A kolozsvári kezdeményezésről csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be Sorin Apostu polgármester, ismertetve a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem karával kötött ez irányú megállapodást. A partnerség keretében 135 műemlék és régészeti lelőhely kap román, angol és francia nyelvű ismertető feliratot. A táblák kivitelezési költségeit az önkormányzat fedezi, míg az épületek történetének rövid leírását a BBTE szakértői állítják össze.
Sorin Apostu szerint a projekt célja Kolozsvár épített örökségének népszerűsítése, idegenforgalmi potenciáljának kiaknázása, emellett a polgármesteri hivatal az egyetemmel közösen lát neki számos műemlék épület restaurálásának is. Arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem szerepel majd magyar vagy német nyelvű felirat is a hirdetőtáblákon, az elöljáró azt válaszolta: mert a magyar nem világnyelv, másrészt a román frankofón nép. „A táblák a művelődési minisztérium előírásainak megfelelően, más európai városokban, például Nagyszebenben alkalmazott mintára készülnek, és reméljük, tetszeni fog a turistáknak” – jegyezte meg Apostu.
Tudor Sălăgean, az Erdélyi Történelmi Múzeum Történelem szakosztályának vezetője szerint azonban úgy vélekedik: a román nyelvű leírások mellett a magyar és a német lenne a legmegfelelőbb, mivel ezek az ingatlanok a Habsburg birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia idején épültek. „A kolozsvári műemlék épületek túlnyomó többsége a román, magyar és német múlthoz kapcsolódik” – érvel a történész, aki ennek megfelelően a magyar feliratot is természetesnek találná a város épületein.
Kolozsváron 1990-től – a nacionalizmusáról elhíresült Gheorghe Funar polgármester vezetése alatt – 12 éven keresztül egyetlen magyar jellegű feliratot sem helyeztek el a városban, nem történt változás azonban Emil Boc polgármestersége alatt sem, ma sincsenek elhelyezve a Funar idején a helyi tanács által megszavazott román-magyar-német nyelvű helységnévtáblák sem. A Boc miniszterelnöki kinevezését követő februári polgármester-választás előtt egyébként az RMDSZ alkut kötött a Demokrata Liberális Párttal, mely szerint Apostu választási győzelmének biztosítása érdekében nem indítanak ellenjelöltet.
László Attila alpolgármester felháborodva nyilatkozta a Krónikának, hogy „ezt az ökörködést be kellene már fejezni”. Állítása szerint az évente Kolozsvárra látogató 300 ezer turista megközelítőleg nyolcvan százaléka magyar, így gazdasági szempontokból is érdemesebb hozzájuk is szólni. „A cél az, hogy a látogató itt költse el a pénzét, ha pedig sok a magyar turista, akkor magyarul is ki kell tenni” – magyarázta az alpolgármester, aki sajnálatosnak tartja, hogy a nacionalizmusáról elhíresült Funar idejére jellemző mentalitás ma sem múlt el teljesen.
Nagyváradon egyébként a polgármesteri hivatal a tavaly kezdte elhelyezni a műemlék épületekre azokat a táblákat amelyek román, angol és magyar nyelven tartalmazzák az ingatlan megnevezését és leírását.
Helyreigazítási kérelemmel fordult a Krónikához Kátai István, a Közösségi Párbeszéd Tábor szervezője, aki azt állítja, egyik cikkünkben „több ponton” valótlanságokat állítottunk.
Kedden 21 óráig sárga jelzésű viharriasztás van érvényben Erdély déli és keleti részén, az Erdélyi-szigethegységben és a Keleti-Kárpátokban.
Radu Mitruţă gazdasági miniszter hétfőn este bejelentette, hogy a kudzsiri fegyvergyárban történt robbanás után újra bevezették azt a kötelezettséget, hogy minden, ilyen létesítménybe belépő személynek minisztériumi engedéllyel kell rendelkeznie.
Kemény bírálatot fogalmazott meg Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a Szatmár megyei sürgősségi kórházzal szemben a pácienseknek felszolgált étel miatt.
Elkezdődtek a temesvári Forradalom Útvonalának kialakítási munkálatai, melyek keretében a bánsági nagyvárosban megjelölik az 1989-es romániai forradalom legfontosabb helyszíneit.
Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.
Európai uniós finanszírozással megvalósuló együttműködés keretében csökkenhet a levegő- és vízszennyezés a magyar–román határ mentén fekvő két nagyvárosban. A Nagyváradot és Békéscsabát érintő projekt értéke mintegy 2,5 millió euróra rúg.
Egy csapásra hatalmas ismertségre tett szert a közéletben a Nyárád-menti Nagyadorján, ahol első alkalommal szervezte meg erdélyi táborát a Tisza Párt.
Országszerte meleg lesz a következő két hétben, záporok, zivatarok csak ennek a hétnek az első felében várhatók – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kéthetes előrejelzéséből.
Középkori temetőre bukkantak a régészek a lugosi Iulia Hașdeu Gimnázium udvarán. Bár a feltárási munkálatoknak eddig csak 10 százalékát végezték el, már 53 sírt azonosítottak a középkori temetőben, amelyek a 16. század közepétől 1820-ig datálhatók.