Fotó: A szerző felvétele
2010. március 15., 08:382010. március 15., 08:38
„Azért a Szekuritáté archívuma nem szentírás” – jelentette ki Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) volt elnöke Kolozsváron az egyházközi átvilágítási és közelmúlt-kutatási szakmai egyeztető fórum megalakulása alkalmával tartott sajtótájékoztatón.
Az evangélikus-lutheránus egyházat képviselő szakember a Krónikának arra a kérdésére válaszolt ekképpen, hogy mennyiben tekinthető hiteles forrásnak az egykori politikai rendőrség irattára. Csendes elmondta, az egyházi átvilágítás során csak kiindulópontnak tekintik az ott fellelhető dokumentumokat. Minden esetben megpróbálják ellenőrizni az iratok hitelességét, az érintetteket pedig megpróbálják szembesíteni a dokumentumokkal.
Tulajdonképpen az egyházi átvilágítás során felhalmozódott szakmai tapasztalat megosztása, az erők egyesítése céljával alapították meg az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház képviselői az átvilágítási és közelmúlt-kutatási szakmai egyeztető fórumot. Amint korábban hírt adtunk róla, a római katolikus egyházmegyék képviselői távol maradtak az egyeztetésről. Álláspontjuk szerint a múlttal való szembenézést a papok lelkiismeretére, az elszámoltatást pedig Istenre kell bízni, hiszen a ma tanulmányozható dokumentumok úgyis csak morzsáit tartalmazzák a teljes valóságnak.
| A romániai evangélikus egyházat a püspökhelyettese által próbálta bomlasztani a kommunista politikai rendőrség. Ezt Csendes László, a CNSAS volt elnöke jelentette ki szombaton a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely előadójaként. A kutató megállapította, az egyházat 1941 és ’74 között vezető Argay György püspökről három közvetlen munkatársa küldte a jelentéseket a Szekuritáténak. A besúgók nem érték be a tájékoztatással, befolyásolni is próbálták a püspök döntéseit. Rapp Károly egykori püspökhelyettest kimondottan az egyház bomlasztására képezte ki, és eredményes tevékenységéért meg is fizette a Szekuritáté. |
A protestáns egyházak átvilágítóbizottságainak a képviselői nyilatkozatukban leszögezték, tiszteletben tartják a testvéregyházak sajátos viszonyulását a közelmúlttal való szembenézés kérdésköréhez. „Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy szakmai együttműködésünk nyomán az egyházankénti átvilágítás és közelmúltkutatás eredményesebb lesz, mint az elmúlt húsz évben” – áll a dokumentumban. A protestáns egyházak képviselői azt is leszögezték, egyházaiknak kötelessége elősegíteni a megtévedt személyek bűnvallását, hibáik jóvátételét, amennyiben ez még lehetséges.
Szabó László, az unitárius egyház képviselője elmondta, a protestáns egyházak azáltal, hogy szabályozták a belső átvilágítást, méltányosan járnak el az egykori beszervezett papokkal szemben. Az egykori besúgó papok jelentései ugyanis előbb-utóbb előkerülnek az áldozatok dossziéiból, és a törvény ma az álnevek mögött meglapuló besúgók azonosítását is lehetővé teszi. Elkerülhetetlen tehát, hogy fény derüljön az egykor megtévedt egyházi személyiségek kilétére. Ha pedig szabályozatlan formában történik a lelepleződés, és az érintetteknek nem adatik meg a védekezés lehetősége, az sokkal fájdalmasabb lesz számukra, mint a szabályozott lelepleződés.
Amint Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület átvilágítóbizottságának illetékese elmondta, az egyházkerület többször is lehetőséget adott a lelkészeknek arra, hogy maguk nézzenek szembe a saját múltjukkal, az egyházi tisztségekre pályázó lelkészeknek pedig írásban kellett nyilatkozniuk, hogy nem működtek együtt. Antal János elmondta, Bányai Ferenc volt temesvári esperes esete a legkirívóbb. Bányai ugyanis írásban nyilatkozta, hogy nem működött együtt, később pedig a dokumentumok azt igazolták, hogy a Szekuritáté egyik legaktívabb palástos informátora volt.
A Tőkés László által végzett leleplezések negatív visszhangjával kapcsolatban elmondta, a Szekuritáté a beszervezéssel együtt arra is felkészítette a besúgóit, hogy miként viselkedjenek, ha lelepleződnek. Azt tanította nekik, hogy a végsőkig tagadják az együttműködést, és gyanúsítsák meg azt a személyt, aki leleplezte őket. Antal János szerint hamis az a megközelítés, hogy a diktatúra idején nem lehetett ellenállni a Szekuritátéval szemben. Mint megjegyezte, a közelmúltkutatás során számos meghiúsult beszervezési kísérletre is fény derül.
Csendes László, a CNSAS tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több a Szekuritáté tisztjeit, besúgóit leleplező bírósági határozat található meg az intézmény honlapján. A törvény legújabb változata szerint azok esetében állapítja meg a bíróság a kollaborációt, akik a rezsim elleni magatartást is jelentettek, és jelentéseik csorbították a besúgottak emberi jogait.
| A Kollektív Emlékezet Virtuális Gyűjteményének létrehozását kezdeményezte pénteken Tőkés László EP-képviselő. Ez egy internetes felület lenne, amelyen egy munkacsoport összegyűjtené „mindazt, amit a Szekuritáté rólunk tudott – érthető összefoglalókkal, emlékezésekkel kiegészítve –; és mindazt, amit mi megtudunk róluk, a rendszerről: a múltunkról”. Tőkés szerint a gyűjteménybe bárki feltölthetné saját dossziéját, és tanulmányozhatná az összes iratot. „Jogunk van tudni, ki kit súgott be, mint ahogyan azt is jogunk van tudni, kik és hogyan szolgálták a diktátort – látnunk kell tehát a rendszert is. És mindez nem csupán jogunk: felelősségünk is” – áll Tőkés közleményében. Az EP-képviselő egyúttal javasolja és szorgalmazza, hogy az igazságtétel és a belső egyházi megtisztulás érdekében a volt kollaborátorok kérjék ki és tegyék közzé szekus dossziéikat, ők maguk leplezzék le egykori tartótisztjeiket, továbbá hozzák nyilvánosságra azok nevét, akikről jelentettek. Tőkést meglepte, hogy a 136 szekus tiszt, illetve a tartótisztek, kollaboránsaik és közös megfigyeltjeik együttes, 40 nevet tartalmazó jegyzékének az elmúlt hetekben történt felfedése felháborodást váltott ki az egyházi és közéleti körök egy részében. Hangsúlyozta: nem a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), hanem a saját és családja dossziéiban megjelenő besúgók és tartótisztek nevét tárja nyilvánosság elé. Az EP-képviselő ugyanakkor úgy véli, „feltűnő az az összefonódás, amely – ebben a vonatkozásban – a bihari/nagyváradi RMDSZ és a református egyház szolgáinak egy része között mutatkozik”, és nehezményezi, hogy ezek a körök nem az áldozatokat, hanem a bűnösöket veszik védelmükbe. Hangsúlyozta: ő maga többször is felszólította az egykori besúgókat a bűnbánatra, de eddig a KREK mintegy 280 lelkipásztora közül egyetlenegy vallott önkéntesen színt, és ő is a legkevesebb kárt okozók közül való. Krónika |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Látogatottsági adatok