2011. szeptember 22., 08:082011. szeptember 22., 08:08
A Lobbi Kolozsvárért elnevezésű kezdeményező csoport által szervezett rendezvényen a kolozsvári orvosok, gyógyszerészek és közéleti szereplők többnyire egyetértettek abban, mi az oka, hogy inkább külföldre mennek dolgozni az orvosok, az általuk javasolt megoldások azonban eltérőek. Elsőként Emil Aluaş független polgármesterjelölt szólalt fel. „Nézzünk szembe a realitásokkal: nem tudjuk megfizetni a legjobb orvosokat, nem rendelkezünk megfelelő menedzsmenttel. Az lenne megoldás, ha a kórházak magánkézbe vagy civil szervezetek adminisztrációjába kerülnének” – nyilatkozta Emil Aluaş.
Cornelia Bala, a kolozsvári orvosi és gyógyszerészeti egyetem tanára ugyanakkor arról beszélt, hogy elsősorban a szakma becsületét kellene helyreállítani, ehhez pedig a hálapénz adásáról kellene leszoktatni az embereket. Claudiu Gomboşiu, a megyei sürgősségi kórház háziorvosa az anyagi nehézségekről beszélt. Mint mondta, csak kevesen tudják, hogy a társadalombiztosításuk egészségi ellátásuknak csupán töredékét fedezi, szerinte a kórházi díj bevezetése lenne megoldás. „A világon bárhol a kórházi kezelés költségeinek húsz százalékát fizetik ki a páciensek” – érvelt a háziorvos. Marius Nicoară szenátor is úgy látta, csak közép- és hosszú távon lehet megakadályozni az orvosok elvándorlását.
Úgy vélte, a magánbefektetőknek kell nagyobb teret engedni, ha az állam képtelen megfelelő munkakörülményeket teremteni. Horia Simu, a megyei mentőszolgálat menedzsere arra emlékeztetett, nem csak Romániára jellemző az orvosok elvándorlása, a francia orvosok 25 százaléka is inkább az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban vállal munkát, a franciák azonban pótolni tudják máshonnan az így keletkezett orvoshiányt. Speranţa Iacob, a Gyógyszerészek Kollégiumának helyi elnöke a gyógyszerészhiányra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, Romániában egy gyógyszertárra 1,3 gyógyszerész jut, holott legalább 2,5 kellene legyen ez az arány, ennek az a következménye, hogy a hatóságok olyan gyógyszertárak működését is engedélyezik, ahol nem dolgozik szakképzet gyógyszerész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tárcavezető szerint az állami sóvállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Látogatottsági adatok