Novák Katalin: soha nem hagyjuk elvágni az anyaországot és a tőle elszakított magyarokat összekötő köldökzsinórt

Több ezer ünneplő reformátussal telt meg szombaton Gyulafehérváron a várnegyed abból az alkalomból, hogy itt tartották a Magyar Református Egység Napja programsorozat zárórendezvényét. A Custozza-téren felállított óriásszínpadon egyházi főméltóságok és állami hivatalosságok – közöttük mindenekelőtt Novák Katalin köztársasági elnök – beszéde követte Bethlen Gábor szobrának leleplezését. A háromnapos erdélyi magánlátogatáson tartózkodó magyar államfő úgy fogalmazott:

azért vagyunk ma itt, mert Bethlen Gábor nem ereszt, és mi sem eresztjük el azt a férfit, aki akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak, és elvették azt, ami a másé.

Novák Katalin kifejtette, bennünket ma is lenyűgöz és kötelez a református fejedelem, mégpedig arra, hogy mi is egyszerre építsünk téglából és habarcsból épületeket, igéből és hitből lelki bástyákat. „Ez a kettő együtt, anyag és szellem, test és lélek, ez a templom. Bethlen Gábor arra kötelez minket, hogy hitből, hittel a hitünk megmaradásáért küzdjünk. Az isteni gondviselésbe vetett bizalom nélkül Bethlen életműve megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan” – hangsúlyozta a hivatalába egy héttel ezelőtt beiktatott államfő.

Novák Katalin elmondta, köszönet illeti azokat, akik értik, megértik, hogy az erdélyi magyar közösségek szülőföldön maradása, a Magyarország határain kívül gyökeret eresztett magyar közösségek gyarapodása olyan közös érték és érdek, mely soha mások ellen nem szól. Kifejtette, az erdélyi magyarok nem csak úgy magyarok, hanem „mégis magyarok”. „A szívük belsejéből tudják, hogy az anyaország és szülőföldjük gyarapodását úgy segíthetik igazán, ha őrzik édes anyanyelvünket, ha vigyázzák és továbbadják az őseinktől örökölt szokásokat, viseletet, büszkeséget. Akkor tudnak a magyarság és Románia gazdagodásában is szerepet vállalni, ha védik önazonosságukat” – állapította meg a köztársasági elnök.

Szerinte Bethlen Gáborban szeretjük azt a magyart, akit nem gazdagsága, nem nagyhatalmi fölénye, nem történelmi előjogai tették alkalmassá arra, hogy a népét kormányozza és vezesse, hanem a felülről kapott bölcsesség, és az a hajthatatlanság, hogy Erdély megmaradásáért mindenkivel tárgyalt, ha kell, szembeszállt, ha kell, kiegyezett.

„Ez mindenkor az övéi megmaradását, biztonságát és emelkedését szolgálta. Ez a bethleni politika a szó nemes értelmében: a közjó, a magyar jó szolgálata” – jelentette ki az államfő, aki szerint ez az utókor dolga is: tárgyalni, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, hogy a magyaroknak jobb és szebb élete legyen. Közben pedig azok is jól járjanak, akik hajlandóak velünk, magyarokkal együttműködni és szövetséget kötni.

„Ebben van Közép-Európa jövője. Ahhoz keresünk szövetségeseket, hogy a fegyverekkel vívott háborút elkerülhessük, s abban az ideológiai hadviselésben, amely a teremtés rendjét akarja felforgatni, a családot megőrizhessük családnak, a férfit férfinak, a nőt nőnek, és a nemzet maradjon együttélésünk természetes éltető tere” – szögezte le ünnepi beszédében Novák Katalin. Emlékeztetett arra, hogy pénteken Dél-Erdélyben tíz templomban ültek örömünnepet, örültek, hogy olyan évtizedre tekinthetünk vissza, amely az anyaország és az ott élő magyar közösségek, reformátusok, katolikusok, evangélikusok összefogásával, az építkezés rég nem látott korszakát hozta el.

Hozzátette, soha nem fogjuk és hagyjuk elvágni az anyaországot és a tőle elszakított magyarokat összekötő köldökzsinórt. Zárszóként azt kívánta, hogy nyugodjanak a fegyverek, továbbá békességet magyaroknak, románoknak, európaiaknak, reformátusoknak, katolikusoknak, unitáriusoknak, evangélikusoknak és ortodoxoknak. „Békességet kívánunk a magyarok és a románok között” – hangoztatta beszéde végén Novák Katalin.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke elmondta: először ünneplik szórványban a Református Egység Napját.

Hálát adott azért, hogy Gyulafehérváron a többség is úgy gondolja, hogy gazdagabbá válik, ha beemeli a református értékeket a város történetébe. Úgy vélte, a fejedelem szobrával a református egyház testvéri kezet nyújt a románoknak és németeknek, valamint a más vallásúaknak egyaránt. Az egyházi elöljáró szerint a kollégium 400 évvel ezelőtti megalapítása annak a következménye, hogy Bethlen Gábor felismerte: erősíteni kell a nyugattal fenntartott gazdasági, kulturális kapcsolatokat, és azt, hogy a gazdasági felemelkedés nem lehetséges felkészült a haza iránt hűséges szakemberek nélkül. Kató Béla szerint sikerült olyan felsőfokú intézményt létrehoznia, amely évszázadokon át szolgálta Erdély szellemi felemelkedését.

Felszólalt a rendezvényen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, aki szerint Bethlen Gábor uralkodása azt üzeni, hogy akkor lehet építkezni, ha béke van, ha az energiákat nem a háborúskodásra, hanem az építésre fordítják. A román kormány miniszterelnök-helyettese Gyulafehérváron elmondta, az 1613 és 1629 között uralkodott erdélyi fejedelem egy másik szempontból is példa lehet az utókor számára: azt üzeni, hogy a kisebb országok akkor lehetnek sikeresek, ha értik és a maguk javára fordítják a nagyhatalmi törekvéseket, ha mindig szem előtt tartják a saját érdekeiket, amiként Bethlen Gábor is tette.

A politikus Bethlen Gábor tanításának tartotta azt is, hogy érdemes küzdeni azért, amiben igazán hiszünk. „Mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte a fejedelem szállóigévé vált mondatát Kelemen, aki úgy vélte: ez is ok arra, hogy Bethlen Gábort ne csak nagy elődnek, hanem követendő példának tekintsük.

Személyesen üdvözölte a magyar reformátusokat Gabriel Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere.

A Mentsétek meg Romániát (USR) színeiben megválasztott elöljáró úgy fogalmazott: Bethlen Gábor visszatért a várba, az épület elé, amelyben 400 éve megalapította a Collegium Academicumot, Erdély felsőoktatási intézményét. „A szobor felidézi a múltunkat, megerősíti a jelenünket, és a jövő felé irányít” – állapította meg a polgármester.

Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára beszédében azt hangsúlyozta: örömmel vesz részt a magyar egyházak rendezvényein, és jelenléte azt mutatja, hogy Románia értéknek tekinti a vallási sokszínűséget. A díszbeszédeket megelőzően Novák Katalin államfő, Kató Béla püspök és Gabriel Pleșa polgármester leleplezte Bethlen Gábor egész alakos, Gyulafehérvár Custozza terén elhelyezett szobrát, Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását.

Egyébként a Református Egység Napjának központi rendezvényét kisebb ellentüntetés is övezte, néhány helyi román polgár méretes trikolórral, továbbá Avram Iancu, Vitéz Mihály, valamint Horea, Cloșca és Crișan parasztvezérek arcképével felvértezve protestált a magyarok ellen a tér kordonon kívüli oldalán. Egyikük, egy népviseletbe öltözött férfi mindjárt a Bethlen-szobor leleplezését követően Avram Iancu-portréval odarontott a magyar hivatalosságokhoz, és elsősorban Gyulafehérvár polgármesteréhez szólva kifogásolta, hogy miért nem a mócvezérnek állítanak szobrot halálának 150. évfordulóján. Kiderült, hogy Călin Matieșről, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátoráról van szó, aki átnyújtott egy csokor virágot és egy román nemzeti színű kokárdát Novák Katalin államfőnek, majd a szobortól néhány méternyire elhelyezte a Iancu-portrét.

Erdély fejedelme szobrának felavatását követően úrvacsoraosztással egybekötött szabadtéri istentiszteletet tartottak a gyulafehérvári várban a Református Egység Napja alkalmából. Balog Zoltán dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke prédikált, megemlítve: a nyugat-európai protestáns egyházaknál nem ritka, hogy több tagba oszlanak, a magyar reformátusokat azonban „egyben tartotta a történelem ura”. „Legyen együtt a nemzet is, mert van még mit tenni. Vannak, akik érdektelenek, akik riogatnak, hogy hú, de veszélyes az összefogás, nehogy már odaszámítsuk azokat is, akik nem a határon belül vannak. De itt vagyunk, együtt vagyunk!” – jelentette ki a korábban az emberi erőforrások miniszteri tisztségét betöltő püspök. Hozzátette, „lehet okoskodni, lehet jogászkodni, hogy ki képvisel kit, de a magyar az magyar, és pont”. „Ha kell, egymásba kapaszkodunk” – jelentette ki Balog Zoltán püspök.

Beszédében az egyházi elöljáró nem hagyta szó nélkül, hogy a román külügyminisztérium pénteken kibocsátott közleményében úgy foglalt állást: Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal. A bukaresti külügyi tárca az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin aznapi, magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzését kifogásolta, amelyben az államfő leszögezte: köztársasági elnökként kiemelt feladatának tartja az összmagyarság képviseletét, így számára nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. „A magyar az magyar, s pont” – írta közösségi oldalán Novák Katalin.

A román külügyminiszternek nem tetszik, hogy Novák Katalin államfő az összmagyarságot kívánja képviselni

Heves támadást intézett Bogdan Aurescu román külügyminiszter az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin magyar köztársasági elnök ellen.