„Ez mondvacsinált kifogás, meggyőződésünk, hogy mindenképpen talált volna indokot a román bíróság a fúzió elutasítására” – állapította meg a pénteki sajtótájékoztatón Csomortányi István. Hozzátette, a késleltetést a fúziós határozat is rögzítette, és éppen annak a kockázatát próbálták kizárni, hogy az egyesülés bejegyzésének esetleges késése ne akadályozza a két párt választási részvételét. A nagyváradi politikus ismertetése szerint az EMNP és az MPP júliusban Csíkszeredában rendezendő együttes küldöttgyűlésén fognak ismét dönteni a két alakulat egyesüléséről. A két társelnök közölte, az alakulatokban továbbra is nagy támogatottságnak örvend a fúzió ügye, az MPP és az EMNP elnöksége például a napokban egyhangú döntést hozott az egyesülési törekvés folytatásáról.

Mezei János szerint az alakulatok semmiképpen sem adják fel a fúziót, és hozzászoktak ahhoz, hogy a bíróság „bojkottálja, megakasztja” a magyar közösség részéről érkező kezdeményezéseket. „Ezúton is üzenjük, hogy szilárd az elhatározásunk, addig kérjük az EMSZ bejegyzését, amíg valósággá nem válik. Ragaszkodunk a 2000-es évek elején megteremtett választás szabadságához, amihez az erdélyi magyar embereknek joguk van” – szögezte le az MPP elnöke, hozzátéve: még ha jó is a két párt közötti együttműködés, nem látják értelmét annak, hogy külön-külön politizáljanak.

Lapunk kérdésére az EMSZ társelnökei elmondták, a táblabíróság indoklása nyomán nem áll fenn a veszélye, hogy az EMSZ színeiben a 2020-as helyhatósági választáson mandátumot szerzett tisztségviselők elveszítsék mandátumukat, mert a politikai szövetség – amelyet éppen azért jegyeztettek be, hogy közösen indulhassanak a megmérettetésen – jogilag törvényesen működik, ez ellen nem emelt kifogást a bíróság. Az új párt egyébként ugyancsak az Erdélyi Magyar Szövetség nevét fogja viselni, ám a logón módosítani kívánnak.

Kiderült, hogy az alakulatok nemigen működnek együtt azóta, hogy a 2020-as parlamenti választásokon az RMDSZ-szel történt megegyezés alapján két képviselőt – Kulcsár-Terza Józsefet és Zakariás Zoltánt – bejuttattak a tulipános jelöltlistán a bukaresti képviselőházba, még párbeszéd sincs. Csomortányi István szerint noha az RMDSZ kormányon van, az EMSZ ellenzékben érzi magát, mivel a Kelemen Hunor vezette alakulat nem kívánja igénybe venni a néppárt szakértőit, ötleteit. A politikus hasznosnak tartaná, ha a következőkben valamilyen megállapodást lehetne kötni az RMDSZ-szel, tekintettel a 2024-es választási évre, amikor helyhatósági, parlamenti, európai parlamenti és államfőválasztást is rendeznek Romániában.

Szintén kérdésre válaszolva Mezei János közölte: beigazolódott, amit az MPP korábban hangoztatott, miszerint Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere összeférhetetlen személyiség, akivel nem lehet vele együttműködni. „Ez már korábban felsejlett az MPP-ben, ezért zártuk ki sorainkból, ezért mondtuk a 2020-as választáson, hogy nem szabad bizalmat szavazni neki. Örülünk, hogy kimaradtunk ebből akkor, ezért most nem a mi sarunk, hogy korrigáljuk a polgármester körül kialakult helyzetet” – jelentette ki Mezei, arra utalva, hogy Gálfi mögül sorra mondanak le a munkatársai, a Szabad Emberek Pártja (POL) pedig, amelynek színeiben két éve második mandátumát szerezte, nemrég lemondásra szólította. Gálfi Árpádot különben 2016-ban az MPP és az EMNP közös jelöltjeként választották meg a székely anyaváros elöljárójának, de 2019-ben megromlott a viszonya az MPP-vel, és a párt kizárta a soraiból.

korábban írtuk

Fellebbez az EMNP és az MPP a fúziójukat elutasító bírósági határozat ellen

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) folytatja az együttműködést, és fellebbez a fúziójukat elutasító bírósági határozat ellen – jelentette be pénteken Csomortányi István és Mezei János pártelnök.

Az EMSZ társelnökei kolozsvári sajtótájékoztatójukon elítélték a romániai jégkorong-válogatott székelyföldi tagjait a székely himnusz eléneklése miatt ért támadásokat. Szerintük nyilvánvaló magyarellenes provokáció áll a himnuszbotrány hátterében, amellyel ugyanakkor román politikusok megpróbálják elterelni a közvélemény figyelmét az ország és a társadalom valós problémáiról, a meredek inflációról, az általános drágulásról, az államadósság emelkedéséről.