Fotó: Biró István
Ezt követően a Szociálliberális Unió (USL) az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, tartalmi kifogásokat emelve ellene. Akárcsak a szélsőséges szervezetek, a balliberálisok is azt kifogásolták, hogy ezeket a dokumentumokat visszakaphatják egykori tulajdonosaik, amelyek főként a történelmi magyar egyházak. Most azonban az alkotmánybíróság nem a tartalmi kifogásoknak adott helyt, hanem az alkotmány 61-es cikkelyére hivatkozva leszögezte: a törvény elfogadásának módja mond ellent az alaptörvénynek, mivel megszegi a kétkamarás parlamentarizmus elvét.
„A módosítások tartalmáról nem, csakis a törvénymódosítás procedúrájáról tárgyalt az alkotmánybíróság, s azt találta végül alkotmányellenesnek” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Puskás Bálint alkotmánybíró. Elmagyarázta: a javaslatot az elfogadás procedúrájának hibái miatt küldték viszsza a parlamentnek, innentől kezdve a honatyák dolga, hogy akár ugyanebben a formában, de immár a helyes procedúrával újra elfogadják a módosításokat, amennyiben akarják.
„Vajon Romániában mi alkotmányos, és mi nem?” – tette fel a költői kérdést Máté András, aki lapunktól értesült a rossz hírről. Szomorúnak nevezve a taláros testület döntését, leszögezte, meg fogja vizsgálni az ügyet. „Fura, hogy a kétkamarás parlamentarizmus elvével érvelnek, amikor az általunk javasolt módosításokat megtárgyalta a szenátus, mielőtt elutasította volna azokat. Ezzel szemben a bérek és nyugdíjak befagyasztásáról szóló, 80-as kormányrendelet módosításait nem is tárgyalta meg a szenátus” – fejtette ki a jogász képviselő, aki nem adja fel, tovább küzd a levéltári anyagok visszaszolgáltatásáért.
Bár nagyon örült a törvénymódosítás hírének, már eleve gyanúsnak találta, hogy a hatóságok ennyire aggódnak amiatt, hogy hol és hogyan tárolják majd a visszakapott levéltári dokumentumokat az egyházak – jelentette ki lapunknak Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. „Fenntartom, hogy az államnak érdekében áll nem visszaadni, amit elvett” – szögezte le az egyházi elöljáró. Csűry István szerint a törvénymódosítás ellenzői attól tartanak, hogy a kikerült iratok egészen más képet festenek majd Romániáról, mint amit ma ismerünk, az alkotmánybíróság döntése tehát egyértelműen a dokumentumok tartalmi vonatkozásait érinti. Csűry István leszögezte: éppúgy, mint eddig is minden évben, ezután is rendszeresen kérvényezni fogják majd a levéltári dokumentumok visszaszolgáltatását az államtól minden egyházkerületi közgyűlés alkalmával.
„Kezdettől számítottam arra, hogy a törvénymódosítás soha nem lép életbe” – mondta a Krónikának Emődi András, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye levéltárosa. Mint mondja, a román közvélemény, illetve a különböző szervezetek részéről olyan negatív fogadtatásban részesült a módosító javaslat, hogy a mondvacsinált vádakkal nemcsak a közt, de még az államelnököt is sikerült manipulálni például azzal, hogy a visszaszolgáltatás Románia szuverenitására és egységére jelentene veszélyt. Emődi András szerint azok, akik ezzel manipulálnak, tendenciózusan összemossák az állami és az egyházi anyakönyvvezetést, holott a kettőnek az égvilágon semmi köze nincs egymáshoz. Emődi András elmondása szerint egyébként a román államnak nem volna félnivalója attól, hogy mi derülhet ki a dokumentumokból, hiszen azok 90 százaléka teljesen ártatlan egyházi anyakönyv születésekről, házasságkötésekről és temetésekről.
A maradék az egyházi vagyonról szól – ettől esetleg „félhetnének” a hatóságok, hiszen az egyházi birtokok jó része a mai Románia területén található.
Malaga Pétert, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye levéltárosát sem lepte meg különösebben az alkotmánybíróság döntése, hiszen, mint mondja, román részről kezdettől fogva igen barátságtalan megnyilvánulások jelentek meg a módosító javaslattal kapcsolatban. A szatmári egyházmegyének egyébként nincs sok viszszakérni való dokumentuma, és a többi katolikus egyházmegyéhez hasonlóan itt is megőrizték az anyakönyvek másolatait, viszont csak 1825–1826-tól készültek a dokumentumok két példányban, az államosításkor pedig annál jóval korábbi, 1700-as évekből származó papírokat is elvittek.
Ősz Sándor Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa azt mondja, bár ő sem lepődik meg különösebben a rossz híren, mégis elvárta volna, hogy az alkotmánybíróság ennél korrektebbnek bizonyuljon. „A tulajdonhoz való jog alkotmányellenes? Ezek szerint ha az alkotmánybíró úrtól elvették volna az autóját, azt is alkotmányellenes volna visszaadni?” – háborgott a levéltáros. Tudomása szerint a visszaszolgáltatás ellenzői azzal is érvelnek, hogy Nyugat-Európában állítólag sehol nem az egyházak őrzik a saját anyakönyveiket. Ősz Sándor Előd szerint azonban ez úgy hazugság, ahogy van. Mint mondja, saját szemével látta, és nemrég fel is lapozta a németországi evangélikus egyház irattárának egyes dokumentumait, amelyeket természetesen az egyház őrzött. A másik mondvacsinált érv az, hogy az egyházak elrejtenék az iratokat. A levéltáros azt mondja, ennek épp az ellenkezőjét bizonyította az ERE a márciusban visszakapott néhány irat esetében.
Az alkotmánybíróság megakadályozta az állam egységes mivolta ellen intézett támadást, amikor alkotmányellenesnek minősítette az állami levéltári törvény módosításait – jelentette ki a taláros testület döntését követőn Mircea Duşa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakcióvezetője. „Miután az ellenzék jogorvoslati kéréseit sorozatosan elutasította az alkotmánybíróság, a PSD sikere az, hogy a taláros testület az alaptörvénynek ellentmondónak minősítette a levéltári törvény módosításának 19-es cikkelyét, amely támadást jelent Románia egységes nemzetállamisága ellen azáltal, hogy magán szerveknek átadta volna az 1918-as egyesülésre vonatkozó dokumentumokat, a tulajdonleveleket, valamint az anyakönyveket” – érvelt Duşa, miközben – mint cikkünkből kiderül – az alkotmánybíróság a módosítások tartalmáról nem is tárgyalt tegnap, csak azok elfogadási procedúráját kifogásolta. Szerinte éppen az általa felsorolt indokok miatt várható volt a taláros testület ezirányú döntése, hiszen „lehetetlenség lett volna, hogy a román állam egyik szerve – bármenynyire is átpolitizált legyen – magánkézre juttatta volna az ország egységes nemzetállamiságát bizonyító dokumentumokat, azok pedig minden valószínűség szerint eltűntették volna ezeket”. |
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a nyári napforduló estéjén szervezte meg a az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.
Nagyszabású román–magyar határrendészeti razziát tartottak az elmúlt hétvégén Arad megye területén a két ország határőrizeti szervei. Több száz személyt és gépjárművet ellenőriztek, tucatnál is több bírságot róttak ki.
Marius Coman, a Nagyváradi VSK U14-es kategóriában országos bajnok kosárlabdacsapatának 23 éves segédedzője vesztette életét vasárnap az A2-es autópályán történt buszbalesetben.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából.
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.