2009. augusztus 19., 08:382009. augusztus 19., 08:38
Az oktatás kérdései a romániai társadalom húsz százalékát érintik, ezért egyetlen pártnak sem szabadna kampánycélokra használnia a témát – vélte Ecaterina Andronescu oktatási miniszter azon a tegnapi nyilvános vitán, amelyet a küszöbönálló oktatási reform kapcsán rendeztek meg Bukarestben, a parlamentben. A Roberta Anastase képviselőházi elnök kezdeményezésére megtartott egyeztetés résztvevői azonban jórészt elengedték a fülük mellett a megjegyzést, Traian Băsescu államfő például dicséretesnek nevezte a Demokrata-Liberális Párt (PDL) hetek óta koalíciós feszültséget szító kezdeményezését, hogy kormányzati felelősségvállalással, a parlamenti vita megkerülésével fogadtassák el az oktatási reformcsomagot, de nem hiányoztak a politikai csörték sem, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői pedig bejelentették: nem hajlandóak részt venni a vitán.
Ecaterina Andronescu, aki – mint ismeretes – az államfő által megbízott Miclea-bizottság módosító javaslatától eltérő, saját reformcsomaggal állt elő, amelyet pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is támogat, leszögezte, az oktatásnak elsősorban pénzre van szüksége. „Ha megfelelő a finanszírozás, az oktatás is képes lesz csúcsteljesítményt nyújtani” – mutatott rá a tárcavezető, így riposztozva Traian Băsescu korábbi bírálatára, amelyet az államfő amiatt fogalmazott meg, hogy a világ első ötszáz egyeteme között egyetlen román felsőoktatási intézmény sincs. Rámutatott, a gondok egyik legfőbb forrása az, hogy nem valósult meg az oktatási paktumban foglalt alapelv, amelynek értelmében a tanügynek a GDP 6 százalékát kell megkapnia.
A miniszter elutasította azon vádakat, amelyek szerint az általa kidolgozott reformcsomag túlságosan terjedelmes lenne, és kijelentette: várja az érintettek módosító javaslatait. A saját és a Miclea-bizottság tervezetét összehasonlítva elmondta, a két dokumentum között vannak hasonlóságok és különbségek is. „Miclea professzor szerint az elemi oktatásnak magában kellene foglalnia a felkészítő csoportot is, így az ötosztályos lenne. Ez azonban nem jó megoldás. Emellett azt is szeretné, hogy a kilencedik osztály az általános iskolához tartozzék, így a gimnáziumi oktatás háromévesre csökkenne. Mi a saját tervezetünkben azonban a 4-4-4-es felosztás mellett döntöttünk, amely sokkal közelebb áll a rendszer realitásaihoz. Foglalkozunk a tanrend reformjával, emellett újragondoljuk a felmérési rendszert is, a hangsúlyt az ismeretek folyamatos számonkérésére helyezve. Ez pedig az érettségi rendszer átalakítását is maga után vonja” – mutatott rá a miniszter. Hozzátette, az egyetemi és az iskolai autonómia bővítésével egyetért, ám csak akkor, ha bevezetik a nyilvános felelősség elvét is. Közölte, a dokumentum egyúttal a tanárok képzésének reformját is magában foglalja.
Mint arról beszámoltunk, a PDL Andronescu csomagjával szemben a Miclea-bizottság reformtervét támogatja, és azt a parlamenti vita megkerülésével, felelősségvállalással szeretné elfogadtatni. A PSD viszont Andronescu tervezetéhez, valamint a nyilvános és parlamenti vitához ragaszkodik. Az elmúlt héten a PDL részéről Sulfina Barbu képviselő heves bírálatokat fogalmazott meg a PSD tervezetével szemben, mondván: az diák- és tanárellenes, és továbbra is fenn kívánja tartani az oktatás központi irányítását.
A vitán jelen lévő Traian Băsescu államfő szintén bírálatokat fogalmazott meg Andronescu tervezetével szemben. Úgy vélte, az oktatást sürgősen meg kell reformálni, mert csupán minőségi oktatási rendszerrel állhatja az ország a nemzetközi versenyt, ezért fölöslegesnek tartotta az elhúzódó egyeztetéseket. Ugyanakkor csalódottságának adott hangot, amiért „azok, akik csupán néhány hét alatt kidolgoztak egy oktatási reformcsomagot, fel sem kérték a Miclea-bizottságot, hogy vegyen részt az egyeztetésen”.
Rámutatott, egyik tervezetet sem részesíti előnyben, mint mondta, azt tartja jó megoldásnak, ha minél több érintett kifejti a véleményét. Ugyanakkor azt is kifejtette: azok, akik bírálják, hogy a Boc-kabinet sürgősségi eljárással fogadtatná el a csomagot, figyelmen kívül hagyják, hogy a Miclea-bizottság már három éve elkezdte munkáját, és annak nyomán dolgozta ki javaslatait. Az államfő emellett bírálta a tanügyi szakszervezeteket, amiért azok szerinte továbbra is egyenlőségelvű bérezést követelnek, rámutatva: az oktatási rendszer rossz minőségének egyik oka éppen az, hogy a tanárokat nem szakmai tudásuk és felkészültségük alapján díjazzák. Băsescu egyúttal gratulált a kormánynak, amiért az felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a reformcsomagot, és meggyőződését fejezte ki, hogy ahhoz az oktatási paktum minden aláírója hozzászól majd.
Emil Boc kormányfő a kabinet pártatlanságát igyekezett hangsúlyozni: leszögezte, hogy a kormány az oktatás számára legjobb törvénycsomagot támogatja majd, függetlenül attól, ki a szerzője. Hozzátette ugyanakkor, hogy annak meg kell felelnie a kormányprogramban, illetve az oktatási paktumban lefektetett alapelveknek. Rámutatott, az oktatási reformnak foglalkoznia kell a tanrenddel, a decentralizációval, a kutatással, az egyetemek rangsorolásával, az egyetemi autonómiával való visszaélés szankcionálásával, az oktatási intézmények irányításával és azok minőségével is.
A tanügyi szakszervezetek viszont úgy vélik, az oktatás politikai játszmák áldozatává vált, és így vélekedett a Nemzeti Liberális Párt is, melynek alelnöke, Varujan Vosganian tegnap be is jelentette: pártja nem hajlandó részt venni a vitában, mivel úgy értékeli, azt a PDL és a PSD propagandacélokra kívánja felhasználni, miközben a kormánynak nincs világosan kidolgozott, saját reformterve. Traian Băsescu erre reagálva visszaszúrt: azzal vádolta meg a PNL-t, hogy még kormánypártként megakadályozta a tanári bérek emelését. A párt tegnap közleményben szögezte le, hogy csupán a béremelés elhalasztásáról hozott rendeletet a Tăriceanu-kormány. A vitában a PSD és a PDL azon kampányígéretére utaltak, amelynek értelmében ötvenszázalékos béremelést ígértek a tanároknak, ám a PNL ezt a gazdasági körülmények fényében irreálisnak nevezte.
Ezzel egy időben az érintettek úgy vélik, a politikai csatározások helyett össze kellene gyúrni a két tervezetet. „A két törvénytervezetből lehetne egy jót összegyúrni, mert mindkettőben vannak jó és kevésbé elfogadható dolgok” – véli Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes. Mindkét tanügyi törvénytervezet növelné az iskolák döntési hatáskörét, autonómiáját és ezt pozitívumként értékelte a tanfelügyelő. „Újdonság az is, hogy a gyerekszám alapján kiutalt összeg nemcsak a tanárok fizetését tartalmazza, hanem egy százalékot továbbképzésre és további négy százalékot működési költségre: gáz- és villanyszámla kifizetésére lehet fordítani” – tette hozzá. A legfontosabbnak azt tartja – bármelyik törvénytervezet kerül elfogadásra –, hogy az oktatási intézmények önkormányzatisága ne sérüljön.
„Az igazán fontos kérdés az, hogy ez az összeg közvetlenül az iskolákhoz kerül-e, vagy ismét az önkormányzatokon keresztül juthatnak hozzá. Az lenne a jó, ha az iskola közvetlenül kapná, és a fenntartó önkormányzat lehetőségei szerint kiegészítené azt. Most – bár a központi költségvetésből célirányosan érkezik az önkormányzatokhoz az oktatásnak szánt pénz – késve, időnként megcsonkítva jutnak hozzá az iskolák a nekik szánt összeghez – és az önkormányzatok úgy tesznek, mintha ők adnák, kegyet gyakorolva, a pénzt” – mondta Kálmán Ungvári Zsófia. Ugyancsak pozitívumként értékelte, hogy mindkét törvénytervezet növelné a helyi tantervek arányát, a jelenlegi oktatási miniszter által készített szerint akár a tananyag 40 százalékát is a helyi igények, szükségletek alapján alakíthatnák ki az iskolák.
Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója szerint az oktatási miniszter által készített törvénytervezetbe már beemeltek bizonyos elemeket a Miclea-féle javaslatból. „A közvélemény most szembesül a két törvényjavaslattal, de ezek nem néhány hét alatt születtek, hosszú hónapok óta folyik az előkészítésük, és a Miclea-
tervezet folyamatosan kézügyünkben volt” – mondta Pásztor Gabriella. Véleménye szerint egészségesebb lenne, ha közvita és a parlamenti szakbizottságok véleményezése után, tehát nem felelősségvállalással fogadnák el a törvényt, de bármi lesz is a politikai döntés, ez már nem befolyásolhatja az idei tanévkezdést. „Az érettségi viszont már változhat, hiszen nyolc helyett csak négy vizsgát ír elő a törvényjavaslat, és van is már visszajelzés, a diákok erőteljesen lobbiznak, hogy már ettől a tanévtől érvénybe lépjen” – mondta Pásztor Gabriella.
„A tanévet márciustól készítjük elő, akkor kezdődik a beiskolázás, az indítandó osztályok száma is eldől már – tehát úgy gondolom, el lehet fogadni bármelyik törvényt, de nem lehet egyik napról a másikra átalakítani az oktatást. Pontosabban fogalmazva – sajnos – lehet, de nem lenne szabad” – mondta Máthé András, a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola igazgatója. Véleménye szerint az oktatáshoz szükséges stabilitáshiány a legnagyobb baj, és az, hogy nem szakmai, hanem ismét politikai okokból születik döntés. „A választások előtt már majdnem kész volt egy oktatási törvény, két évig tartott a vitája, a szakma, szakszervezet, diákok, szülők – mindenki véleményezte, és kezdett összeállni egy elfogadható törvény, ami azonnal lekerült napirendről a kormányváltás után. Egy kilencedik osztályosnak úgy kellene kezdenie a tanévet, hogy már tudja, miből érettségizik majd – az állandóság és a kiszámíthatóság hiánya árt a legtöbbet az oktatásnak” – mondta Máthé András.
A július közepén beköszöntő esős idő miatt a Partiumban is kitolódott a kalászosok aratása, ezekben a napokban azonban a legtöbb helyen gabonasilókba kerül a termés. Gazdaszemmel című videós sorozatunk e heti részében Biharfélegyházára látogattunk.
Sajnálja Beke Mihály András, hogy a Magyar Unitárius Egyház félreértette a Kompország című podcastben elhangzott szavait és szándékát.
A Bákó megyei Lábnyikon szerveztek nyelvi tudást fejlesztő tábort csángó és székelyföldi gyerekeknek – közölte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.
Bírósági úton próbálja a román irányítású nagyváradi önkormányzat kilakoltatni Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátot a belvárosi premontrei rendházból.
A kolozsvári városháza nem tervezi az alkalmazottak számának csökkentését az Ilie Bolojan miniszterelnök által bejelentett, a közigazgatás reformját célzó intézkedések nyomán – jelentette ki egy rádiós interjúban Dan Tarcea alpolgármester.
Az életének 79. évében elhunyt Laskay Adrienne karmestertől, muzikológustól búcsúzik a Kolozsvári Magyar Opera közössége – közölte az intézmény.
A magán egészségügyi intézmények államilag támogatott szolgáltatásainak igénybevételekor fizetett egyéni hozzájárulás fokozatos megszüntetése is szerepel az egészségügyi rendszert érintő tervezett intézkedések között.
Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.
Visszautasítja, rágalomnak tekinti a Magyar Unitárius Egyház a Beke Mihály András nyugalmazott diplomata által hangoztatott állításokat.
Gazdag programkínálattal, Ránk számíthatsz! mottóval kedden kezdődik Tusnádfürdőn a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a Tusványosként emlegetett rendezvénysorozat.