Jogvédők szerint a jelenlegi bukaresti kormány számára is kötelező figyelembe venniük Románia által ratifikált egyezményeket
Fotó: Kristó Róbert
Erdélyi civil jogvédő szervezetek közös közleményben üdvözölték kedden az RMDSZ nyelvi jogokat bővítő törvénymódosító javaslatát, de a tervezet gyengéire is figyelmeztettek.
2017. május 30., 22:342017. május 30., 22:34
2017. május 30., 22:372017. május 30., 22:37
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo), az Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI), és a Politeia egyesület közölte: az RMDSZ megkeresésére maguk is javaslatokat fogalmaztak meg a közigazgatási törvény nyelvi jogi cikkelyeinek a kiegészítésére, melyet februárban eljuttattak a törvénymódosítási tervezeten dolgozó munkacsoporthoz.
Üdvözölték, hogy a parlamentben egy hete benyújtott törvénymódosítás két kérdésben is összecseng javaslataikkal: külön fejezetben foglalja össze a nyelvhasználati jogokat, szétválasztja a gyakorlati és a szimbolikus nyelvi jogokat, és az utóbbiak biztosítását egy alacsony alternatív küszöbhöz köti.
A jogvédő civil szervezetek ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy a törvénymódosítási tervezet több részlete veszélyezteti a kisebbségi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetését.
„Ez a megfogalmazás indokolatlanul zárja ki a nem román állampolgárokat és más jogi személyeket (például a vállalkozásokat) a nyelvhasználati jogok élvezőinek köréből" – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásban. Úgy vélték, egy általánosabb, az összes magán- és jogi személyt magába foglaló megfogalmazás beiktatásának az elmulasztása akár ahhoz a fonák helyzethez is vezethet, hogy egy magyar többségű település polgármesteri hivatalában egy cég magyar anyanyelvű helyi képviselője vagy egy magyarországi magyar személy nem iktathat magyarul kérvényt.
Azt is kifogásolták, hogy a tervezet szerint kormányhatározat útján kellene jóváhagyni a kisebbségi nyelven használható formanyomtatványokat. Szerintük ez elodázhatóvá teszi a magyar formanyomtatványok használatát. A civil jogvédők szerint a törvénymódosítási kezdeményezés elfogadása többek között a többnyelvűség többletköltségeinek a biztosítása révén jelentene fontos előrelépést a nyelvhasználati jogok kiterjesztésében.
A három szervezet szerint ahhoz, hogy az elfogadásra kerülő törvénymódosítást valós előrelépésnek lehessen tekinteni, a törvény megújult szövege mindenképp megoldást kell hozzon a következő területeken: kisebbségi nyelveken történő szóbeli és írásbeli ügyintézés gyakorlati megvalósulása; kisebbségi nyelveken elérhető formanyomtatványok biztosítása; az utcanévtáblák és egyéb hagyományosan használt toponímiák kihelyezésének kötelezettsége a kisebbségek nyelvein; a többnyelvűség megvalósításához szükséges többletköltségek biztosítása.
A civilek ugyanakkor a sajtóban megjelentek alapján arról értesültek, hogy a benyújtott javaslatcsomag nem élvezi teljes mértékben a román kormány támogatását, a két kormánypárt, a PSD és az ALDE még nem fogalmazta meg ezzel kapcsolatos meglátásait. Kiemelik, hogy a két kormánypárt számára is kötelező figyelembe venni Románia által ratifikált egyezményeket. „Emlékeztetni szeretnénk a közvéleményt és a törvénymódosítási folyamat kiemelt politikai szereplőit, hogy a 2016. december 21-én, a kormánypártok és az RMDSZ által aláírt politikai paktum 7. pontja alapján a felek arra kötelezik magukat, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogait garantáló nemzetközi egyezményekbe foglalt kötelezettségeket tiszteletben tartják" – szerepel a jogvédők közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!