. Mint ismeretes, az RMDSZ-es elöljáró a Krónikának úgy nyilatkozott: „a románság szemében esetleg Sütő András is ugyanolyan lehet, mint számunkra (a magyarság számára – szerk.megj.) Guşă tábornok”.
A tábornokszobor ügye a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén is hangsúlyt kapott. Borbély László parlamenti képviselő úgy vélekedett: az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciója több ízben is téves döntéseket hozott, a legutóbbi pedig éppen az volt, amikor megszavazta, hogy a volt vezérkari főnöknek szobrot állítsanak a városban. Ennél is tovább ment Markó Béla, aki a történtek miatt a magyar tanácsosok megrovását sem zárta ki, rendkívül rossz döntésnek nevezve, hogy a marosvásárhelyi frakció a „román nacionalizmust tápláló” csoportokkal együtt támogatta a szobor felállítását.
„A marosvásárhelyi RMDSZ-frakció egymás után követi el a bakikat. Úgy gondolják a városi tanácsosok, hogy senkinek nem tartoznak elszámolással. Elfogadták, hogy a városban szobrot állítsanak Ştefan Guşának; mellesleg nem tudom, hogy miért kell egyáltalán bármely tábornoknak és főleg Guşának szobrot állítani Marosvásárhelyen, amikor szerintem a vásárhelyi románságnak sincs szüksége erre. Úgy vélem, most jön elő a pincéből egy kemény nacionalista vonal, előtérbe kerülnek 1989 és 1990 gyászvitézei. Guşă tábornoknak szobrot állító csoportokkal nem szövetkezünk!” – szögezte le az SZKT-n a szövetségi elnök, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a városi tanácsosok sem az RMDSZ megyei, sem országos vezetőségével nem konzultáltak ebben a jelentős kérdésben.
Ennek ellenére a vásárhelyi magyar tanácsosok vezetője továbbra sem tartja vétkesnek magát vagy frakciótársait. Dr. Benedek István pénteki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: az erdélyi magyar sajtónak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy Guşă-szobrot állítanak
Marosvásárhelyen, hanem azzal, hogy ezért cserébe Sütő András-szobor is lesz a városban. „Az a feladatunk, hogy azoknak a személyiségeknek, akik itt éltek és tevékenykedtek, szobrot állítsunk, utcákat nevezzünk el róluk. Úgy gondolom, Sütő András megérdemli, hogy szobra legyen Marosvásárhelyen, a Postapalota előtt, a Mărăşti téren, nem pedig egy eldugott helyen, mint a Bartók-szoborral történt” – nyilatkozta Benedek, aki szerint a Guşă-szoborért nem az RMDSZ-frakciót terheli a felelősség, hanem azokat, akik annak felállítását javasolták.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.