Spárgaszüret. Az emberek félnek ugyan a vírustól, de muszáj külföldre menniük k dolgozni
Fotó: Ziarulromanesc.de
Számos németországi munkaadó visszaél azzal, hogy a külföldi, többek között romániai idénymunkások tulajdonképpen hozzájuk vannak kötve a mostani járványügyi helyzetben – állapította meg a Krónikának Sepsi Szabolcs, a Faire Mobilität szakszervezeti tanácsadó iroda dortmundi munkatársa. A közép- és kelet- európai dolgozóknak munkajogi és szociális jogi tanácsadást nyújtó szakember úgy véli, a német részről elkapkodva és átgondolatlanul vitték keresztül a „spárga-mentőakciót”.
2020. április 29., 07:552020. április 29., 07:55
– Több tízezer romániai vendégmunkás vállalt mezőgazdasági idénymunkát (spárgaszedést) ebben az időszakban Németországban. Számos panasz fogalmazódott meg részükről, többen jelezték például, hogy német munkaadójuk elvette tőlük a személyi irataikat, ezért haza sem tudnának utazni, ha akarnának. A munkaszerződésben rögzített órabér helyett a teljesített kilogramm után fizetik őket, nincs egészségbiztosításuk, ami a koronavírus-járvány idején kellemetlen következményekkel járhat. Mennyire helytállóak, gyakoriak ezek a panaszok?
– A mi tanácsadó irodáink 2012 óta működnek, azóta minden évben megkerestek bennünket ilyen jellegű problémákkal. Németországban a minimálbér bruttó 9,35 euró óránként, a mezőgazdasági idénymunkások papíron ennyit keresnek. A gyakorlatban általában teljesítménybérben fizetik őket, tehát például egy kiló leszedett eperért vagy spárgáért kapnak egy megszabott összeget. Ezek a teljesítménybérek nagyon gyakran olyan alacsonyak, hogy az emberek többsége nem tudja elérni a minimálbért. Ezért papíron kevesebb órát számolnak el nekik, mint amennyit valójában dolgoztak.
Ezenkívül gyakran panaszkodnak a dolgozók a nem megfelelő szálláskörülményekre, túlzsúfolt szállásokra, túl kevés zuhanyzóra és vécére vagy arra, hogy a gazda le akarja vonni a bérükből a szállítás költségét, esetleg túl sokat kér a szállásért és ellátásért.
Ebből már most rengeteg konfliktus adódik, mert sokan csak Németországba érve tudják meg, hogy a cég levonja a bérükből az útiköltséget.
– Mit tehetnek ezek az idénymunkások, ha ilyen problémákkal szembesülnek külföldi munkavállalásuk idején?
– A mezőgazdasági idénymunka ebből a szempontból eléggé speciális terület. Németországban az állami szervek nem avatkoznak be munkajogi vitákba, ez azt jelenti, hogy ha egy dolgozót mondjuk nem fizetnek ki, az illető önállóan kénytelen behajtani a követelését a munkaügyi bíróságon keresztül.
Esetenként jobb munkakörülményeket is sikerül kialkudniuk maguknak, ha egy nagyobb csoport jelenti be, hogy távozik, ha nem javít a gazda a feltételeken. Ez viszont a jelenlegi helyzetben a karantén-korlátozások miatt tilos.
– Ha nem felelnek meg nekik az ottani körülmények, elmehetnek dolgozni másik munkaadóhoz?
– Ellentétben az eddigi gyakorlattal, idén nem. Az érkezés és a távozás a cégen keresztül lehetséges, és a tartózkodási idejük alatt nem hagyhatják el a gazdaság területét. Tartok tőle, hogy számos gazda visszaél majd azzal, hogy az emberek tulajdonképpen hozzájuk vannak kötve. Ráadásul épp akkor vezették be ezt az – őszintén szólva járványvédelmi szempontból is kétes hatékonyságú – intézkedést, amikor a dolgozók jobb tárgyalási pozícióban lettek volna, mert idén sokkal kevesebben jönnek.
Eltekintve azoktól, akik évről évre ugyanoda járnak vissza, a legtöbben indulás előtt Romániában csak közvetítőkkel kommunikálnak, nem kapják meg előre a munkaszerződéseket, a részleteket csak itt beszélik meg, miután már érvénybe lépett a karantén. Ezért történhet meg, hogy abban a hiszemben jönnek, hogy a cég fizeti a repülőút költségét, amikor pedig megérkeznek, és a gazda kiosztja a szerződéseket, bejelenti: le fogja vonni ezt a bérükből. Akkor viszont az embereknek már nincs hova menni.
Sepsi Szabolcs
Fotó: Dw.com
– Fordultak-e már önökhöz ehhez hasonló kihágások, törvénytelenségek miatt romániai munkavállalók? A Faire Mobilität irodáknak milyen lehetőségük, hatáskörük van, ha olyan rendellenességeket tapasztalnak, amikor a munkaadók nem garantálják a Németországban érvényben lévő minimális munkakörülményeket?
– Indítottunk egy telefonvonalat, ahol bárki ingyenes tanácsadást kaphat németországi munkajogi kérdésekben. Magyar nyelvű tanácsadásért a +49 (0)800 0005614 szám, román nyelvűért a +49 (0)800 0005602 szám hívható. Mi felvilágosítással és peren kívüli érdekérvényesítéssel segíthetünk, a tanácsadás bizalmas és ingyenes. Ha a törvény által előírt minimális feltételeket sem tartják be, például a minimálbért vagy a járványvédelmi előírásokat, az érintettek beleegyezésével a hatóságokat is bevonjuk. Idén már volt is ilyen ügyünk, egy gazda túlzsúfolta a szállásokat, a hatóságok gyorsan lépek, és kötelezték a céget, hogy új szálláshelyet béreljen a dolgozók egy része számára.
– Mi a véleménye arról, hogy román–német államközi megállapodás révén jutnak ki tízezrek ebben az időszakban Németországba dolgozni?
– Német részről elkapkodva és átgondolatlanul vitték keresztül ezt a „spárga-mentőakciót”, a munkajogi vetületével egyáltalán nem foglalkoztak. Az, hogy a karanténszabály súlyosan sérti a munkahely szabad megválasztásához való jogot, láthatólag nem sokakat érdekel. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy nagyon sok idénymunkásnak feltétlenül szüksége van a németországi hónapok alatt megkeresett pénzre. Egész családok élnek hónapokig ebből a pénzből, és sokaknak óriási problémát jelentene, ha elesnének ettől a kereseti lehetőségtől. Gyakran halljuk a tanácsadó irodákban, hogy az emberek félnek ugyan a vírustól, de nincs alternatívájuk, muszáj kijönniük dolgozni.
Egyes források alapján 300 román spárgaszedő, a bukaresti külügyminisztérium szerint kétszáz vendégmunkás megfertőződött az új típusú koronavírussal a németországi Birkenfelden működő vágóhídon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!