„Ez a megfogalmazás indokolatlanul zárja ki a nem román állampolgárokat és más jogi személyeket (például a vállalkozásokat) a nyelvhasználati jogok élvezőinek köréből" – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásban. Úgy vélték, egy általánosabb, az összes magán- és jogi személyt magába foglaló megfogalmazás beiktatásának az elmulasztása akár ahhoz a fonák helyzethez is vezethet, hogy egy magyar többségű település polgármesteri hivatalában egy cég magyar anyanyelvű helyi képviselője vagy egy magyarországi magyar személy nem iktathat magyarul kérvényt.

Azt is kifogásolták, hogy a tervezet szerint kormányhatározat útján kellene jóváhagyni a kisebbségi nyelven használható formanyomtatványokat. Szerintük ez elodázhatóvá teszi a magyar formanyomtatványok használatát. A civil jogvédők szerint a törvénymódosítási kezdeményezés elfogadása többek között a többnyelvűség többletköltségeinek a biztosítása révén jelentene fontos előrelépést a nyelvhasználati jogok kiterjesztésében.

A három szervezet szerint ahhoz, hogy az elfogadásra kerülő törvénymódosítást valós előrelépésnek lehessen tekinteni, a törvény megújult szövege mindenképp megoldást kell hozzon a következő területeken: kisebbségi nyelveken történő szóbeli és írásbeli ügyintézés gyakorlati megvalósulása; kisebbségi nyelveken elérhető formanyomtatványok biztosítása; az utcanévtáblák és egyéb hagyományosan használt toponímiák kihelyezésének kötelezettsége a kisebbségek nyelvein; a többnyelvűség megvalósításához szükséges többletköltségek biztosítása.

A civilek ugyanakkor a sajtóban megjelentek alapján arról értesültek, hogy a benyújtott javaslatcsomag nem élvezi teljes mértékben a román kormány támogatását, a két kormánypárt, a PSD és az ALDE még nem fogalmazta meg ezzel kapcsolatos meglátásait. Kiemelik, hogy a két kormánypárt számára is kötelező figyelembe venni Románia által ratifikált egyezményeket. „Emlékeztetni szeretnénk a közvéleményt és a törvénymódosítási folyamat kiemelt politikai szereplőit, hogy a 2016. december 21-én, a kormánypártok és az RMDSZ által aláírt politikai paktum 7. pontja alapján a felek arra kötelezik magukat, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogait garantáló nemzetközi egyezményekbe foglalt kötelezettségeket tiszteletben tartják" – szerepel a jogvédők közleményében.