Fotó: A szerző felvétele
2010. március 08., 08:512010. március 08., 08:51
Egy 22 éves fiú halálának híre rázta meg nemrég Gyergyószentmiklóst. Andrei Zbînţu a tragédia előtt néhány nappal hűlésre panaszkodott, édesanyja a házi patikából vett neki gyógyszert. Állapota azonban nem javult. „Enyhe hőemelkedése volt, akkor hívtam taxit és a kórházba vittem, amikor a múlt kedden (február 23-án) este nehezen lélegzett” – magyarázta az édesanya.
A sürgősségi ügyeleten dr. Gianina Aurora Mancaş ideggyógyász látta el, aki az édesanya szerint két injekciót adott a fiának, így ettől egy ideig jobban érezte magát. Anya és fia körülbelül egy óra múltával távozott a kórházból. Reggel a családorvoshoz készültek, amikor Andrei hirtelen rosszul lett. „Nem lélegzik már – románul is és magyarul is mondtam, hogy az ügyeletes mentős jól értse, amit mondok” – mesélte az édesanya.
Véleménye szerint a hívásra hamar érkező mentőautó nem volt a megfelelő életmentő felszereléssel ellátva. A mentős asszisztens további segítséget kért, újabb mentő érkezett, azonban a fiatalemberen már nem tudtak segíteni. A 22 éves Andrei Zbînţu, a BBTE gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozata diákjának már kórházba szállítás előtt megállt a szíve.
„Valahol valami hiba történt” – nyomatékosított az édesanya, hozzáfűzve, hogy a gyergyószentmiklósi sürgősségi ügyeleten „már mások is megjárták”. Kifejtette: azért fordult a nyilvánossághoz, hogy felhívja az emberek figyelmét, jobban figyeljenek embertársaikra. „Vizsgálják ki az ügyet, és vonják felelősségre azt, aki hibázott” – szögezte le az egyetlen gyermekét sirató édesanya, hozzáfűzve, hogy amikor a nyilvánossághoz fordult, nem a bosszú vezérelte, csupán a közvélemény figyelmét próbálta felhívni a jelenségre, ami megengedhetetlen a 21. században.
Dr. Jeszenszky Géza kórházigazgató szerint az ügyeletes dr. Gianina Aurora Mancaş több hibát is elkövetett.
„A doktornő virózisra gyanakodott, és kihagyott néhány olyan lépést, amit ügyeletesként be kellett volna tartania” – szögezte le Jeszenszky, kifejtve, hogy többek közt röntgenfelvételt kellett volna készítenie, illetve két órán át megfigyelés alatt kellett volna tartania a beteget. Mint mondta, az ügyeletes középkáderek is arról számoltak be, hogy „szenved a beteg”, és ez is indokolta volna beutalását a kórházba. A kórházigazgató szerint azonban már akkor annyira súlyos volt Andrei Zbînţu állapota, hogy kevés esély volt a megmentésére.
A boncolás során ugyanis kiderült, hogy rosszullétét egy mandula mögötti tályog okozta, innen a genny átkerült a pajzsmirigyre, illetve a mellkasi szervekre. Jeszenszky szerint a haláleset akkor lett volna elkerülhető, ha a beteg napokkal előbb antibiotikumos kezelésben részesül. „Ennek ellenére elmondható, hogy a doktornő hibázott, mert nem tett meg mindent a beteg életben maradásáért” – hangsúlyozta az igazgató, kifejtve, hogy első intézkedésképpen az orvosnőt eltiltotta a sürgősségi ügyelettől, illetve a sürgősségi osztály tevékenységét úgy szervezte át, hogy személyesen felügyelhesse az ott zajló munkát. Mint mondta, a legtöbb beteg a sürgősségi ügyeletről kerül a kórházba, ha itt nem megfelelő a személyzet hozzállása, az egész intézmény jó híre csorbul.
Dr. Gianina Aurora Mancaş ideggyógyász ügyében a kórház etikai bizottsága, illetve a Hargita megyei orvoskollégium folytat vizsgálatot. Jeszenszky szerint a legsúlyosabb büntetés, ami kiróható ilyen esetben: hat hónapos eltiltás az orvosi praxis gyakorlásától. A kórházigazgató viszont inkább továbbképzésre küldené a doktornőt. Dr. Gianina Aurora Mancaş azonban nem érzi felelősnek magát Andrei Zbînţu haláláért. „A beteg a saját lábán távozott az ügyeletről” – jelentette ki a Krónika kérdésére kifejtve, hogy a kórház be van kamerázva, videofelvétel készült erről az esetről is, ami bizonyíthatja, hogy szakszerűen járt el.
Andrei Zbînţu esete egyébként idén nem az első, amikor orvosi hanyagság okozta a beteg halálát. Mint korábban beszámoltunk róla, az egészszégügyi minisztérium vizsgálatot rendelt el annak a halálesetnek az ügyében, amelynek során februárban Nagyváradon egy sípcsonttöréssel műtött kisfiú hunyt el. A Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság később meghatározatlan időre felfüggesztette az ügyeleti jogát azoknak az orvosoknak, akik akkor teljesítettek ügyeletet a nagyváradi megyei kórház ortopédiáján, illetve sebészetén, amikor a műtött 17 éves fiú meghalt.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából.
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.