2011. szeptember 23., 07:452011. szeptember 23., 07:45
Ennek oka, hogy az elmúlt évtizedben a románok körében hangsúlyosabban mutatkozott a kivándorlás, másrészt a magyarok esetében nőtt a gyerekvállalási kedv. Köztudott, hogy az elmúlt évtizedben románok százezrei vándoroltak ki a kontinens nyugati országaiba: miközben az Európai Unió hivatalos adatait kezelő Eurostat szerint 2009-re kétmillió főre nőtt a más tagországokban élő román állampolgárok száma, nem hivatalos becslések szerint számuk meghaladja a hárommilliót is. Az Eurostat ajánlásai szerint azokat a személyeket, akik legalább egy éve külföldön élnek, nem lehet a népszámláláskor a „szülőföld” állandó népességébe beleszámolni.
Ehhez képest azonban Romániában legutóbb, 2002-ben valamennyi román állampolgárt összeírtak, függetlenül attól, hogy mióta él külföldön, majd utólag vonták ki a teljes létszámból a régóta külföldön élőket. Minden jel arra utal, hogy ezt a – szakértők szerint „kettős könyvelésnek” nevezett – eljárást idén is megismétli az Országos Statisztikai Hivatal, amely az ezekben a napokban toborzott számlálóbiztosokat is arra fogja ösztönözni: azokat a román állampolgárokat is írják össze, akik itthoni családtagjaik bevallása szerint az elmúlt egy év során legalább egyszer hazalátogattak. A román állam számára ugyanis presztízskérdést jelent, hogy a lakosság száma ne csökkenjen húszmillió alá – és létfontosságú is, hiszen a népességszám apadása esetén kevesebb EP-képviselőre és uniós támogatásra lenne jogosult az ország.
Márpedig egy egy-két millió főnyi „fiktív lakossal” felduzzasztott romániai népességadat a magyarok arányvesztésére mutatna rá a statisztikákban. Éppen ezért az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek arra buzdítanak, hogy mindenki diktálja be a családjához, háztartásához tartozó valamennyi személyt, azokat is, akik épp nem tartózkodnak otthon. Nem jelent problémát, ha valakit az országon belül két helyen is – hivatalos lakhelyén, és ahol éppen tartózkodik – összeírnak, az ilyen eseteket ugyanis a statisztikai hivatal a személyi szám (CNP) egyezése alapján kiszűri. Országok között ugyanakkor nincs egyeztetés. Ha viszont valakit nem írnak össze sehol, akkor ő a statisztikákból is kimarad. Különösen figyelni kell a tanulók, egyetemisták, más településen dolgozók összeírására. Fontos, hogy őket családtagjaik ideiglenesen távol levő személyként a P (személyek, persoane) űrlapon regisztrálják, és kerüljenek fel a G (háztartás, gospodărie) űrlapra is. „Lényeges kérdés, hogy a hozzátartozók feltétlenül diktálják be a tanulmányaikat más településen folytató egyetemi hallgatókat. Másrészt pedig a kivándorolt személyeket, akikről úgy emlékeznek, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer hazalátogattak, ideiglenesen külföldön élőkként regisztráltassák” – nyilatkozta a Krónikának Székely István társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettes, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője.
A külföldön élőket két csoportra osztják a népszámlálás során. Vannak, akik a tartósan, míg mások az ideiglenesen külföldön élők csoportjába kerülnek majd. Fontos tudni, hogy Románia lakosságába csak azok számítanak bele, akiket az ideiglenesen külföldön élők csoportjába sorolnak. Az ő esetükben a családtagok ugyanúgy a P betűjelű űrlapot töltik ki, és felvezetik őket a G űrlapra. Ez a kérdés a romániai magyarok számát jelentősen befolyásolja. Tehát azokat a külföldön élő családtagjainkat, akik időközönként itthon is időt töltenek – az elmúlt tizenkét hónapban valamikor tartózkodtak itthon, például karácsonykor vagy húsvétkor stb. –, ne tartósan, hanem ideiglenesen külföldön tartózkodóként írassuk be, vagyis a P és a G betűjelű űrlapokon jelenjenek meg. (És ne a külföldre távozott személyeket összeíró M vagy a huzamosabb időre, legalább 12 hónapra külföldre távozottaknak szánt PPI űrlapon.) Ezeknek a külföldön élő személyeknek az összeírásához fontos, hogy az otthon lévő családtagok meg tudják adni az illető személyi számát, amihez az illetőnek természetesen román személyazonossági igazolvánnyal is rendelkeznie kell.
Az erdélyi magyar közösség számarányának megőrzése, adott esetben növelése azért is fontos, mivel a közigazgatási törvény értelmében az anyanyelvhasználat joga azokban a közigazgatási egységekben kötelező, amelyekben a kisebbség aránya legalább húsz százalék. Bár a Călin Popescu-Tăriceanu-kormány idején, 2005-ben született jogszabály-módosítás alapján a szerzett jogok nem vonhatók vissza, adott esetben hoszszadalmas pereket igényelne ezt bizonyítani. Emlékezetes, Aranyosgyéresen – ahol a magyarság aránya 20 százalék alatti – egy magánszemély, majd a Kolozs megyei prefektus amiatt követelte bíróságon a háromnyelvű helységnévtábla eltávolítását, mert a közigazgatási törvény nem mondja ki: jogukban áll-e kétnyelvű táblák elhelyezésére azoknak a helyi önkormányzatoknak is, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékos küszöböt.
A népszámlálási kérdőíveken egyébként nyílt kérdés vonatkozik az etnikumra, az anyanyelvre és a vallásra, amiről mindenki szabadon nyilatkozhat (Ellentétben a tíz évvel ezelőtti gyakorlattal, amikor rangsorolták ezeket). A válaszokat azonban utólag – már nem a válaszadó szeme előtt – osztják csoportokba (kódolják), eldöntve, melyik válasz tartozik a magyar, a román vagy épp az „egyéb etnikum” kategóriába. Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a magyar közösséget nem fogják megosztani mesterségesen, az etnikum és az anyanyelv rovatba kizárólag a „maghiar” elnevezés kerüljön beírásra, és nem például az „ungur”. Ügyelni kell arra, hogy a számlálóbiztos a kérdőíveket tollal töltse ki. Ha ceruzát akar használni, egyszerűen ne válaszoljunk semmilyen kérdésre, amíg tollat nem vesz elő, a ceruzával felvezetett adatokat ugyanis utólag könnyű módosítani.
| Valamennyi lakos köteles adatokat szolgáltatni a népszámlálási biztosnak, és azok a polgárok, akik megtagadják a válaszadást, 2000-től ötezer lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók – szögezte le Vergil Voineagu, az Országos Statisztikai Hivatal elnöke. A tisztviselő szerint az október 20. és 31. között rendezendő összeírást, majd a 2013-ig elhúzódó adatfeldolgozást 120 ezer, külön erre a célra alkalmazott személy végzi majd el, és a folyamat 193 millió lejes költséggel jár. A népszámlálás részleges eredményeit 2012 első harmadában, míg a végleges adatokat 2014-ben teszik közzé. |
| A népszámláláshoz kapcsolódó információk terjesztése és az esetleges visszaélések elkerülése a fő célja a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt népszámlálási kampányának – ismertette csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján Zatykó Gyula, az EMNP partiumi régióelnöke. „1920 óta egyre kevésbé hisszük el a népszámlálások adatait. Tudjuk, hogy fogytunk, de vajon valóban annyit, mint amit a számok mutatnak?” – tette fel a kérdést az elnök, aki szerint ezért is különösen fontos, hogy valamennyi, nemzeti kisebbséghez tartozó személy vállalja nyíltan identitását. Az EMNP szórólapokat nyomtatott, amelyeket hamarosan minél több háztartásba fognak eljuttatni, továbbá elindult a www.magyarnaklennijo.ro weboldal is, ahol hasznos információkat találhatnak az érdeklődők. Zatykó elmondta, korábban tárgyalásokat folytattak az RMDSZ-szel egy közös információs kampányról, ám a szövetség végül nélkülük indította el saját honlapját. Szerinte azonban jobb, ha két honlapról tudnak tájékozódni az erdélyi magyarok, mintha egyről sem tudnának. Török Sándor bihari EMNT-elnök szerint minden apróságra fel kell hívni a lakosság figyelmét, hiszen sok minden függ attól, hányan leszünk. „Az adólejeinket mi is befizetjük, de hogy mennyi jön abból vissza hozzánk, az attól függ, hányan számláltatunk meg” – fogalmazott. Hozzátette: oda kell figyelni, hogy a számlálóbiztos a megfelelő kockába jelölje be, hogy magyarnak mondtuk magunkat – nem mindenki van tisztában a nemzetiség és az állampolgárság közötti különbséggel –, ne ceruzával írják be a válaszainkat, illetve arra, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya 20 százaléknál magasabb, minden számlálóbiztosnál kell lennie magyar nyelvű űrlapnak. |
| Az RMDSZ arra kéri a romániai magyarokat, ne székelynek, csángónak, bánságinak vagy szilágyságinak vallják magukat a népszámláláson, hanem magyarnak. Csütörtöki közleményében a szövetség rámutat: az erdélyi magyar közösségek regionális identitása mindig erős volt, nem mindegy, hogy székely vagy csángó valaki, netán bánsági vagy szilágysági, hiszen a regionális, térségi különbözőségek színesítik, erőssé teszik közösségünket. „Mégse feledjük azt, ami közös bennünk, ami összeköt minket: magyarok vagyunk! Magyar az anyanyelvünk, magyarságunk biztosítja azt az erős köteléket, amely egységes nemzeti közösséggé kovácsol minket. Ezért a népszámlálási kérdőíven ne a regionális identitásunkat jelöljük meg, ne székelynek, ne csángónak, ne bánságinak, ne szilágyságinak valljuk magunkat, hanem egyszerűen magyarnak. Mert elsősorban magyarok vagyunk, és ezen belül vagyunk székelyek, csángók, bánságiak vagy szilágyságiak” – szögezi le az RMDSZ, hozzátéve: a magyar nemzetiségűek számarányától függ az elkövetkező tíz évben a magyar iskolák, óvodák, egyházak, kulturális intézmények sorsa egész Romániában. Ugyanígy a magyarok számától függ majd, hogy a Székelyföldön vagy a Partiumban anyanyelvükön tanulhatnak-e a diákok, használhatjuk-e a magyar nyelvet az önkormányzatokban. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kérdőíven a „maghiară”-t, azaz a magyart diktáljuk be a nemzetiséghez (etnia) és az anyanyelvhez is (limba maternă). Az RMDSZ egyébként tájékoztatást és segítséget nyújt a kérdezőbiztosoknak, útmutatást a válaszadóknak/kérdezetteknek, tudatosítva, hogy a népszámlálás eredménye befolyásolja a magyar közösség jövőjét. A www.nepszamlalas.ro honlapon a számlálóbiztosok regisztrálhatnak, feliratkozhatnak hírlevélre, ugyanott naprakész, közérthető tájékoztató anyagokat is találnak. Az RMDSZ főtitkársága a területi felelősök felkészítése mellett zöld telefonvonalat működtet: a 0800-802009 számot az érdeklődők október végéig hívhatják hétköznaponként 10–18 óra között. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tárcavezető szerint az állami sóvállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Látogatottsági adatok