Martonos Tamás (középen) szerint nagyon sokat jelent a helyi lakosoknak, hogy magyar polgármesterük van
Beszterce-Naszód megyében – ahol a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a lakosságnak csupán négy százaléka magyar – egyetlen település van, melyet a június 9-ei választások nyomán ismét RMDSZ-es polgármester irányít. Az Árpástó községben ötödik mandátumát elnyerő Martonos Tamást kérdeztük sikere titkáról, további terveiről.
2024. június 13., 19:252024. június 13., 19:25
2024. június 13., 20:182024. június 13., 20:18
Árpástó község beosztott falvai a jórészt magyarok lakta Magyardécse és a száz százalékban román lakosságú Omlásalja. A község teljes lakosságának körülbelül 62 százaléka magyar, a közösség jelenti Martonos Tamás stabil szavazóbázisát, de nem csak, hiszen a románok közül is sokan rá szavaznak, rá szavaztak.
„Hetvennyolc százalékban jöttek a magyarok szavazni. Ők velem szavaztak. Akik nem szavaztak, azok tulajdonképpen nincsenek itthon, külföldön vannak, munkát vállaltak, de közülük is sokan gratuláltak, kifejezték sajnálatukat, hogy nem tudnak szavazni” – fejtette ki a Krónikának az elöljáró.
Ami azért is nagy szó, mert tulajdonképpen az utóbbi húsz évben nem volt RMDSZ-es, magyar tanácsos Beszterce-Naszód megyében, az előző ciklusban a Szociáldemokrata Párttal (PSD) alkotott koalícióban sikerült egy tanácsosi helyet szerezni, amit már sikernek értékeltek. Nem véletlen, hogy az RMDSZ megyei szervezete történelmi eredménynek, az elmúlt két évtized legnagyobb sikerének tekinti, hogy a június 9-én tartott választásokon a szövetségnek 2004 óta sikerült ismét önerőből visszakerülni a megyei önkormányzatba. A képviselő-testületben Zoltán-Sipos Tímea és Szilágyi Zsolt képviseli a Beszterce-Naszód megyei magyarok érdekeit a következő négy évben.
Arra a kérdésre, hogy milyen volt az előző négy mandátuma olyan körülmények között, hogy tulajdonképpen politikai síkon egyedüli magyarként „állta a sarat” a megyében, Martonos Tamás lapunknak elmondta, igyekezett megoldásokat találni, kapcsolatokat építeni, a nehézségek ellenére is boldogulni.
A cseresznyetermesztésről híres Magyardécse látképe
Fotó: Makkay József
„Abszolút nem volt könnyű nekem, de viszonylag jó kapcsolatot ápolok a megyei tanácselnökkel, és így tudtunk lobbizni. Az alpolgármestereket mindig úgy tettük, hogy a megyei tanács színeiben legyen, és így mi is hozzájutottunk pénzekhez – nem annyihoz, mint a többiek, de azért nekünk is jutott egy kevés” – magyarázta a Krónikának Martonos Tamás.
Martonos Tamás azt is elmondta, hogy a mindennapokban nagyon sokat jelent a helyieknek, hogy magyar polgármesterük van, hogy a hivatalban magyarul is beszélhetnek, magyarul is kérhetnek segítséget. Az árpástói polgármesteri hivatalban 16 alkalmazottból 9-en beszélnek magyarul. A helyi magyarok igyekeznek őrizni a nyelvüket, a kultúrájukat, így annak külön örülnek, hogy a helyi iskolában még minden évfolyamon tudtak osztályt indítani.
„Az egyetlen magyar iskola a környéken, ahol nincsenek összevont osztályok, még minden osztályt tudunk külön indítani, hála Istennek. Megvannak a gyerekeink, megvan a létszám” – büszkélkedett a polgármester, hozzátéve, hogy a helyi tanácsban is magyar többség érvényesül, úgyhogy a magyarok erős képviseletnek örülhetnek. Korábban 13 tagú volt a helyi tanács, és ebben hét magyar tanácsos tevékenykedett, ám mivel a község létszáma háromezer alá csökkent, most már 11-re csökkent a tanácsosok száma, melyből hatot tölthet be RMDSZ-es.
„Nekem nincs olyan, hogy letelt a munkaidőm, hazamentem és akkor nem foglalkozom egy adott üggyel. Számomra otthon kezdődik a második műszak. Főleg a décseiek eljönnek haza hozzám, én meg szívesen fogadok bárkit. És amiben tudok, mindenben segítek nekik” – hangsúlyozta a polgármester. Árpástó elöljárója hozzátette, ezúton is köszöni az emberek bizalmát, azt, hogy rá szavaztak, lehetőséget adtak, hogy képviselje őket a következő négy évben is.
Győzött a magyar egység Koltó-Katalinban: a következő 4 évben is Csendes Lajos vezeti majd a települést – jelentette be Facebook-oldalán Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás