Novák Katalin elmondta, köszönet illeti azokat, akik értik, megértik, hogy az erdélyi magyar közösségek szülőföldön maradása, a Magyarország határain kívül gyökeret eresztett magyar közösségek gyarapodása olyan közös érték és érdek, mely soha mások ellen nem szól. Kifejtette, az erdélyi magyarok nem csak úgy magyarok, hanem „mégis magyarok”. „A szívük belsejéből tudják, hogy az anyaország és szülőföldjük gyarapodását úgy segíthetik igazán, ha őrzik édes anyanyelvünket, ha vigyázzák és továbbadják az őseinktől örökölt szokásokat, viseletet, büszkeséget. Akkor tudnak a magyarság és Románia gazdagodásában is szerepet vállalni, ha védik önazonosságukat” – állapította meg a köztársasági elnök.

„Ebben van Közép-Európa jövője. Ahhoz keresünk szövetségeseket, hogy a fegyverekkel vívott háborút elkerülhessük, s abban az ideológiai hadviselésben, amely a teremtés rendjét akarja felforgatni, a családot megőrizhessük családnak, a férfit férfinak, a nőt nőnek, és a nemzet maradjon együttélésünk természetes éltető tere” – szögezte le ünnepi beszédében Novák Katalin. Emlékeztetett arra, hogy pénteken Dél-Erdélyben tíz templomban ültek örömünnepet, örültek, hogy olyan évtizedre tekinthetünk vissza, amely az anyaország és az ott élő magyar közösségek, reformátusok, katolikusok, evangélikusok összefogásával, az építkezés rég nem látott korszakát hozta el.

Hozzátette, soha nem fogjuk és hagyjuk elvágni az anyaországot és a tőle elszakított magyarokat összekötő köldökzsinórt. Zárszóként azt kívánta, hogy nyugodjanak a fegyverek, továbbá békességet magyaroknak, románoknak, európaiaknak, reformátusoknak, katolikusoknak, unitáriusoknak, evangélikusoknak és ortodoxoknak. „Békességet kívánunk a magyarok és a románok között” – hangoztatta beszéde végén Novák Katalin.

Bethlen, a követendő példa

Felszólalt a rendezvényen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, aki szerint Bethlen Gábor uralkodása azt üzeni, hogy akkor lehet építkezni, ha béke van, ha az energiákat nem a háborúskodásra, hanem az építésre fordítják. A román kormány miniszterelnök-helyettese Gyulafehérváron elmondta, az 1613 és 1629 között uralkodott erdélyi fejedelem egy másik szempontból is példa lehet az utókor számára: azt üzeni, hogy a kisebb országok akkor lehetnek sikeresek, ha értik és a maguk javára fordítják a nagyhatalmi törekvéseket, ha mindig szem előtt tartják a saját érdekeiket, amiként Bethlen Gábor is tette.

A politikus Bethlen Gábor tanításának tartotta azt is, hogy érdemes küzdeni azért, amiben igazán hiszünk. „Mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte a fejedelem szállóigévé vált mondatát Kelemen, aki úgy vélte: ez is ok arra, hogy Bethlen Gábort ne csak nagy elődnek, hanem követendő példának tekintsük.

Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára beszédében azt hangsúlyozta: örömmel vesz részt a magyar egyházak rendezvényein, és jelenléte azt mutatja, hogy Románia értéknek tekinti a vallási sokszínűséget. A díszbeszédeket megelőzően Novák Katalin államfő, Kató Béla püspök és Gabriel Pleșa polgármester leleplezte Bethlen Gábor egész alakos, Gyulafehérvár Custozza terén elhelyezett szobrát, Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását.

Egyébként a Református Egység Napjának központi rendezvényét kisebb ellentüntetés is övezte, néhány helyi román polgár méretes trikolórral, továbbá Avram Iancu, Vitéz Mihály, valamint Horea, Cloșca és Crișan parasztvezérek arcképével felvértezve protestált a magyarok ellen a tér kordonon kívüli oldalán. Egyikük, egy népviseletbe öltözött férfi mindjárt a Bethlen-szobor leleplezését követően Avram Iancu-portréval odarontott a magyar hivatalosságokhoz, és elsősorban Gyulafehérvár polgármesteréhez szólva kifogásolta, hogy miért nem a mócvezérnek állítanak szobrot halálának 150. évfordulóján. Kiderült, hogy Călin Matieșről, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátoráról van szó, aki átnyújtott egy csokor virágot és egy román nemzeti színű kokárdát Novák Katalin államfőnek, majd a szobortól néhány méternyire elhelyezte a Iancu-portrét.

Balog Zoltán püspök üzent Bukarestnek

Erdély fejedelme szobrának felavatását követően úrvacsoraosztással egybekötött szabadtéri istentiszteletet tartottak a gyulafehérvári várban a Református Egység Napja alkalmából. Balog Zoltán dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke prédikált, megemlítve: a nyugat-európai protestáns egyházaknál nem ritka, hogy több tagba oszlanak, a magyar reformátusokat azonban „egyben tartotta a történelem ura”. „Legyen együtt a nemzet is, mert van még mit tenni. Vannak, akik érdektelenek, akik riogatnak, hogy hú, de veszélyes az összefogás, nehogy már odaszámítsuk azokat is, akik nem a határon belül vannak. De itt vagyunk, együtt vagyunk!” – jelentette ki a korábban az emberi erőforrások miniszteri tisztségét betöltő püspök. Hozzátette, „lehet okoskodni, lehet jogászkodni, hogy ki képvisel kit, de a magyar az magyar, és pont”. „Ha kell, egymásba kapaszkodunk” – jelentette ki Balog Zoltán püspök.

Beszédében az egyházi elöljáró nem hagyta szó nélkül, hogy a román külügyminisztérium pénteken kibocsátott közleményében úgy foglalt állást: Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal. A bukaresti külügyi tárca az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin aznapi, magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzését kifogásolta, amelyben az államfő leszögezte: köztársasági elnökként kiemelt feladatának tartja az összmagyarság képviseletét, így számára nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. „A magyar az magyar, s pont” – írta közösségi oldalán Novák Katalin.

korábban írtuk

A román külügyminiszternek nem tetszik, hogy Novák Katalin államfő az összmagyarságot kívánja képviselni

Heves támadást intézett Bogdan Aurescu román külügyminiszter az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin magyar köztársasági elnök ellen.